Mit tegyünk, ha nincs pénzünk ügyvédre?

Ilyen helyzetekben a jogérvényesítés olyan költségekkel és vesződséggel járhat, melyet nem mindenki engedhet meg magának.

Erre is van biztosítás

A jogvédelmi biztosítás keretében jogi tanácsot, peres vagy peren kívüli képviseletet vehetünk igénybe, valamint a biztosítási összeg erejéig fedezi az eljárás költségét is. A Generali Biztosítóhoz például tavaly 1625 esetben fordultak jogi segítségért, és összesen a tavalyi évben 54 millió forintot fizetett a társaság ügyvédi díjakra és egyéb jogi költségekre.

A Generali adataiból kiderül, hogy a legtöbb esetben (26%) a társasházak közös költségének behajtása ellen kérnek jogvédelmet. Sok esetben a fizetendő összeg vagy egy költözés esetében a kifizetendő hónapok száma okozhat a lakó és a társasház között jogvitát, melyek rossz esetben akár költséges pereskedésig is fajulhatnak.

A második leggyakoribb eset a különböző szerződésszegésből adódó viták (18 százalék), míg a harmadik helyen az ingatlanokkal kapcsolatos sérelmek, valamint a munkahelyi összetűzések állnak (9 százalék). Jelentős még a gépjárműveket érintő esetek száma (8 százalék), valamint a büntető, szabálysértési ügyek (5 százalék) is.

Érdekes esetek a "praxisban"

Egy esetben például csatornacsövek hibás lefektetéséből eredően feláztak és penészesedni kezdtek a biztosító egyik ügyfelének ingatlanában a falak. Előfordult olyan eset is, amikor a biztosított egy kazánt vásárolt, mely még a jótállási idő előtt meghibásodott, ám a forgalmazó elutasította a szavatossági igényt. Emellett igénybe vették már a jogvédelmet utazási irodával szembeni igényérvényesítéskor, szociális járadék megszűnésekor a Nyugdíjbiztosítási Igazgatósággal szemben, végrendelet megtámadásánál, engedély nélkül bekötött gázkészülék okozta személyi sérülésnél, vagy éppen elsőbbség meg nem adása miatt bekövetkezett balesetnél.

Nem kell vita ahhoz, hogy ügyvédért kiáltsunk

Nem csak vitás helyzetek megoldására, hanem azok megelőzése érdekében jogi tanácsadásra is igénybe vehető a jogvédelmi biztosítás. Így például munkaszerződés módosításának aláírása előtt, vagy adásvételi, bérleti szerződések megkötése előtt lehet kérni, hogy ügyvéd is nézze át, segítse értelmezni az adott szerződést, nyújtson tájékoztatást annak tartalmáról, az abban foglaltak következményeiről, személyes érdekérvényesítés esetén pedig kérhető részletes felvilágosítás annak módjáról, lehetőségeiről.

Olyan eset is előfordult azonban, amikor egy lisztérzékenység miatt gyermeke 10 éves koráig GYES-re jogosult ügyfél az ellátás folyósítása mellett szeretett volna munkába állni, és ezzel kapcsolatban kért jogi tájékoztatást. Előfordult az is, hogy a biztosított szomszédjában lévő kocsma hangos zenegépei miatt fellépő ügyfélnek nyújtott részletes felvilágosítást a csendháborítás miatti feljelentés megtételének menetéről és a birtokvédelem szabályairól a jogi szakember.

Ez nem az ingyenes jogsegélyszolgálat

Ne feledjük: a jogvédelmi biztosítás nem egyenértékű az ingyenes jogsegélyszolgálattal. Egyrészt a jogi szolgáltatás ellenértékét ezesetben a biztosító az ügyfél helyett kifizeti, illetve szerződött partnerének szolgáltatásait bocsáthatja az ügyfél rendelkezésére. Másrészt a jogvédelmi biztosításról nem elég akkor gondoskodni, amikor már felmerült az igény arra, hogy valaki segítsen a jogi útvesztőben: mint minden biztosításnál, ezesetben is előre kell gondoskodnunk a szerződés megkötéséről, hogy szükség esetén legyen kihez fordulni. A jogvédelmi biztosítás általában önállóan és lakásbiztosítások, autós biztosítások, vagy akár életbiztosítások kiegészítő termékeként is igénybe vehető.

Míg 2007-ben csak 231 esete volt a Generali Biztosítónak, tavaly már 1625 alkalommal vették igénybe ezt a szolgáltatást.