Magyarországon nem lehet sztrájkolni?

Ismeretes: több olyan szakszervezet van, amely a törvény módosítása óta munkabeszüntetést hirdetett, azt azonban nem tudta megtartani. Új szabály például, hogy a közszolgáltató cégeknél kizárólag az elégséges szolgáltatásról kötött megállapodás birtokában, ennek hiányában pedig a munkaügyi bíróság határozatának megszületése után lehet sztrájkolni.

Ám január óta egyetlen munkabeszüntetés sem volt, mert az érdekképviseletek ugyan kilencet is kezdeményeztek, de már az is lassította a folyamatot, hogy mind a bíróság elé került. Ráadásul - mint Kiss László, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke a Népszavának elmondta - a kilencből hét kérelmet "érdemi vizsgálat nélkül" elutasított a bíróság, kettőben pedig jogerősen állták útját a sztrájkoknak.

Európában ilyen nincs

A tegnapi szakszervezeti tájékoztatón felszólalt Kotter József, a Vasutasok Szakszervezetének alelnöke is, aki szintén elutasított sztrájk-kezdeményezésről számolt be, emlékeztetve arra, hogy a korengedményes és a korkedvezményes nyugdíj tervezett megszüntetése 12 ezer vasutast érint. Hernádvölgyi Andrea, az MSZOSZ alelnöke pedig azt hangsúlyozta, hogy nincs a társadalomnak olyan rétege, amelyet "húsba vágóan" ne érintenének a kormány eddigi és tervezett intézkedései. Borúlátó Borsik János, az Autonómok elnöke is.

A Népszavának úgy vélekedett: ilyet Európa más országaiban nem mondhat bíróság, hogy a kormány ellen nem lehet sztrájkolni és ajánlotta, hogy az Orbán-kabinet "vigyázó szemét Párizsra vesse", ahol hasonló szerzett jogok elvétele miatt gyakori a közszolgáltatások sztrájkkal megbénítása. Megjegyezete, újabb és újabb sztrájkokat kezdeményeznek, visznek a bíróságra, s kiderül, hogy "a bíróság sajátos jogértelmezése sokáig nem tartható". Azt ígérte, augusztus 20-a után újra megmozdulnak az érdekvédők, mert "nem várhatunk szeptember végéig". Ezzel ara utalt, hogy a rendvédelmiek nevében Kónya Péter nemrég szeptember 29-e utánra ígért országos tiltakozó akciókat és demonstrációkat.

Világgazdaság/Népszava