London hálás lehet az alulfizetett bevándorlóknak

Az Ernst and Young könyvvizsgáló cég ITEM Club nevű gazdasági előrejelző részlegének kimutatása szerint 2004 májusa és 2007 júniusa között 683 ezer kelet-európai EU-állampolgár jegyeztette be nagy-britanniai munkavállalását a brit belügyminisztériumnál.

A nyolc új uniós tagállamból érkezettek aránya a teljes brit munkaerő-állományban meredeken, a 2002-es 0,13 százalékról tavalyig 0,9 százalékra emelkedett, ami azt is jelenti, hogy a külföldön született munkavállalók arányának 2002-2006 között megfigyelt emelkedéséből hozzávetőleg egyharmadnyi a kelet-európaiakra jutott, áll az ITEM Club elemzésében.

A ház ugyanakkor kimutatta azt is, hogy a nyolc keleti tagállamból érkezettek átlagos heti bére 243 font (64 ezer forint), ami a 61 százaléka a brit országos átlagnak; ezen belül a kelet-európaiak 80 százaléka óránként 6 fontnál (2100 forintnál) kevesebbet keres, ami a brit alkalmazotti átlagbér mindössze 50 százaléka körül van.

Ennek hatása van a brit munkapiacra belépni szándékozó hazai fiatal munkavállalói körre. Az ITEM Club kimutatása szerint 2004 eleje óta "meglepetésszerűen" 100 ezerrel nőtt a 18-24 év közötti britek körében az állástalanok száma. Tekintve a kelet-európai bevándorlók kor- és képzettségi profilját, valószínű, hogy a hazai fiatal munkavállalók álláslehetőségeket veszítenek el az első munkahelyek piacán - áll a londoni gazdaságelemző cég jelentésében.

Az ITEM Club szerint az olcsó keleti munkaerő révén az éves béremelkedés országos átlagban 0,4 százalékponttal alacsonyabb, mint egyébként lenne, és ennek közvetlen hatása lehet a pénzügypolitikára is: a cég úgy számol, hogy a Bank of England alapkamata - 5,50 százalék - jelenleg akár 1,5 százalékponttal is elmaradhat attól a szinttől, amelyen e bérkiáramlás-visszafogó hatás nélkül lenne.

A ház összegzése szerint a brit munkapiacra 1997 óta érkezett összesen 1,5 millió külföldi dolgozó nélkül a brit gazdaság alacsonyabb GDP-növekedést ért volna el, magasabb infláció és kamatszint mellett.

Ez a jövőre nézve is igaz: ha a bevándorlás az elmúlt két év ütemében - vagyis a kelet-európaiak által alaposan gyorsított sebességgel - növekszik a következő tíz évben, a brit gazdaság éves átlagban 3 százalékos GDP-növekedésre számíthat inflációs veszély nélkül; ha teljesen megszűnne a külföldi munkaerő bevándorlása, ugyanezen időtávon az inflációs kockázat nélküli éves átlagos növekedés csak 2,2 százalék lenne, áll az elemzésben.

Nem az ITEM Club az első nagy londoni ház, amely azt mutatja ki, hogy a kelet-európai bevándorlás összességében kedvező hatást gyakorol a brit gazdaságra. Az egyik legnagyobb független londoni gazdaságelemző központ, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) az EU-bővítés gazdasági utóhatásairól nemrégiben közölt elemzésében azt írta: csak a lengyel bevándorlás mindössze két év alatt "Liverpool városáéval egyező pótlólagos vásárlóerővel bővítette" a keresletet a brit gazdaságban, úgy, hogy közben a bérinflációt alacsonyan tartotta.

Nagy-Britannia volt a legnagyobb olyan régi EU-tagállam, amely a 2004-es bővítés után átmeneti korlátozás nélkül megnyitotta munkapiacát az akkor uniós taggá vált nyolc kelet-európai ország előtt. Az évi 5-13 ezer keleti betelepülővel számoló előzetes brit kormányzati becslés azonban igen óvatosnak bizonyult: a hivatalos adatok szerint is mintegy 600 ezer lengyel és több tízezer más kelet-európai munkavállaló érkezett Nagy-Britanniába a nyitás óta. A magyar munkavállalók aránya mindazonáltal a legalacsonyabbak között van a nyolc új EU-tagállamból érkezők között.