Munka törvénykönyve - "a tervezet csökkentené a munkahelyek számát"

A párt és az MSZOSZ megbeszéléseit követően Pataky Péter úgy fogalmazott, hogy a munka törvénykönyvének tervezett módosítása egy kifejezetten XIX. századi vállalkozói szemléletet próbál kiszolgálni. Ez a szemlélet a munkavállalók teljes kiszolgáltatottságát és alávetettségét jelenti, a vállalkozók túlhatalmának kialakítása mellett és ellentmond a kormány meghirdetett céljainak is - tette hozzá. Egyúttal súlyos problémának nevezte, hogy a tervezet "lerombolja az együttműködés rendszerét a munkaügyi kapcsolatokban".

Az LMP-t képviselő Kaufer Virág azt mondta, a tárgyaláson egyetértettek abban, hogy a tervezettel "Orbán Viktor nem tesz mást, minthogy (...) leépíti a fékek és ellensúlyok rendszerét a munka világában, azzal, hogy (...) súlyosan megtámadja a szakszervezetek pozícióját, a kollektív jogokat, az érdekérvényesítés lehetőségét". A képviselő szerint ezzel a lépéssel a kormányfő "elengedi 3,7 millió munkavállaló kezét".

Arra reagálva, hogy a kereszténydemokrata Harrach Péter is bírálta a munka törvénykönyvének tervezett változtatásait, Pataky Péter azt mondta, jó ha közös mondanivalót találnak. Azt viszont kevésnek nevezte, ha a kereszténydemokraták csak egyes elemeket emelnek ki, mert "ez a törvény összességében okozna nagy bajt".

Az MSZOSZ elnöke kijelentette, ha a jogszabályról érdemi tárgyalásokat tartanának, akkor azon készek bemutatni szakmai érveiket. Kaufer Virág szintén aggályosnak nevezte a Harrach Péter által is felvetett pontokat, de mint mondta, ha csak ezeket korrigálják, az még nem teszi számukra elfogadhatóvá a szöveget.

Az LMP már múlt hét pénteken illetve most hétfőn is tárgyalt szakszervezetekkel, politikusaik előbb az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) majd a LIGA Szakszervezetek képviselőivel ültek egy asztalhoz.

Módosítaná a tervezetet az értelmi fogyatékosok érdekvédelmi szövetsége

Több ponton is módosítaná a munka törvénykönyvének tervezetét az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) - áll a szervezetnek az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében.

A készülő jogszabály tervezetéből hiányzik az ésszerű alkalmazkodás követelménye és az esélyegyenlőségi terv készítésének kötelezettsége; összemosódik a cselekvőképesség és a munkaképesség, valamint az egészségkárosodás és a fogyatékosság fogalma - olvasható az ÉFOÉSZ közleményében. A szervezet szerint a készülő kódex kizárná a közszféra munkavállalói közül az érintetteket.

Az érdekképviselet a gazdasági tárcához eljuttatott javaslatában egyebek mellett a fiatalkorúakhoz és a várandós nőkhöz hasonló kedvezményekben részesítené a fogyatékos munkavállalókat, és fogyatékos gyermek születése esetén további pótszabadsággal segítené a családokat.

Az ÉFOÉSZ közleményében felhívja a figyelmet arra, hogy a fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ-egyezmény vonatkozó cikke sem tartalmaz egészségi állapotra vonatkozó korlátozást, és a fogyatékosság típusára és súlyosságára tekintet nélkül biztosítja a fogyatékos emberek munkavállaláshoz való jogát.

BRDSZ: ellehetetleníthetik a szakszervezetek működését

A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) szerint az új Munka törvénykönyvének (Mt.) tervezete a munkáltatót védi, a szakszervezetek működését ellehetetleníti, a sztrájkjogot pedig kiüresíti.

A szervezet kedden az MTI-nek küldött közleményében ismertette a tervezetről általa készített szakértői véleményt. A BRDSZ ennek alapján úgy látja, hogy a tervezet célja a munkavállalói érdekek szervezett képviseletének megszüntetése.

A munkavállalók jogait csorbító tervezett intézkedések között említették a szabadság mértékének csökkenését, a szabadságkiadás szabályainak megváltoztatását, a garantált bérminimum, a felmondási védelem és a műszakpótlék megszüntetését, illetve utóbbi mértékének csökkentését.

A BRDSZ arra is rámutatott, hogy a törvényjavaslatban "meglepő módon" semmilyen kikötés nincs arra nézve, hány dolgozót foglalkoztató munkáltatónál lehet kollektív szerződést kötni, mint ahogyan arra sincs szabály, hogy a munkáltatónál dolgozó szakszervezeti tagok számának minimálisan mennyinek kell lenni.

Kérdésként vetették fel: milyen védelem van beépítve a munkáltató olyan visszaélése ellen, amely a munkavállalói jogok csorbítását "saját" szakszervezet felállításával próbálja megvalósítani? A BRDSZ közleménye végén azt kérdezte: "munkabéke lesz-e az új Mt. alapján, vagy elkeseredett és durva munkaharc?"

Alkotmányellenesnek tartja a tervezet több pontját a TASZ és a K-Monitor

Alkotmányellenesnek tartja a munkatörvénykönyv-tervezet több pontját a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a közpénzek elköltésének átláthatóságát vizsgáló K-Monitor Közhasznú Egyesület - derül ki a két szervezet közös közleményéből, amelyet kedden juttattak el az MTI-hez.

A két civil szervezet álláspontja szerint a tervezet megnehezítené "a közérdek sérelmét eredményező munkáltatói visszaélések feltárását". A közlemény szerint a tervezet szabályai az alapjogvédelemmel szemben egyértelműen a munkáltatói érdekek védelmére helyezik a hangsúlyt. Mint írják, lehetővé válna a magánélet technikai eszközökkel történő megfigyelése "a munkaviszonnyal összefüggő, ám munkaidőn túli és munkahelyen kívüli magatartás ellenőrzése céljából".

A szervezetek kitértek arra is, hogy a korrupció elleni fellépés és a közérdekvédelem egyik fontos eszköze a közérdekű bejelentések megtételének joga, és ehhez kapcsolódóan a munkavállaló munkahelyi státusának védelme. Álláspontjuk szerint a "titokvédelmi kötelezettség elnagyolt szabályai" nehezítik a munkáltatók közérdekkel ellentétes magatartásának feltárását.

Hozzátették: a tervezet alkotmányellenesen szűkíti a munkaviszonnyal összefüggő szabad véleménynyilvánítást. A két szervezet szerint a "munkáltató helytelen megítélésére alkalmas", illetve a "munkaviszony céljaival" ellentétes tartalmú vélemények tilalma szükségtelen és aránytalan korlátozást jelentene. Példaként hozták, hogy ebből a szabályozásból következően a multinacionális cégnél dolgozók nem fogalmazhatnának meg multinacionális cégek befektetéseit ellenző véleményt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) július 22-én hozta nyilvánosságra az új munka törvénykönyv munkaanyagát. A tervezetet élesen bírálták az ellenzéki pártok és a szakszervezetek. Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a dokumentum egy "konzultációs munkaanyag", amelyhez várják az észrevételeket és a módosító javaslatokat.