Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő - Forrás: MTI
Megjelent: 15 éve

Nyugdíjrendszer változásai: pro és kontra

A Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos munkatársa szerint nyugdíjkorhatár-emelés nem megoldás, hiszen hiába kell hosszabb ideig dolgoznia valakinek, ha nincs munkahely, ahol ezt teheti. Ezzel szemben a Nyugdíj és időskor kerekasztal elnöke úgy véli, a korhatár emelése lehetne gyorsabb is.

Gyurcsány Ferenc kormányfő - miután találkozott a nyugdíjas szervezetek képviselőivel - azt mondta, a nyugdíjasok értik a kormány által javasolt, a nyugdíjakat érintő változtatásokat, azokat tudomásul veszik, de a részletekről még egyeztetni szeretnének. Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára, az idősügyi tanács titkára az egyeztetés után azt mondta: a nyugdíjas szervezetek egybehangzóan támogatták a 65 évre való korhatáremelést, de a 13. havi nyugdíj jövőjéről és a nyugdíjszámítás módjának megváltoztatásáról további konzultációt kértek.

A 13. havi nyugdíjat érintő változások kapcsán a szervezetek többféle álláspontot is megfogalmaztak, de egyetlen szervezet sem utasította el kategorikusan ennek a juttatásnak a beépítését az alapnyugdíjba. Korózs Lajos hozzátette: szakértői szinten a jövő héten folytatódnak a konzultációk, és a jogszabálytervezetek benyújtása előtt, vélhetően március közepén, újból egyeztet majd a kormány az Idősügyi Tanáccsal.

Holtzer Péter, a Nyugdíj és időskor kerekasztal elnöke az Élet és Irodalomnak (ÉS) adott, a lap pénteki számában megjelenő interjúban úgy vélte a nyugdíjrendszer valamennyi eleméhez hozzá kellene nyúlni, és ezen szándéknak látja a jeleit. Az elnök ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy igazi nyugdíjreformot nem lehet máról holnapra csinálni.

Holtzer Péter magánvéleményének hangot adva azt mondta, örül, hogy a nyugdíjrendszerben tervezett változtatások napirendre kerültek, ám, mint fogalmazott, a dolog lehetne erőteljesebb is. Példaként említette, hogy a régóta várt korhatáremelés üteme például lehetne gyorsabb; a bejelentett háromévente egy év helyett kétévente egy év is lehetne, ahogyan 1997 és 2009 között történt.

Jelezte azt is: rendkívül visszásnak tartja a 13. havi nyugdíj beépítését, mert akik később mennek nyugdíjba, azok már nem kapják, míg akik eddig is részesültek az "ingyenpénzből", azoktól már nem veheti el senki.

A szakember azon a véleményen van, hogy a legtökéletesebb nyugdíjrendszer sem képes önmagában megoldást nyújtani, hiszen ha nem lesz normális pályán az ország, ha nem lesz normális növekedés és foglalkoztatás, "akkor hiába masszírozzuk a nyugdíjrendszert, az önmagában nem fog meggyógyulni".

A szakember úgy látja, hogy a következő 5-15 évben nyugdíjas korba lépők között több százezren lesznek, akik kiesnek az ellátásból, mert nem tudták összegyűjteni a szükséges biztosítotti időt. Ha az említett csoport kiesik a nyugdíjrendszerből, akkor azzal a rendszer alapértéke szűnne meg, másrészt felvetődne a felelősség és a szolidaritás kérdése is.

Monostori Judit, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos munkatársa a nyugdíjkorhatár emeléséről azt mondta, hogy a jelen körülmények között ez nem jó megoldás a munkaerőpiac gondjaira, mert hiába kell hosszabb ideig dolgoznia valakinek, ha nincs munkahely, ahol ezt teheti. Jelenleg a 15-64 éves korosztályban nemzetközi viszonylatban nagyon alacsony, 57 százalékos a foglalkoztatottság. Az idősebb korosztályokban ez még alacsonyabb, 2007-ben például az 55-59 éves korosztály foglalkoztatottsági rátája mindössze 48 százalék volt.

Monostori Judit kifejtette, hogy jelenleg 62 év a nyugdíjkorhatár Magyarországon, de nagyon kevesen vannak, akik ebben a korban mennek nyugdíjba, jelenleg mintegy 720 ezer korhatár alatti nyugdíjas van a rendszerben. Ebből 430 ezer a rokkantsági nyugdíjas, akiknek jelentős része egészségi állapotából fakadóan nem tud visszakerülni a munkaerő-piacra.

Az európai gyakorlatot említve a szakember elmondta: Európában a 65 éves nyugdíjkorhatár a jellemző, de ehhez magas várható élettartam párosul. Az EU korábbi 15 országában a várható élettartam átlaga a férfiaknál 77, a nőknél 83 év, míg Magyarországon a férfiaknál 69, a nőknél 77 év a születéskor várható élettartam.

Iván László, a Fidesz szakpolitikusa szerint a nyugdíjkorhatár emelése az újonnan belépő nyugdíjasokat fenyegeti, míg a 160-170 ezer, úgynevezett "Ratkó-nyugdíjast" az hozza nehéz helyzetbe, hogy már nem részesülhetnek a 13. havi nyugdíjban.

Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke azt mondta: minden olyan lépést tudnak támogatni, amelyek jó irányba mutatnak, ilyen például többi között a szociális és a nyugdíjrendszerhez való hozzányúlás, a rászorultsági elvek bevezetése.

A kormány tervei szerint a 2009. július 1-je után nyugdíjba lépők már nem kapnák meg a 13. havi nyugdíjat, az addig nyugdíjba vonulóknak pedig ez a juttatás havonta épülne be az ellátásukba, de csak a 62 éven felüliek számíthatnak a maximum 80 ezer forint értékű 13. havi nyugdíj beépítésére. Az új nyugdíjszámítási rendszer 2010-től indulna. A kormány azt javasolja, hogy a nyugdíjszámítást - a svájci indexálás megtartása mellett - kössék össze a gazdasági növekedéssel.

A kabinet elképzelései szerint 2016-tól évente négy hónappal növekedne a nyugdíjkorhatár, így 2025-ben léphetne érvénybe a 65 éves korhatár.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Átadták a Kerékpárosbarát Munkahely díjat

A 2023-mas pályázatra 29 település és 37 munkahely jelentkezett. Teljes cikk

Hornung Ágnes: a munka és a magánélet összehangolása kiemelten fontos

A családokért felelős államtitkár elmondta, hogy a kormány még nagyobb hangsúlyt akar fektetni a családok "testi-lelki-szellemi egészségének" elősegítésére. Teljes cikk

Megérkezett a számlákra a Babakötvény után járó éves állami támogatás

Évi 12 ezer forint állami támogatás azoknak jár, akik egy év alatt legalább 120 ezer forintot tesznek félre ebben a megtakarítási formában -... Teljes cikk