Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő - Forrás: MTI
Megjelent: 11 éve

Reálisabb képet ad a munkaerőpiacról egy új Nobel-díjas modell

A közgazdaságtani Nobel-díj ezévi nyertesei a Diamond-Mortensen-Pissarides-féle keresési modell (DMP-modell) kitalálói. Ennek segítségével megérthetjük, hogy miként hat a politika - és benne a munkanélküli-ellátás rendszere - a munkanélküliségre, a betöltetlen állások számára és a fizetések nagyságára.

Két amerikai tudós, Peter Diamond és Dale Mortensen, valamint a Cipruson született brit Christopher Piassarides kapta megosztva az idei közgazdaságtani Nobel-díjat - jelentették be a Svéd Királyi Tudományos Akadémián Stockholmban, hétfőn.

Az indoklás szerint a tudósok a piaci folyamatok megértéséhez járultak hozzá kutatásaikkal. Egyebek mellett azt vizsgálták, hogy miért lehet egyszerre magas munkanélküliség és sok betöltetlen állás, és hogy miként befolyásolja a szociálpolitika a munkanélküliséget.

"A piac működéséről alkotott klasszikus felfogás szerint az eladók és a vásárlók azonnal, ráfordítás nélkül egymásra találnak és rendelkeznek minden fontos információval. A valóságban viszont ez nem így történik" - áll az indoklásban.

Simonovits András, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója hétfőn az MTI-nek elmondta, reálisabb képet ad a munkaerőpiacról a Diamond-Mortensen-Pissarides modell, amelyet a gazdaság más területein - így például az ingatlanpiacon - is jól lehet alkalmazni a folyamatok megértésére.

Simonovits András elmondta: a hagyományos elméletek nagyon leegyszerűsítették a munkaerő-piaci kereslet-kínálatot, és azt feltételezték, hogy ha van üres álláshely, akkor azt a munkanélküliek azonnal be is töltik.

Ugyanakkor évtizedek óta tudták, hogy a gyakorlatban mindig van betöltendő munkahely, amelyeket - alkalmasság hiányában - a munkanélküliek nem mindig töltenek be hiánytalanul, vagyis a kereslet és a kínálat nem talál mindig egymásra.

Erre a "súrlódásra" épül Peter Diamond, Dale Mortensen és Christopher Pissarides modellje, akik 1980 körül egymástól függetlenül - dinamikus modellek segítségével - vizsgálták ezt a jelenséget, és így reálisabb képet tudtak festeni a munkaerőpiacról. Nemcsak azt nézték meg, hogy nő-e a foglalkoztatottság, hanem ennek összetevőit vizsgálták, vagyis hogy a foglalkoztatottság változásának mekkora részét adja a munkaerő-felvétel és mekkorát az elbocsátások, mondta Simonovits András.

A modell jól alkalmazható az ingatlanpiacra is, vagyis arra, hogy fizetőképes kereslet ellenére miért maradnak üresen eladásra kínált lakások - emelte ki Simonovits András. Hozzáfűzte: Peter Diamond egyébként a nyugdíjbiztosítás egyik legnagyobb elméleti szakembere az Egyesült Államokban, ahol a demokrata kormány nemrég a Federal Reserve vezetésébe akarta kinevezni, ám végül az ellenzék elutasította.

Az úgynevezett keresési modelleket ma már a Diamond-Mortensen-Pissarides trióhoz kötik (Diamond 1984-ben, Mortensen 1982-ben és Pissarides 1994-ben publikálta cikkét), de az alapötlet Edmund S. Phelps amerikai közgazdásztól származik - erről a Köz-Gazdaság című folyóirat egyik 2007-es számában írt Németh Petra és Szabó-Bakos Eszter.

A modell feltételezi, hogy a gazdasági folyamatok minden periódusában létezik szabad állás és vannak munkanélküliek. A posztot felkínáló vállalat és a potenciális munkavállaló véletlenszerűen találkozik egymással. Egy állás betöltésének valószínűsége, és egy munkanélküli foglalkoztatottá válásának valószínűsége megadható a munkapiac telítettségének függvényeként. A telítettséget a betöltetlen állások és a munkanélküliek arányaként értelmezzük - olvasható a cikkben.

A szerzők kifejtik: az egymásra talált vállalat és potenciális munkavállaló azonban Phelps elméletében még nem alkudozik a bérről, azt a munkaadó monopolpozícióját kihasználva maga határozza meg. Miután sok vállalat van a piacon, egyetlen ágens csak akkor képes befolyásolni a felvételi és felmondási rátát, ha módosítja az általa fizetett bérnek más vállalatok béréhez viszonyított arányát. Ha több munkavállalót akar, a többiekhez képest többet kell fizetnie, ha nem akarja, hogy a munkavállalók felmondjanak, szintén magasabb relatív bért kell felajánlania.

Hozzáfűzik: nem kell nagy erőfeszítéseket tennie olyan környezetben, ahol magas a munkanélküliség, ilyenkor a relatív bértől függetlenül sok potenciális alkalmazott közül válogathat.
  • 2021.06.14DEKRA Felnőttképzési konferencia A globális képzési piac meghatározó szereplőjeként fontos számunkra, hogy ügyfeleink képzéseinek tervezéséhez és megszervezéséhez a lehető legtöbb támogatást adhassuk. A 2021. január 1-től hatályos, az OKJ-t felváltó új képzési rendszerrel életbelépő új folyamatok minden munkáltatót érintenek, akik munkavállalóik részére képzéseket szerveznek. Hogy segítsük az eligazodást, illetve iránymutatást nyújthassunk az új képzési rendszerrel kapcsolatban, INGYENES webkonferenciát tartunk a témában. Részletek Jegyek
  • 2021.06.19Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
  • 2021.06.23Visszatérés az irodába, de hogyan? Visszacsöppenni az irodai forgatagba kihívásokkal teli feladat, tudatosan megtervezett lépések mentén azonban viszonylag zökkenőmentessé tehetjük a folyamatot. Részletek Jegyek
  • 2021.06.28Minőségellenőr képzés A minőségellenőrök felkészítése a minőségellenőrzési és fejlesztési tevékenységek eredményes elvégzésére. A minőségellenőrzéshez szükséges alapvető ismeretek és módszerek készségszintű elsajátítása, a résztvevők minőségirányítási kompetenciájának fejlesztése. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Ügyfelére támadt egy futár Kaliforniában

A 21 éves futárt letartóztatták és többet nem szállít csomagot az Amazonnál. Teljes cikk

A digitális technológia és a fenntarthatóság 6 millió munkahelyet teremthet Európában 2030-ig 

2020-ban a világjárvány 3,5 millió munkahely megszűnését okozta Európában, az erőteljes szabadságolási programok ellenére is. A munkahelyek száma... Teljes cikk

Európai minimálbér: Magyarországon 30 százalékos emelés kellene

Az Európai Bizottság szerint az európai minimálbér az egyes tagállamokban az átlagbér 50 százaléka kell, hogy legyen, ennek eléréshez a 2021-ben... Teljes cikk