Izzik a levegő az Mt. körül – tervek és reakciók

Nem védekezhet a munkavállaló a kirúgása előtt a vele szemben felhozott kifogások ellen. Ha a bíróság megállapítja, hogy jogellenesen bocsátották el, akkor pedig nem kapja meg az elmaradt munkabérét, hanem legfeljebb a 18 havi átlagkeresetének megfelelő kártérítés illetné meg.

 

Az előterjesztés szerint kikerülne a Munka törvénykönyvéből az a rendelkezés is, hogy csak különösen indokolt esetben lehetne rendes felmondással felmenteni azokat a munkavállalókat, akiknek kevesebb, mint 5 évük van hátra az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig. Ennek magyarázata, hogy a különösen indokolt eset fogalma nehezen volt értelmezhető, és bizonytalanságot okozott a munkaügyi gyakorlatban.

 

 

A tervezet szerint továbbra is 20 nap lesz az alapszabadság, de ezentúl az életkor alapján nem az alapszabadság napjai növekednének, hanem csak pótszabadságra lenne jogosult a munkavállaló. Az emelkedés a jelenlegi 25. életév helyett a 26.-tól kezdődne úgy, hogy a 31. életév betöltéséig csak 2 plusz nap járna.

 

 

A mostaninál kevesebb végkielégítésre számíthatnak majd a dolgozók − a nyugdíjasok pedig nem is kaphatnak −, ráadásul a nyugdíj előtt állók a mostani egységesen háromhavi pluszbér helyett a munkában töltött idő szerint kaphatnak majd pluszjuttatást. Öt év után egyhavi, 15 év esetén kéthavi, 25 év után pedig háromhavi többlet-végkielégítés járna, mivel a jogalkotó az idősek mielőbbi munkába állását ösztönözné.

 

 

A folyamatos munkarendben dolgozóknak az éjszakai pótlék 15 százalékra csökken
Nem lenne tiltott a munkaszüneti napon való munkavégzést, ha a munkaadó száz százalékos bérpótlékot fizetne a munkavállalónak.

 

 

Az új szabályok szerint ha a munkáltató elbocsátja munkavállalóját, a felmondás azonnali hatályú lenne, vagyis a munkaviszony rögtön megszűnne. Abban az esetben is, ha a munkavállaló munkaügyi pert indít. A jövőben legfeljebb 18 havi távolléti díjnak megfelelő összeg jár kártérítésként a munkavállalónak.

 

 

A tervezet bevezeti azt az új szabályt is, amely szerint a munkáltató mentesülhet a díjazás fizetésének kötelezettsége alól, ha elháríthatatlan külső ok miatt nem tud munkát adni a dolgozóinak.

 

 

Reakciók a tervezetre:

 

 

- "Furcsa, hogy júliusban a parlamentben megszavazott több munkajogi szabályt, rövid idő múlva pedig megszületik egy teljesen új javaslat, ez arra utal, hogy nincs teljesen összhangban a jogalkotói munka" - mondta az [origo]-nak Lehoczkyné Kollonay Csilla, az ELTE munka- és szociális jogi tanszékének tanára. "A pénteken beterjesztett anyag tartalma azonban kicsit sokkoló" - tette hozzá. Kollonay Csilla szerint "súlyos és a munkavállaló által kevéssé befolyásolható kockázatot hárít a munkavállalókra" a tervezet üzemi balesetek a munkáltatói kártérítési felelősségre vonatkozó szabálya. A munkáltató ugyanis a jövőben nem felelne az olyan károkért, amelyekkel nem számolhatott, illetve nem felróható neki az elhárítás elmaradása. "Eddig az ilyen károkért objektív alapon felelt a munkaadó, a gépkocsi üzembentartójához hasonlóan, mert neki áll érdekében a kockázattal járó tevékenység. A jövőben az ilyen károk bekövetkezésének kockázatát a munkavállalóra hárítaná a tervezet.

