Ötből három magyar akár még 34 évesen is mamahotelben él

Bár a 18. életév betöltése a legtöbb európai országhoz hasonlóan hazánkban is a jogi értelemben vett felnőttkor kezdetét jelenti, a fiatalok közül sokan a húszas és a harmincas éveikben is a szülői házban, az úgynevezett „mamahotelben” élnek.

A tanulással töltött idő meghosszabbodása, a munkaerőpiaci helyzet, valamint az anyagi, megélhetési nehézségek is hozzájárulhattak ahhoz, hogy napjainkban a 18-34 éves magyarok nagyobb része együtt él a szüleivel. Míg 2005-ben 50, 2019-ben 62 százalékuk nem hagyta még el a szülői házat - derül ki a KSH friss elemzéséből, amelyet a Portfólió idéz.

Ez azonban nem kifejezetten magyar sajátosság, ugyanis a szülőkkel élő felnőtt gyermekek aránya több uniós tagállamban, például a szomszédos Horvátországban, valamint Lengyelországban, Olaszországban és Spanyolországban is emelkedett.

A szüleikkel lakó 16 éves és annál idősebb gyermekek különösen elégedettek az életükkel, feltehetően ez is befolyásolja, hogy a nagykorúság elérése után még évekig nem költöznek el otthonról.

A tanulással töltött hosszabb idő is szerepet játszik a későbbi önállósodásban: 2019-ben a 18-24 évesek 86, a 25-34 évesek 41 százaléka lakott együtt a szüleivel. Ez utóbbi arány szintén jóval magasabb, mint a 2005. évi.

Nők vs férfiak

Mindkét korcsoport esetében igaz, hogy a férfiak nagyobb arányban élnek még a szülői házban, mint a velük egyidős nőtársaik.

Bár ez az arányszám az életkor előrehaladtával mindkét nem esetében csökken, a 25-34 éves férfiak csaknem fele, a nők közel egyharmada nem hagyta még el a szülői fészket 2019-ben.

A fiatalok jelentős része tanulmányaik ideje alatt még a szüleivel él. A munkaerőpiaci elhelyezkedést követően sem hagyják el azonban rögtön a szülői házat, ugyanis a szülőkkel élő 25-34 évesek 72 százaléka teljes, 4,5 százaléka pedig részmunkaidős állást vállalt 2019-ben.

Magyarországon a férfiak átlagosan 28,5 évesen hagyták el a szülői otthont, 2,7 évvel idősebben, mint a nők. Ez az életkor mindkét nem esetében valamelyest magasabb az uniós átlagnál (férfiaknál 26,9, nőknél 25,0 év).

Mi a helyzet az EU más tagállamaiban?

A fiatalok Svédországban költöznek el a legkorábban, és Horvátországban a legkésőbb a szüleiktől - derül ki a KSH kutatásából.

Az északi országokban hamarabb kezdenek el dolgozni a fiatalok, így az anyagi függetlenedés útjára is korábban lépnek, mint például a dél-európai országokban, ahol gyakori, hogy a felnőtt korú gyermekek csak a házasságkötést követően hagyják el a szülői házat.

Erre utal az is, hogy 2019 folyamán az Európai Unióban jellemzően az északi országokban, közülük is elsősorban Svédországban költöztek a legfiatalabb korban (17,8 év) a szülőktől külön háztartásba, Horvátországban (31,8 év), Szlovákiában (30,9 év) és Olaszországban (30,1 év) pedig a legidősebben.

Luxemburg kivételével valamennyi uniós tagországban a férfiak költöznek el később a szüleiktől.