Nőtt a közoktatásban az oktatási-etnikai szegregáció

A Kurt Lewin Alapítvány a Roma Integráció Évtizede Program (RIÉP) monitorozása során a hazai cigányságra, valamint az integrációt célzó programokra vonatkozó dokumentumok, nemzetközileg kialakított kérdőív, esettanulmányok, kedvezményezettekkel készített mélyinterjúk és szakértők részvételével szervezett fókuszcsoportok segítségével gyűjtött objektív és szubjektív információt. Bár a program egésze számos fejlesztést igényel, az annak keretében megvalósuló kezdeményezések közül több valódi eredményeket tudott felmutatni - derült ki az esettanulmányokból. Így például a gyerekek korai fejlesztésére komplex módon irányuló Biztos Kezdet program. Ugyanakkor a legsikeresebb programok jelentős részének működését is veszélyezteti a pénzügyi bizonytalanság - áll a tanulmányban.

Magyarország roma lakosságának helyzete sokkal rosszabb, mint a nem roma csoportoké, és ezen a területen az elmúlt években nem került sor lényegi javulásra. A problémák között szerepel az alacsony iskolai végzettség, a tartós munkanélküliség, a területi kirekesztés, az alapellátások igénybevétele során megjelenő diszkrimináció.

A bevezetett kormányzati programok célcsoportjai azonban többnyire nem kifejezetten a romák, hanem a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok; az intézkedések hatékonysága a romák integrációja, körülményeik javítása szempontjából a szükséges adatok hiányában nem megfelelően ítélhető meg, nem nyomon követhető - említi a tanulmány.

2003-as adatok alapján óvodába a három-öt éves gyermekek közül országosan 88 százalék, a roma gyerekek közül csak 42 százalék jár. Az óvodai jelenlét azonban a későbbi iskolai sikerességet jelentős mértékben befolyásolja. A kutatási adatok alapján az általános iskolát csaknem minden roma fiatal elvégzi. Az általános iskolai oktatás során azonban erőteljes szegregáció tapasztalható, mely több formában jelentkezhet. Jelenlegi becslések szerint a szegregált iskolák száma 180, míg a főként roma diákok által látogatott szegregált osztályok száma 3000-re tehető.

Az Educatio-Tárki életpálya felmérésének 2006-2007-es adatait elemző kutatás szerint "a nyolcadik elvégzése után a roma tanulók 9 százaléka valószínűséggel nem tanul tovább sehol, szemben a nem roma tanulók alig egy százalékával." Ezek szerint, bár igaz, hogy arányaiban nőtt a 20-24 éves roma fiatalok általános iskolai végzettsége, a hasonló korú populációhoz képest alacsonyabb mértékben és nagy részük még mindig késve fejezi be tanulmányait. A cigány fiatalok 20-24 éves korcsoportjában az általános iskolát 82,5 százalék fejezte be, ugyanezen korcsoportban középiskolai tanuló volt 1,7 százalék és elvégezte a középiskolát 5,1 százalék. A középiskolát végzettek arányánál is kisebb az egyetemre vagy a főiskolára járó cigány hallgatók aránya. Országosan a 18-20 évesek 40 százaléka, a roma 20-24 évesek 1,2 százaléka tanul felsőoktatási intézményben.

Hat program indult eddig itthon

Az oktatás területén a RIÉP keretében zajló programok célja a hátrányos helyzetű, roma gyermekek, tanulók óvodai, iskolai sikerességét elősegíteni, az oktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést biztosítani. A RIÉP keretében indult el a Biztos Kezdet Program, az óvodáztatási támogatás, a tanoda program, az Útravaló Ösztöndíjprogram, valamint a Képzésbe Ágyazott Foglalkoztatás programja.

Ronthat a helyzeten az önkormányzat

A Kurt Levin Alapítvány által megkérdezett szakértők véleménye szerint 2005 és 2009 között a közoktatásban növekedett az oktatási-etnikai szegregáció. A szegregáció egy tünet, annak a tünete, hogy a magyar közoktatás rendkívül egyenlőtlenné vált. Strukturális reformok ugyan elindultak, ennek ellenére a romák oktatási integrációja terén továbbra sincsen felmutatható eredmény.

A megkérdezett szakemberek szerint a közoktatás szegregációs problémáit nem lehet kizárólag esélyegyenlőségi, vagy deszegregációs terminológiával leírni. A véleményekből kirajzolódik, hogy nem az önkormányzatok hozzák létre ezeket az iskolai esélyegyenlőtlenségeket, még a szegregációt sem. Az önkormányzat ronthat a helyzeten, de érdemben sem tud javítani, hiszen csak addig a pontig tud deszegregálni, amíg az oktatási piacon domináns helyzetben lévő szülői és oktatási csoportok ezt engedik. A válaszok alapján arra következtet a tanulmány, hogy a reformlépéseket az alapképzésnél érdemes folytatni. Illetve a szülőket is érdekeltté kell tenni: a gyerekek mellett a felnőttek bevonódását is lehetővé kell tenni. Ez történhet a hagyományos, de a szakképzési rendszer strukturális hibáinak kiküszöbölésével együtt járó OKJ képzések modernizálásával, munkaerő-piaci szolgáltató programokon keresztül, vagy történhet az alapképzésben a gyerekeken keresztül.

Edupress