Nem rúgható ki, ha nem közölte állapotát a kismama
Az Alkotmánybíróság szerint alaptörvény-ellenes a munka törvénykönyvének rendelkezése, hogy a várandós nőt csak akkor illeti meg a felmondási védelem, ha állapotáról még a felmondás közlése előtt beszámolt munkáltatójának. A legfőbb taláros testület megsemmisítette a rendelkezést.
Az Ab indoklása kitér arra, hogy az adatszolgáltatás a munkaadó és a munkavállaló alá- és fölérendeltségen alapuló viszonyához kapcsolódik és - bár a munkáltató látszólag a munkavállaló hozzájárulásával nyer bepillantást a magánszférájába - az nyilvánvaló módon nem önkéntes.
Az Ab hangsúlyozta: a felmondási védelem arra irányul, hogy a munkaviszonyból származó fő kötelezettség, a munkavégzés teljesítésében való időleges, a munkavállaló önhibáján kívüli okok miatti akadályoztatás ne vezethessen ahhoz, hogy az érintettek elvesztik munkájukat, illetve hogy az ettől való félelem ne befolyásolja a nőket a gyermekvállalással kapcsolatos döntéseik meghozatalánál.
Az Ab indoklása kitér arra is, hogy a bírói gyakorlat szerint ha a munkavállaló nem tudott várandósságáról felmondásának közlésekor, annak utólagos megállapítása azt jelenti, hogy a felmondás jogellenes. A felmondás közlésekor fennálló terhesség a munkavállaló és a munkáltató tudomása nélkül is felmondási tilalmat jelent.
Ezért ha a munkavállaló a rendes felmondáskor nem tudott terhességéről, ezt követően még a felmondási tilalom alapján jogszerűen kérheti az intézkedés jogellenességének megállapítását. A várandósság első időszakában a nők nemegyszer maguk sem tudnak a várandósságukról. Az Mt. azonban attól függetlenül ír elő "a felmondás közlését megelőző" tájékoztatási kötelezettséget, hogy a munkavállaló nő tudomás szerzett-e a felmondási védelemre okot adó állapotáról.
"A jogalkotó azon munkavállalók számára, akik még nem szereztek tudomást a várandósságukról, lehetetlen feltételt szab a felmondási védelem érvényesítéséhez", ami az érintettek hátrányos megkülönböztetésével járt - áll az Ab indoklásában.
Az Ab szerint az Mt. támadott rendelkezése alaptörvény-ellenesen korlátozza a gyermeket vállaló nők magánélethez és emberi méltósághoz való jogát, ezért azt megsemmisítette.
Az Ab arra is felhívta a jogalkotó figyelmét, hogy a közszférában dolgozókra vonatkozó szabályozást is tekintse át, és mindazokban az esetekben, amelyekben a megsemmisített rendelkezéssel azonos tartalmú előírás található, szüntesse meg az alaptörvény-ellenességet.
- 2026.05.20Pannon HR Konferencia Debrecen Célunk, hogy lehetőséget biztosítsunk a HR-es közösségnek, hogy megvitassák az aktuális kihívásokat, trendeket, valamint hogy szakmai újdonságokkal ismerkedhessenek meg.
Részletek
Jegyek
- 2026.05.21Fókuszban a Hard HR A workshop során a NIVEUS | PAYROLL és a NIVEUS | LEGAL szakértői a munkavállalói életciklus mentén haladva tekintik át a legfontosabb foglalkoztatási helyzeteket, a belépéstől kezdve a foglalkoztatás különböző szakaszain át egészen a kilépésig. Minden egyes ponton kiemelik azokat a kritikus jogi, adózási és bérszámfejtési kérdéseket, amelyek közvetlenül hatnak a HR döntéseire.
Részletek
Jegyek
- 2026.05.31Az Év Felnőttképzője 2026. - Pályázzon! A HR Portal által alapított díj célja, hogy láthatóvá tegye azokat a felnőttképző intézményeket, amelyek mérhető eredményekkel és valódi munkaerőpiaci hatással dolgoznak.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Mi tesz egy tréninget valóban hatékonnyá 2026-ban? Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek
Egy korábbi rendőrségi dolgozó súlyos fegyelmi eljárás alá került, miután kiderült, hogy furfangos módszerrel szimulálta a folyamatos online... Teljes cikk
Magyar Péter felszólította a leköszönő Orbán-kormányt, hogy szerdai ülésén döntsön arról: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a jövőben akár... Teljes cikk
Az egyéni vállalkozóknak készített szja-bevallási tervezetekbe a NAV automatikusan betölti a rendelkezésére álló online számla- és... Teljes cikk
- Miért fáradtabbak a nők 35 felett? A válasz nem az alváshiány 3 napja
- A mesterséges intelligencia szerepe a teljesítményalapú bérezésben 6 napja
- Visszatérhetnek a külföldön dolgozó magyarok? 1 hete
- Homokra épült reformok és a lobbitevékenység csapdája – munkajog 2026 1 hete
- Az AI nem a fő ok, amiért az ügyfélszolgálatosok felmondanának 2 hete
- Szankcionálna munkáltatóként? Így tegye jogszerűen 2 hete
- Valami megváltozott: miért nem élvezzük már a munkát? 2 hete
- Felmérés: ezért hagyják el sokan a magyar egészségügyet 3 hete
- Hogyan alakul a munkajogi igények elévülése? 3 hete
- Szerződésszegés vagy önvédelem? Mérlegen a csendes felmondás 3 hete
- Minden nyolcadik magyar orvos külföldön dolgozik, és nem csak a pénz miatt 3 hete

Amikor a HR ég ki: miért hagyják el a szakemberek a pályát?