Kopint-Tárki: romlott hazánk versenyképessége

A magyar felmérést készítő Kopint-Tárki, a Világgazdasági Fórum magyarországi partnerintézete szerint a világ országai, illetve Magyarország szempontjából a releváns versenyképességi folyamatok az alábbiakban összegezhetők: a világ legversenyképesebb gazdaságai évek óta ugyanazok: az Egyesült Államok, Svájc, az észak-európai államok, majd néhány délkelet-ázsiai és nyugat-európai ország szerepel az élbolyban.

Tavalyhoz képest jelentősebb változások inkább a rangsor 25. helyétől lefelé figyelhetők meg: előretörtek egyrészt a nagyobb felzárkózó gazdaságok (Kína, Oroszország, Brazília), másrészt az Öböl-menti arab országok (mindenekelőtt Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok). A lista középső harmadában található országok közül jelentősen javította versenyképességét több délkelet-európai állam (Románia, Bulgária, Szerbia, Macedónia, de különösen a 82. helyről a 65-re előretörő Montenegró), illetve a fekete-afrikai csodaország, Botswana is.

A leggyengébb versenyképességű gazdaságok továbbra is a világ legszegényebb országai: néhány latin-amerikai, közép-ázsiai ország, valamint a Szaharától délre fekvő afrikai országok döntő többsége zárja a versenyképességi rangsort.

Az elemzők szerint a versenyképességi szempontból élenjáró országok csoportjába tartozó gazdaságok igen különböző tényezőknek köszönhetik kiemelkedő helyezésüket. Az Egyesült Államokban elsősorban a termék- és a munkaerőpiac működése rendkívül hatékony, illetve az üzleti környezet innovációra ösztönző, vállalkozásbarát.

Magyarország a sor végén

Svájc és az észak-európai országok erősségét a közszolgáltatások, a humán erőforrások, az oktatás-képzés és a kutatás-fejlesztés kiemelkedő minősége adja. Az élenjáró délkelet-ázsiai országok pedig a hatékony piac mellett ugyancsak erős innovációs képességüknek köszönhetik pozíciójukat. A visegrádi országok pozíciója az elmúlt egy év során stagnált, illetve kismértékben romlott 2007-hez képest: Csehország, Szlovákia és Lengyelország a 33. és az 53. hely között található a világ versenyképességi hierarchiájában. Magyarország helyezése ugyanakkor lényegesen rosszabb, jelenleg a 62-dik a rangsorban, és az Európai Unió tagállamai közül csupán Görögországot, Romániát és Bulgáriát előzi meg. (Pedig az uniós támogatások épp ezt a célt támogatják sok százmilliárddal.)

A szakértők szerint a nemzetközi összehasonlításban kedvezőtlen magyar versenyképességi pozíció okai összetettek. Magyarország hasonló versenyképességi problémákkal küszködik, mint a közép-európai országok többsége: a közbizalom súlyos hiánya, a politikai döntéshozók rendkívül negatív megítélése, illetve a korrupció kiterjedtsége általában jellemző a visegrádi régióra. A rosszabb magyar helyezés ugyanakkor néhány speciális tényezővel is magyarázható: miközben az adózási szabályok a kelet-európai országok többségében versenyelőnynek minősülnek, nálunk kifejezett versenyhátrányként jelentkeznek. Ráadásul ezzel párhuzamosan a közszolgáltatások minőségének, illetve az oktatás-képzésnek vagy a szociálpolitika esélyegyenlőtlenség-csökkentő hatásának megítélése is szignifikánsan rosszabb Magyarországon a visegrádi átlagnál.