Nálunk érnek a legkevesebbet a bérek a fejlett országok között

bérek és fizetések tekintetében az utolsó helyre esett vissza hazánk a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) harminc tagállamot felölelő listáján – derül ki a Magyar Szociális Fórum-Szociális Kerekasztal feldolgozásából.
Az OECD frissen készített elemzése szerint a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó éves bér Magyarországon 2006-2007 között 9822 dollár volt, és ezzel hazánk az OECD sereghajtójává vált, a lista utolsó, harmincadik helyére szorult. (Forintra átszámítva az éves jövedelem 1 630 452 forint, havi szinten 135 871 forint, 166 forint/dollár árfolyamon átszámítva – a szerk.)

Térségünkben a 27. helyen álló Lengyelországban vásárlóerő-paritáson 11 350 dollár, a 28. helyen álló Szlovákiában 11 198 dollár volt az éves bér, míg a 25. helyre rangsorolt Csehországban a magyarénál harmadával többet, 13 485 dollárt kerestek az emberek az elmúlt két évben.

Dél-Koreába érdemes „emigrálni”

Általános meglepetést kelthet ugyanakkor, hogy a vásárlóerővel korrigált számítás szerint az utóbbi időben a dél-koreaiak kerestek a legjobban, 37 488 dolláros bérükkel ők állnak az élen. Szintén kevesen gondolnák, hogy Nagy-Britannia áll a második helyen (37 299), megelőzve Svájcot (34 136). A német fizetések csak a 11.-ek a sorban (28 435), Japán az 5. (33 198), míg az Egyesült Államok a 7. helyezett 31 053 dollárral, ami ugye háromszorosa a magyar bérnek. Fontos mutató még, hogy a 24 660 dolláros OECD-átlag 2,5-szerese a hazai kereseteknek.

Szétnyíló jövedelmi különbségek

Miközben bérben sereghajtók vagyunk a 30 legfejlettebb ország között, a kereseteket sújtó terhek, elvonások mértékének tekintetében az élbolyban állunk. Magyarországon egységnyi bért 51 százalékos elvonás sújt, ennél csak Németországban (52,5 százalék, és Belgiumban (55,4 százalék) nagyobb a sarc, legalábbis az OECD-jelentés szerint.

Igen riasztó tünet, hogy hazánkban az elmúlt években tovább nyílt a bérolló a legkisebb és a legmagasabb keresetek között – állapítja meg az OECD-elemzés. Mostanára csaknem a hatszorosára (5,63 szorosára) nőtt a jövedelmi különbség a legjobban kereső 10 százalék és a legrosszabbul kereső 10 százalék között. Az arány 1995-ben még csak 3,96 szoros volt. Hasonló mértékben (4,86) csak az Egyesült Államokban éleződött ki a jövedelmek közötti differenciálódás. Viszont a legalacsonyabb Norvégiában (2,21) és Svédországban (2,33) volt. Az OECD-átlag 3,12-ről 3,39-re nőtt 2005-re – olvasható a jelentésben.

Tíz éve romló tendenciák

A jövedelmi különbségek növekedése azonban nem kizárólag magyar és amerikai jelenség – állapítják meg. Az elmúlt tíz évben elmélyült a szakadék a jól és a rosszul keresők között. Kivételt képez ez alól Spanyolország és Írország, ahol csökkent a differenciálódás a keresetek között.

Általános jelenség viszont, hogy valamennyi OECD-országban csökkent a megtermelt hazai termékből (GDP) a munkavállalóknak jutó hányad. Az is jellemző volt az elmúlt 10 évben, hogy bár nőttek a bérek, az esetek nagy részében azok elmaradtak a megélhetési költségek emelkedésétől - állítja a tanulmány.

A bérek és a fizetések, továbbá a jövedelmek közötti differenciálódás és a foglalkoztatás tekintetében megfigyelhető néhány centrumbeli ország elszegényedése is – mutat rá a jelentés. Jellegzetes ebből a szempontból Olaszország esete, mely a 30-as bérlista 23. helyére szorult vissza, és nemcsak a francia, a német és a brit keresetektől marad el jelentősen, hanem még a görög és a spanyol bérektől is.

Az is jellemző, hogy a munkaerőpiac lényeges átalakuláson megy keresztül a volt szocialista országok, továbbá Brazília, Kína, India és Oroszország olcsó munkaerőpiacainak hatására – jegyzi meg az OECD elemzése. Az utóbbi négy országból kerül ki a munkaerő-világpiac 45 százaléka, míg az OECD 30 országa a munkaerő 20 százalékát adja - olvasható.