Nem veszik el a munkát a magyaroktól

Az első kérdésre zsigerből adott, közkeletű válasz szerint a bevándorlók csak elveszik a munkát a magyarok elől. A Demos Alapítvány gondozásában megjelent Esély vagy veszély? Bevándorlás Magyarországra című tanulmány szerint ez az álláspont több szempontból is alapvetően hibás. Hazánkban - európai összehasonlításban - nem a munkanélküliség magas, hanem a munkaerőpiacról kiszorult, ám munkaképes korú inaktívak száma.

Az OECD egyik legfrissebb felmérése szerint a szervezet tagországai közül a 15 és 64 év közötti korosztály aktivitási szintje Magyarországon 59 százalék, és ez az érték egyedül Mexikóban alacsonyabb. Még a Magyarország számára viszonyítási alapnak számító többi rendszerváltó országban is jobb a helyzet: Csehországban 74 %, Szlovákiában 68 %, Lengyelországban pedig 64 % az aktivitási szint.

A hosszú távon betöltetlen álláshelyek száma ma Magyarországon 20-30 ezerre tehető - írja Hajduk Annamária a tanulmányban. A hazánkban működő cégek 15 százaléka számolt be hosszú távú munkaerőhiányról, ami azt jelenti, hogy minden egyes cég még három százalékkal tudná növelni munkavállalóinak számát. Legnagyobb a hiány szakképzett fizikai munkásokból, illetve a betanított munkásokból. Sokak szerint ezek a problémák hosszú távon kezelhetőek megfelelő képzési és átképzési programokkal.

Kell a vérfrissítés

2020-ra a munkaképes korú népesség a mostanihoz képeset 6-7 százalékkal fog csökkenni. Az egyik megoldás a munkaképes korosztály "kitágítása", a nyugdíjkorhatár emelése, illetve a fiatalok bevonása a munkaerőpiacra. Az idősek tömeges foglalkoztatására rossz egészségügyi állapotuk, a fiatalokéra pedig az oktatásban eltöltött egyre hosszabb idő miatt nem valósulhat meg a tanulmány szerint.

A magyar gazdaságnak viszont a jelenleginél több aktív munkavállalóra és több olyan munkaadóra lenne szüksége, aki fel tudja szívni ezt a többletet. A szerző szerint a megoldást a külföldiek munkavállalásának kedvezőbb feltételei jelentenék.

Milyen szektorokban dolgoznak a bevándorlók?

A legtöbb bevándorló a feldolgozóiparban dolgozik, ezt követi a kereskedelem és a javítás, valamint az építőipar. Felmérések szerint a munkaerőhiány által jelenleg - és valószínűleg a jövőben is - legsúlyosabban érintett szektorok a közigazgatás, az üzleti szféra, a kereskedelem, a vendéglátás, az építőipar, a fémipar és a gépgyártás. Ezek között vannak olyanok, ahol az inaktívak sikeres átképzésével és a munka világába való visszatérésével biztosítható a megfelelő utánpótlás (például a kereskedelemben), de például a fém- vagy az építőiparban a szakképzettséget igénylő munkaköröket már jóval nehezebb.

Tehát az a már említett vélemény, amely szerint a külföldiek a magyarok elől veszik el a munkát, azért sem állja meg a helyét, mert a magyar gazdaság több szektora is munkaerőhiánnyal küzd. Az illegálisan munkát vállaló, jellemzően képzetlen rétegek körében viszont tapasztalható egyfajta verseny a külföldiek és a magyarok közt.

Külföldi értelmiségiek is dolgoznak feketén

Becslések szerint ma Magyarországon 21-24 százalékra tehető a bejelentés nélkül foglalkoztatottak aránya, és a tanulmány szerzője biztosra vehető, hogy vannak köztük bevándorlók is. Közülük legtöbben az építőiparban, a mezőgazdaságban, a vendéglátásban, a ruha- és textiliparban dolgoznak. Mellettük ritkán említik az anyanyelvi nyelvtanárok, vagy az egyéb értelmiségi szakmák, mint például a külföldről érkezett önfoglalkoztató újságírók szintén népes, félig legális, félig illegális munkát végző csoportját.

A külföldieknek kiadható munkavállalási engedélyek Szociális és Munkaügyi Minisztérium által meghatározott kvótáját a bevándorlók gyakran nem is töltik ki. 2004-ben a minisztérium 84 ezer főben jelölte meg ezt a számot, akkor 63 719 munkavállalási engedélyt adtak ki külföldieknek.

Csökken a diplomás migránsok száma

Egy 1995-ben végzett felmérés eredményei szerint a bevándorlók 34 százaléka rendelkezett valamilyen felsőfokú, 45 százalékuk pedig középfokú végzettséggel. 2002-re ezek az arányok 29,4, illetve 37 százalékra módosultak. A KSH kimutatásai alapján 1998-ban a teljes magyar lakosság 31,5 százaléka rendelkezett középfokú végzettséggel, 2002-re ez az arány 32,5 százalékra, 2007-re pedig 34 százalékra nőtt. A felsőfokú végzettségűek aránya ugyanezekben az években 16, 17,5 és 21,6 százalék volt.

A két adatsort összevetve azt látjuk, hogy a migránsok képzettségi szintje az utóbbi években csökkent, míg a teljes magyar lakosság képzettségi szintje nőtt. Ezek az ellentétes irányú folyamatok azt jelezhetik, hogy a magasan kvalifikált külföldi munkaerő jobb lehetőségek birtokában Magyarországot egyre kevésbé tartja vonzó célpontnak.

a 2006/2007-es tanévben Magyarországon felsőoktatási intézménybe járó külföldiek főként határon túli magyarok, de sokan jönnek tanulni Németországból, Izraelből és Norvégiából is. Ekkor 15 ezren voltak, ami a legális munkavállalás céljából hazánkban tartózkodó külföldiek 60 ezres létszámával összehasonlítva igen magasnak mondható.