Megviselte-e a vállalatokat a minimálbér-emelés?
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatAz előbbi a kereskedelmi cégek, az utóbbi a kis létszámú, magyar tulajdonú társaságok számára a leginkább hátrányos. A Figyelő utána járt, hogy milyen hatása volt az év eleji szigorításoknak a vállalkozásokra.
A KKV Körkép a Figyelő, a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) és a Volksbank közös áprilisi felmérése során 300 cég vezetőjét kérdezték meg arról, hogy miként érinti a társaságot a minimálbér és a villamosenergia-árak emelkedése. Az alap minimálbér 69 ezer forintra a szakképzett munkát végzők esetében 82 800 forintra, illetve a munkában töltött évektől függően 86 300 forintra emelkedett.
A vállalatvezetők válaszai szerint a cégek 59 százalékánál nem volt olyan dolgozó, akinek emelni kellett volna a fizetését a megváltozott minimálbér következtében. Egynegyedük állította, hogy csak a közvetlenül érintettek bérét emelték, a cégek 15 százalékánál pedig az érintetteken kívül többek bérét is felemelték a bérfeszültségek elkerülése érdekében.
A 100 fő alatti vállalatok körében valamivel gyakoribb, hogy nem volt szükség emelésre, míg a 100259 főt foglalkoztató cégeknél ez az arány 54 százalék. A gazdasági szolgáltatások területén működő vállalatok 70 százalékánál nem volt szükség az emelésre, míg ugyanez az arány a kereskedelemben 54 százalék volt. A feldolgozóiparban tevékenykedő cégek 58 százaléka nem emelt bért, az építőipari vállalkozások közül pedig 63 százalék cselekedett így.
A kkv-k tartanak az inflációtól
Az energiaárak emelkedése befolyásolhatta a vállalkozások inflációs várakozásait. A felmérés szerint a magyar kkv szektor az idén 8,9 százalékos inflációra számít, ez jócskán meghaladja a jegybank által előre jelzett 6 százalékot. Ehhez képest a megkérdezett vállalkozások csupán 34,4 százaléka szeretné belföldi értékesítési árait a várható infláció mértékének megfelelően emelni.
A cégek több mint egyharmada nem kíván változtatni árain, s nagyjából ekkora az inflációt el nem érő áremelést tervezők aránya is. Gazdasági területek szerint vizsgálva a kereskedelem és a feldolgozóipar területén működő cégek szembesülnek a legmagasabb villamosenergia-árakkal, az előbbiek közül 36 százalék, míg az utóbbiak közül 24 százalék tartozik ebbe a csoportba.
A menedzserek 35 százaléka szerint a villamos energia drágulása nem hatott cége gazdálkodására, 41 százalék csekély, 24 százalék pedig jelentős negatív hatásról számolt be. A legkisebb cégek között a legmagasabb azok aránya, amelyek üzleti helyzetét jelentősen rontotta az áremelkedés.
A vállalatvezetők válaszai szerint a cégek 59 százalékánál nem volt olyan dolgozó, akinek emelni kellett volna a fizetését a megváltozott minimálbér következtében. Egynegyedük állította, hogy csak a közvetlenül érintettek bérét emelték, a cégek 15 százalékánál pedig az érintetteken kívül többek bérét is felemelték a bérfeszültségek elkerülése érdekében.
A 100 fő alatti vállalatok körében valamivel gyakoribb, hogy nem volt szükség emelésre, míg a 100259 főt foglalkoztató cégeknél ez az arány 54 százalék. A gazdasági szolgáltatások területén működő vállalatok 70 százalékánál nem volt szükség az emelésre, míg ugyanez az arány a kereskedelemben 54 százalék volt. A feldolgozóiparban tevékenykedő cégek 58 százaléka nem emelt bért, az építőipari vállalkozások közül pedig 63 százalék cselekedett így.
A kkv-k tartanak az inflációtól
Az energiaárak emelkedése befolyásolhatta a vállalkozások inflációs várakozásait. A felmérés szerint a magyar kkv szektor az idén 8,9 százalékos inflációra számít, ez jócskán meghaladja a jegybank által előre jelzett 6 százalékot. Ehhez képest a megkérdezett vállalkozások csupán 34,4 százaléka szeretné belföldi értékesítési árait a várható infláció mértékének megfelelően emelni.
A cégek több mint egyharmada nem kíván változtatni árain, s nagyjából ekkora az inflációt el nem érő áremelést tervezők aránya is. Gazdasági területek szerint vizsgálva a kereskedelem és a feldolgozóipar területén működő cégek szembesülnek a legmagasabb villamosenergia-árakkal, az előbbiek közül 36 százalék, míg az utóbbiak közül 24 százalék tartozik ebbe a csoportba.
A menedzserek 35 százaléka szerint a villamos energia drágulása nem hatott cége gazdálkodására, 41 százalék csekély, 24 százalék pedig jelentős negatív hatásról számolt be. A legkisebb cégek között a legmagasabb azok aránya, amelyek üzleti helyzetét jelentősen rontotta az áremelkedés.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?