Csak így lesz fenntartható a magyar nyugdíjrendszer

A KSH szerint a születéskor várható élettartam 2000-ben 71,4 év volt, ami 2022-re 76 évre nőtt, ezen belül a 65 éves korban várható élettartam 79,4-ről 81,3-ra emelkedett. Vagyis jelenleg egy öregségi nyugdíjas 16 nyugdíjas évre számíthat. Mivel az idő előrehaladtával javul a lakosság egészségügyi állapota (pl.: kevesebb lesz a nehéz fizikai munkát végző vagy egészségtelen munkahelyen dolgozó), ezért a nyugdíjkorhatárt átlépők várható élettartama elérheti a 85 évet.

A GKI korábbi becslése alapján Magyarországon 2024-től számítva húsz év alatt maximum 2 millió 843 ezer ember fog nyugdíjba menni, így a 65 éves korban 85-re növekedett várható élettartalommal számolva ennyien is lesznek összesen nyugdíjasok, ami 42%-os növekedés. Ám nem csak létszámból fakadóan változik a nyugdíjkiadás: egyrészt az állam inflációval növeli a nyugdíjakat, valamint időnként nyugdíjprémiumot fizet, emiatt évi 1%-os reálnyugdíjemelkedéssel számolunk. Másrészt a jövendő nyugdíjasok között nő a magasabb iskolai végzettségűek aránya, akik az átlagnál jobban keresnek, s így a nyugdíjuk is magasabb lesz.

2024-2043 között nyugdíjba vonulók maximális létszáma (ezer fő)

Forrás: KSH adatok alapján GKI számítás.

De honnan származik a nyugdíj? A nyugdíjrendszer finanszírozása két fő forrásból származik: a társadalombiztosítási járulékból (TB), valamint a szociális hozzájárulási adóból (Szocho). 2024-ben a költségvetési törvény a Szocho-t 89,14%-ban a nyugdíjalapra, 10,86% részben pedig az egészségügyi alapra osztotta fel. A befizetett TB 54%-a jut a nyugdíjalapba, a maradék nagyrészt az egészségügyi alapba, illetve kisebb részt a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba kerül. Látható, hogy valójában mindkét forrásnál csak az adó/járulék növelésével, vagy más területek rovására lehet több forrást bevonni.

A nyugdíjrendszer 2024-ben még fenntartható: 6019 milliárd forint a tervezett nyugdíjkiadás, míg a TB és Szocho nyugdíjra vonatkozó bevétele 6434 milliárd forintra nő várhatóan. A nyugdíjrendszer bevételei és kiadásait képező olló 2043-ra a másik irányba nyílik ki: a bevételek durván megduplázódnak 12 406 milliárd forintra, a kiadások viszont 14 786 milliárd forintra emelkednek.

A Nyugdíj Alapra jutó adó- és járulékbevétel alakulása az adott évben, 2024-43 (milliárd Ft)

Forrás: GKI, saját számítás.

Bár jelenleg a bevételek fedezik a nyugdíjkiadásokat, 2043-ra kb. 230 milliárd forintos rés fog keletkezni (amennyiben a jelenlegi szabályozás marad életben), amit valamilyen módon pótolni kell. Amennyiben a nyugdíjrendszeren belül keresünk megoldást, akkor a nyugdíjkorhatár emelése, vagy a TB és Szocho nagyobb mértéke lehet a megoldás: pl. a Szocho kulcs évi 0,15 százalékpontos, vagy a TB járulék évi 0,22 százalékpontos növelése kezelni képes a hiányt. Mivel a keresettömeg közel megduplázódik, ezért a központi költségvetés többlet adóbevételekhez jut egyéb formában (pl. SZJA, ÁFA stb.), s így nagyobb terhet képes viselni az időskori ellátásban.

Látható, hogy számos megoldás létezik a várható hiány időben való kezelésére. Ha ma kis lépésekben közelítünk a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának megteremtésére, akkor később nem kell majd drasztikus intézkedéseket hozni - zárul a GKI sajtóközleménye.