 

 

- Köllő János, a Magyar Tudomány Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének munkaerőpiaccal foglalkozó kutatója szerint a gazdaság versenyképességét nem azzal lehet erősíteni, ha minél több hatalmat biztosít az állam a munkaadóknak. "Németországnak a gazdasági válság során mutatott teljesítménye mutatja, hogy nem a munkaadók jogainak felduzzasztása, hanem a jól bejáratott, egyeztetési mechanizmusok segítenek válságos helyzetben. Németországot legalább akkora sokk érte 2008 után, mint az Egyesül Államokat, mégsem rázta meg a gazdaságot olyan mértékű munkanélküliség, mert a cégek át tudták csoportosítani dolgozóikat, és meg tudtak velük egyezni a gazdasági fellendülés idejére halasztott munkavégzésről. Ez rugalmasságot és versenyelőnyt jelentett" - mondta Köllő János.

 

 

- Gúr Nándor a parlament foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának szocialista elnöke azt kifogásolta, hogy a törvénytervezet a túlórapótlékok kifizetése helyett szabadidőt adna a dolgozóknak, ugyanis - tette hozzá - annak kiadása bizonytalan, különösen a legkiszolgáltatottabb dolgozói csoportoknál. Bírálta a felmondási tilalmak tervezett megszüntetését, mindenekelőtt azt, hogy terhes, illetve gyesen, gyeden lévő anyákkal is közölhető volna a felmondási szándék. Az MSZP-s képviselő kitért arra is, hogy a kártérítési kötelezettség kiterjesztése az elmarasztalt munkavállalók ellehetetlenüléséhez vezethet.

 

 

- Bertha Szilvia, a Jobbik országgyűlési képviselője elmondta: a tervezett változtatásokkal a kormány arra ösztönzi a cégeket, hogy a növekvő munkamennyiség elvégzésére ne újabb munkaerőt alkalmazzanak, hanem "a meglévőt a végtelenségig dolgoztathassák, majd ha tönkrement, akkor minél kisebb költségekkel, problémamentesebben megszabadulhassanak tőle". A tervezett intézkedések között a kollektív szerződés hatáskörének szűkítését, a munkahelyi érdekképviseletek és tisztségviselőik jogainak csökkentését, a műszakpótlékok csorbítását és a védettségek csökkentését említette.

 

 

- Az LMP véleménye szerint a Munka törvénykönyvének pénteken napvilágot látott tervezete a „kizsákmányolás törvénykönyvének tervezete” – mondta Kaufer Virág országgyűlési képviselő. Példaként említette, hogy megszűnik a védett kor intézménye, illetve a munkavállalónak olyan kockázatokért is felelősséget kell vállalnia, ami a munkaadó felelőssége lenne.

 

 

- Mindeközben Szijjártó Péter a miniszterelnök szóvivője cáfolta, hogy a védett kor intézményét megszüntetnék. „A dokumentum egy konzultációs munkaanyag, amelyhez továbbra is várják az észrevételeket, javaslatokat, véleményeket. A védett kor intézményének biztosítása azonban már a szociális konzultációval eldőlt. Garantálja a kormány a védett kor intézményét, vagyis azt, hogy 55 éves kor felett csak különösen indokolt esetben, például fegyelmi vétség esetén lehet elbocsátani a munkavállalót.” Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője hozzátette, az új munka törvénykönyvében olyan szabályozásra van szükség, amely a munkanélkülieknek, a gyermeket nevelő anyáknak, a szülési szabadságról visszatérőknek a munka világába való visszavezetését szolgálja - ezzel ellentétes szabályozást a Fidesz nem fog támogatni.

 

 

- Borsik János a Autonóm Szakszervezetek elnöke a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában elmondta, a munkavállalóknak csökken a fizetésük, hiszen a túlóra helyett szabadidőt biztosítanak, az éjszakai pótlékra pedig a tervezet szerint csak 15 százalék jár, valamint gyöngítik a szakszervezet pozícióit is. A tervezet egyre több esetben bízza alkura a munkavállaló és a munkáltató közötti dolgokat, például az évi rendes szabadság kiadását.

 

 

- Jónak találta a javaslatot Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, aki arra számít, hogy a foglalkoztatás rugalmasságát segíti majd az új szabályozás. A korábbi munka törvénykönyve 1992-ben született, és az akkor lebomló nagyipar "testére szabták", míg az új már a mai Magyarország vállalkozási szerkezetére, a növekvő kis- és középvállalkozói szektor sajátosságaira épül - jelezte Dávid Ferenc.
A Nemzetgazdasági Minisztérium javaslatát a kormány még nem tárgyalta, az azzal kapcsolatos javaslatokat írásban várják.

 

 

2011. július 26.

 

 

Forrás: MTI, origo.hu, Duna Televízió