A munkanélküliség a fő oka a fizetésképtelenségnek
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA fizetésképtelenségi okok között még mindig meghatározó a munkanélküliség: az esetek 43 százalékában ez vezet a magyarok eladósodásához, de a megkérdezettek 21 százaléka az alacsony jövedelmet jelölte meg fizetésképtelenségének okaként - derül ki az Intrum Justitia követeléskezelő cég fizetésképtelenséget vizsgáló felméréséből.
A kutatásból az is kiderül, hogy visszaesett azoknak a száma, akik arra hivatkoztak, hogy járadékból élnek, és ezért nem tudják fizetni a számláikat; a csökkenés oka - többek között - vélhetően a közmunkaprogram beindítása volt.
Fizetésből letiltás: háromszoros növekedés
Továbbra is jelentős a jövedelemből történő letiltás, melynek aránya közel háromszorosára emelkedett 2010 óta. A rövidebb ideje húzódó ügyeknél, ahol a rövidtávú problémák a hangsúlyosak, ott a követeléskezelő cég képes megfelelő áthidaló megoldást nyújtani, a régebbi ügyeknél azonban már egyre gyakoribb a jogi eljárásokat követő letiltás - hangsúlyozta Felfalusi Péter, az Intrum Justitia vezérigazgatója a közlemény szerint. Az Intrum Justitia 2013-ban több mint 80 ezer részletfizetést kötött, így megelőzve az eladósodott ügyfelek ellen megindított jogi eljárásokat.
A felmérés arra is rávilágít, hogy nem a magas törlesztőrészlet miatt váltak fizetésképtelenné az adósok. A hiteltörlesztéseknél a devizahitelesek megmentésére irányuló intézkedések hatása is jól látható: 2012. második felétől csökkent, majd 2013. második felétől 6 százaléknál ismét stagnált a hitel miatt fizetésképtelenné vált adósok száma.
A bankszektorban történő letiltások aránya lényegesen magasabb (25 százalék) a telekommunikációs és közmű szektorban tapasztaltnál (10 százalék). A telefon- és internetszámlák befizetésének elmaradása mögött általában rövid távú problémák állnak, míg a bankszektorban már inkább olyan okok vannak jelen, amelyek a havi rendszeres jövedelem elmaradásához kapcsolódnak; aki banki tartozásaival elmarad, az jellemzően már egyéb tartozást is felhalmozott. A kutatás alapjául szolgáló adatokat az Intrum Justitia saját adatbázisából nyerte, a felmérés 2014 első negyedévéből származó vásárolt és kezelt lakossági követeléseket egyaránt tartalmaz - olvasható a közleményben. (MTI)
2014. április 22.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?