Megjelent: 12 hónapja

Mi lesz veled KATA? - a munkaviszony és a megbízási viszony elhatárolása

Két okból is aktuális a munkaviszony és a megbízási viszony elhatárolása. Egyrészt a nagy port kavart KATA-módosítás miatt, másrészt a munkajogi szabályok teljesítése szempontjából. Utóbbi kapcsán a Kúria nemrég hozott ítélete lehet érdekes a Niveus Consulting Group szerint.

Mi teszi a munkaszerződést?

Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere szerint az, hogy egy szerződés mikor minősül munkaszerződésnek, attól is függ, hogy milyen szempontból vizsgáljuk a kérdést. Bár vannak átfedések, mégis más a kritérium általános adózási, KATA adózás esetén és a munkajogi szabályokban.

Nagyon leegyszerűsítve, a munkaszerződést az különbözteti meg a megbízási szerződéstől, hogy előbbi esetén a munkavállaló a munkáltató felügyelete alatt végez munkát és akkor is rendelkezésre állási kötelezettsége van, ha egyébként ténylegesen nincs elvégzendő munka. Másképp fogalmazva a munkavállaló rendszerint a munkáltató székhelyén, telephelyén, a munkáltató eszközeivel végez munkát, és akkor is meg kell jelennie a munkahelyén a szerződésben meghatározott időben, ha éppen nincs mit tennie. Ezzel szemben megbízási vagy vállalkozási szerződés alapján valamilyen konkrét tevékenységet kell elvégezni vagy valamilyen konkrét eredményt kell elérni, és mindezt a vállalkozó többnyire a saját eszközein, saját belátása és beosztása szerint teszi.

A Kúria által figyelembe vett szempontok

A Kúria döntése egy egészen különleges helyzetben született. A 'munkáltató' egy költségvetési szerv volt, ahol közalkalmazottak dolgoztak, kizárólag minisztériumi engedéllyel köthetett volna munkaszerződést, ezért kötöttek megbízási szerződést inkább a felek. A Kúria ezt az érvelést nem fogadta el, az engedélykérést nem tekintette olyan abszolút akadálynak, ami kizárta volna a munkaszerződés megkötését.
Éppen ezért érdemben vizsgálták meg a jogviszonyt. Jó tudni, hogy az alábbi szempontok alapján találták úgy, hogy ténylegesen munkaviszonyról volt szó:

- Napi 4 órás rendelkezésre állási kötelezettség;
- Személyes munkavégzési kötelezettség;
- A munkavállaló nem dönthetett önállóan a munkavégzés módjáról (alá-fölérendeltségi viszony volt a felek között);
- A munkavégzés helyét a 'koordinátor' határozta meg;
- Havonta történt a fizetés - ez önmagában nem lett volna elég az átminősítéshez, de a többi körülménnyel együtt bizonyíték volt.

Tanulságos, hogy nem vette figyelembe a Kúria a munkaköri leírás hiányát, mert a munkavállaló feladatait kellően körülírta a bíróság szerint az alapszerződés, illetve annak módosításai.

Munkajogi jogkövetkezmények

Miután a Kúria arra jutott, hogy a felek valójában munkaszerződést kötöttek, ezért alkalmazni kell a szerződés megszüntetésére vonatkozó munkajogi következményeket. Tehát adott esetben indokolni kellett volna a felmondást, végkielégítés járt volna stb. A cégeknek nagyon figyelniük kell arra, nehogy munkaszerződésnek minősüljön egy általuk kötött megbízási vagy vállalkozási szerződés, hiszen a munkavállaló adott esetben a munkaügyi bíróságon is igényt érvényesíthet akkor, ha a Kúria döntésében felsorolt feltételek teljesülnek.

Adózási következmények

A Niveus Consulting Group szerint nem csak munkajogi, hanem adózási szempontból is jelentősége van a valós gazdasági tartalomnak. A NAV ugyanis könnyen arra a következtetésre juthat, hogy a vállalkozási vagy megbízási szerződés valójában munkaviszonyt takar, és ebben az esetben a munkaviszonyra alkalmazandó adókat követeli a cégen és a munkavállalón.

Különösen igaz ez a KATA-s szerződések esetében. Bár a jövő évi szigorítás miatt az egy kifizetőtől származó, az adott évben a 3 millió forintot meghaladó kifizetésekre 40%-os különadót kell fizetni, ez még mindig alacsonyabb összeg, mint a munkabérek után fizetendő adó. Ráadásul a KATA törvény egy saját feltételrendszert támaszt a szerződések minősítésére, és adott esetben a cégen lesz a bizonyítási terhe, tehát a cégnek kell azt bizonyítania, hogy nem munkaszerződésről van szó. Ez adott esetben lehetetlen feladat elé állítja az ellenőrzés alá vont céget.

Fontos megjegyezni, hogy a KATA alapvetően pénzforgalmi szemléletű adó, tehát az alapján kell majd a 3 millió forintos keretet vizsgálni, hogy mikor érkezett meg a pénz a KATA-s megbízott bankszámlájára. Azokra a kifizetésekre, amelyek ténylegesen megérkeznek a megbízotthoz 2020. december 31-ig, nem vonatkozik a jövő évi szigorítás - függetlenül attól, hogy a számlán milyen, az Áfa törvény szerinti teljesítési időpont szerepel.

fotó: pixabay
  • 2021.12.07Babér Panoráma - Online bérszámfejtési konferencia Tekintsen ki velünk a legfontosabb tb- és bérszámfejtést érintő jogszabályváltozásokra a BaBér és az Abacus szervezésében megvalósuló Panoráma 2022 Bérszámfejtési Konferencián. Az egész napos szakmai előadások során neves előadók értelmezik a 2022. évre vonatkozó szja, kötelező egészségbiztosítás, tb fedezeti rendszer és a munkáltatói járulékbevallások vonatkozó jogszabály-változásait. Részletek Jegyek
  • 2021.12.10joee tesztesemeny2 tesztesemény2 Részletek Jegyek
  • 2021.12.13Mentorált képzési forma – Jó a munkavállalónak, jó a munkáltatónak Ha egy kollégát megkérdezünk arról, hogy miből van egyre kevesebb, akkor nagy valószínűséggel az „idő” hangzik el válaszként. Részletek Jegyek
  • 2022.01.04HAPPY NEW WORK! meetup Vajon 2022 milyen kihívásokat tartogat a számunkra, ki hogyan látja a munka(végzés) jövőjét, milyen akadályokkal szembesülhetünk és hogyan készülhetünk fel mindezekre? Ha érdekel a téma, akkor regisztrálj a KÜRT Akadémia ingyenes, online meetupjára! Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Ezek a legnépszerűbb alkoholos italok a munkahelyi ajándékozáskor

Az alkoholos italok hosszú évtizedek óta jelentenek ideális, gyakorlatilag minden alkalomra kiváló alternatívát abban az esetben, ha ajándékozásról... Teljes cikk

Január elsejétől online is megoldható lesz az adatváltoztatásokkal kapcsolatos ügyintézés

Január elsejétől gyorsabb és egyszerűbb lesz az adatváltoztatásokkal kapcsolatos ügyintézés és a közművek átírása az adatváltozás-kezelési... Teljes cikk

Jelentős béremeléseket hajtanak végre a MOME-n

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen a tanársegédek alapbére 144%-kal, mesteroktatóké és művésztanároké 160%-kal nő 2019-hez képest. Teljes cikk