Még a volt jegybankelnök is támogatná az alapjövedelem bevezetését

A javaslat értelmében gyerekek 25, felnőttek 50, várandós édesanyák pedig 75 ezer forintot, úgynevezett "létpénzt" kapnának havonta a Magyar Államkincstártól egyszerűen a "létezés jogán".

A javaslatot kidolgozó munkacsoport szerint a költségvetésből finanszírozható lenne az általuk javasolt alapjövedelem, és azt szeretnék, ha arról a következő hetekben társadalmi vita bontakozna ki. A javaslat részleteit a www.255075.hu oldalon tették közzé.

A munkacsoport várakozásai szerint az alapjövedelem bevezetésével lényegében - történelmében először - Magyarországon megszűnne a nincstelenség.

Bánfalvi István szociálpolitikus, a szakértői munkacsoport vezetője utalt arra, hogy az alapjövedelem bevezetésére egy éve aláírásgyűjtési akció indult egy európai polgári kezdeményezés keretében, ami még néhány napig tart.

Elmondta, a "létpénzt" a rászorultság alapú pénzbeli ellátások helyett adnák minden tartósan Magyarországon élő és itt adózó magyar állampolgár számára, és ahhoz nem kapcsolódna sem hozzáférési, sem pedig kizáró feltétel.

Arra is felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy az alapjövedelem bevezetésével együtt az adórendszert is át kellene alakítani. Bevezetésével egy időben megszűnnének az annál kisebb összegű támogatások, míg az a fölöttiek ennyivel csökkennének, néhány kivétellel.

A modell szerint a létpénz bevezetésével ugyanannyival csökkennének is a bruttó bérek, illetve ez az alapjövedelem beépülne a bérekbe.

Ferge Zsuzsa szociológus azt mondta, ő 15-20 éve elkötelezettje a gondolatnak, és örömmel fogadja még akkor is, ha annak egyes részleteit kell és lehet is bírálni. Úgy látja, az alapjövedelem bevezetése a társadalmi békét is szolgálná és földcsuszamlásszerű változást hozna, miközben csak a lakosság 3-4 százalékának jövedelme csökkenne. Úgy látja, az alapjövedelem bevezetését komoly társadalmi vita kell hogy megalapozza.

Arról is beszélt, az elmúlt két évtizedben Magyarországon nem volt valódi politikai akarat a felzárkóztatásra, és a mai ellenzéki pártok programjaiban sem lát elkötelezettséget az ilyen "jó gondolatokra".

Elmondta, gyakran hangzik el az attól való félelem, hogy "akkor ki fog dolgozni", ha bevezetik az alapjövedelmet; szerinte "ebben a félelemben van valami jogos, amire oda kellene figyelni". Ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, van egy 5-8 százalékos, végtelenül mély szegénységben élő társadalmi réteg, és az oda születőknek már a zsigereikbe beleivódik, hogy "nekik ez van, nekik ez jut (...), elfogadták ezt a sorsot".

Közölte, két előkészítő utat lát az alapjövedelem bevezetése, társadalmi elfogadása előtt, ez pedig a jelenlegi ellátások, illetve az alacsony bérek emelése lehet.

Surányi György közgazdász, egyetemi tanár, korábbi jegybankelnök azt hangoztatta, az alapjövedelem bevezetése nemcsak megállítaná a magyar társadalom széthullását, hanem történelmi fordulatot eredményezne a társadalmi integrációban. Úgy vélte: a javaslat továbbgondolásával, kísérletekkel, meg lehetne próbálni bevezetését.

A pénzügyi szakember "statikus megközelítésből" azt mondta, a javaslatcsomag körülbelül 1300 milliárd forintnyi többletjövedelmet, és ennek révén ennyi többletkeresletet hozna a gazdaságnak.

A szakember "az ördög ügyvédje hálátlan szerepéből" a kockázatok között arról beszélt, hogy az alacsony keresetűek egy része csak akkor lesz motivált a munkára, ha a létpénz és a nettó minimálbér között több mint 30 ezer forint különbség lesz. Úgy látja, ennek legalább 50-60 ezer forintnak kellene lennie.

Arra is figyelmeztetett, hogy e különbség növelése nélkül vonzóbbá válhatna a szürke vagy a fekete gazdaságba való átmenet.