Miért nem mernek vállalkozni a magyarok?

A GEM (Global Entrepreneurship Monitor, Globális Vállalkozási Monitor) 2024-es kutatása szerint a magyarok 8,7%-a tervezi, hogy három éven belül vállalkozást indít – ez nemzetközi szinten közepes aktivitásnak számít. Ugyanakkor a tényleges vállalkozói lépésekben megmutatkozó korai aktivitás alacsony, a 6,7%-os arány a vizsgált 51 ország közül a 43. helyet jelenti. Ennek hátterében elsősorban pszichológiai tényezők állnak: a válaszadók mindössze 36%-a érzi magát elég felkészültnek egy vállalkozás elindításához, és ugyanennyien félnek a kudarctól. Ez a bizonytalanságot elutasító, óvatos vállalkozói kultúra visszafogja az új kezdeményezéseket. Ezzel szemben a már működő vállalkozások erősek: alig szűnnek meg, és sokan tartják egyszerűnek a cégalapítást. Az új cégek tehát nehezen indulnak, de ha elindulnak, stabilan működnek - olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében. 

Magyarországon leginkább a 25–44 évesek aktívak a cégalapításban, míg a fiatalabb korosztály inkább az alkalmazotti lét biztonságát választja. Az egyetemisták mindössze 14%-a tervez azonnal vállalkozni, bár öt évvel később ez 33%-ra nő. Az 50 év felettiek körében sokan kényszerből alapítanak céget, mert nem találnak munkát.

Magyarország vállalkozói környezete kiegyensúlyozott, de alacsony dinamizmusú: kevés új cég indul (TEA: 6,7%), ugyanakkor a már működő vállalkozások aránya magas (EBO: 6,9%). Ez a stagnálásra utaló minta a régióban középutasnak számít: a lengyelek piacérettsége, illetve a szlovákok vállalkozói lendülete között helyezkedik el.

Több pilléres támogatás: így lehet vonzóbb a vállalkozásindítás

A vállalkozói kedv növeléséhez nemcsak pénzügyi ösztönzőkre, hanem komplex ökoszisztémára is szükség van. Jó példák: Spanyolországban csökkentik a járulékokat és célzott indulótőkét adnak, Észtországban a startupkultúrát erős hálózatok és sikeres cégek húzzák, Finnországban pedig a kudarctól való félelmet „a második esély” szemlélet oldja. Itthon a Pénziránytű Alapítvány gyakorlati pénzügyi tudást ad az iskolásoknak, amivel hosszú távon csökkenhet a vállalkozással szembeni bizonytalanság.

Magyarországon tehát bár stabil a vállalkozói szektor, az új cégek alapításának lendülete csökkent, főként a fiatalok óvatossága és a kényszervállalkozások miatt. A megújuláshoz komplex stratégia szükséges: pénzügyi akadályok csökkentése, intézményi támogatás kiépítése és a vállalkozói szemlélet formálása a nemzetközi példák nyomán.

Továbbra is jelentős a szakadék a férfi és női vállalkozások között

- olvassa el korábbi cikkünk! 

kép: freepik