Szabadnap hétvégi munkáért?

A legtöbb munkaadónál, ha már elvárja a dolgozótól, hogy a szabadidejét bent töltse a munkahelyén, általában extra bért fizetnek, de nem ritka az sem, hogy le lehet csúsztatni a szóban forgó órákat, vagyis mondjuk egy pénteki napon "büntetlenül" alhatunk tovább reggel otthon, vagy mehetünk el kirándulni.

Általánosságban elmondható, hogy az unió tagországainak nincs egységes szabályozása a hétvégi és a munkaszüneti napokra vonatkozóan. Vagyis ha valaki külföldön vállal munkát, annak érdemes utánanéznie, hogy a célországban milyen szabályok vannak érvényben, nehogy meglepetés érjen egy-egy átdolgozott éjszaka vagy hétvége után.

A brit törvények értelmében például a munkavállalók és a munkaadó közötti szerződésben rögzíteni kell a hétvégi munkára vonatkozó feltételeket, különben a munkaadó még csak extra bért sem köteles fizetni a pihenőnapok feláldozásáért. A szlovéneknél ezzel szemben csak a 18. évüket betöltöttek vállalhatnak munkát szünnapokon.

Európa nagy részén viszont emelt összegű órabért vagy munkadíjat kell fizetni az alkalmazottnak, ha nem a rendes munkaidőben dolgozik. Ez alól kivételt képeznek a hollandok, a szlovének és a britek. A kiemelt bérezés sok országban a normál bér dupláját jelenti, de van ahol az 50 százalékkal emelt bér van meghatározva ilyen esetben minimumként, mint Szlovákiában is.

Franciaországban ezzel szemben nem plusz bért kapnak a pihenőidő kieséséért az emberek, hanem plusz szabadnapot. Portugáliában szintén választhat a dolgozó a plusz szabadnap és az extra bér között. Cipruson szintén dupla bér jár az ünnepnapokon és a vasárnap történő munkáért, de csak a bolti eladóknak, viszont a többi napokon nekik is másfélszeres csak az emelt bér.

A külföldi cégnek történő munkavégzésre szinte sehol nincs külön szabályozás, így különlegességnek számít az a franca rendelkezés, hogy ha valaki Franciaországban szeretne (külföldre irányulóan) dolgoztatni hétvégén vagy ünnepnapon, annak bizony polgármesteri vagy prefektusi engedélyt kell kérnie.

A legtöbb európai uniós tagállamban szigorúan meg van határozva, hogy mennyi és milyen formában kiadandó megszakításmentes pihenőidő jár a dolgozóknak. Legtöbbször konkrétan nevesítve van, hogy a szombat és a vasárnap a pihenőnap, de van ahol csak annyit szabnak meg, hogy egybefüggően 32, 36 vagy 48 órát kell pihenni.

Lengyelországban viszont tilos a kereskedelem vasárnap és az ünnepnapokon, csak az olyan szakmákban van lehetőség munkára ezekben az időszakokban, amelyek a társadalom működése szempontjából nélkülözhetetlenek, mint a kórházak vagy a katasztrófa elhárítás. Az viszont, aki mégis kénytelen hétvégén dolgozni, a többletbér mellé plusz szabadnapot is kap.

Itthoni helyzet

Vasárnapra rendes munkaidőben történő munkavégzés csak a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben, vagy a készenléti jellegű munkakörben, a megszakítás nélküli, illetve a három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott, valamint az idénymunkát végző munkavállaló esetében rendelhető el.

Havonta viszont legalább egy pihenőnapot (pihenőidőt) vasárnap kell kiadni. Hat nap munkavégzést követően egy pihenőnap (pihenőidő) kiadása kötelező. Ez utóbbi alól a többműszakos, a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző munkavállaló esetében a kollektív szerződés kivételt tehet.

További szabály, hogy ha a munkavállaló vasárnap dolgozik, számára az ezt közvetlenül megelőző szombaton rendes munkaidőben történő munkavégzés nem rendelhető el.

Munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. Ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, az e napon, illetve a húsvétvasárnapon és a pünkösdvasárnapon történő munkavégzés tekintetében a munkaszüneti napra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A munkaidő beosztásának a munkaszüneti napok miatt indokolt változtatását a miniszter évenként szabályozza. E változtatás során vasárnap nem nyilvánítható munkanappá.

Ezek a szabályok azonban néhol csalókák lehetnek, hiszen nem mindenütt egyformán erősek a szakszervezetek és eltérő szigorral vannak alkalmazva a dolgozók szabadidejére és hétvégi pihenésre vonatkozó szabályok. Az viszont biztos, hogy a szabályozás ellenére hétvégén csak az nem tud dolgozni, aki nem is akar.

Uniós szinten is folyik a vita

Minősített többség mellett szavazta meg az Európai Unió foglalkoztatási minisztereinek tanácsa a munkaidőről és a munkaerő kölcsönzésről szóló irányelveket néhány napja Luxembourgban. Az elfogadott irányelvek azonban még visszakerülnek az Európai Parlament elé. Ha minden tagállam meg is szavazza a végső irányelveket, azután további 3 év áll rendelkezésre azok életbe lépéséig, szóval az eredményre még egy darabig várni kell.

A leghosszabb vita a kivételeket övezte, viszont főszabályként meghatározták, hogy 48 órás lehet egy munkahét, de legfeljebb 60 óra a kivételek esetén, ami szintén meghaladható ha a kollektív szerződésben más szerepel. A plafon 65 óra, ami fölött már nem lehet dolgozni.

Hétvégi munka? Veszélyes is lehet...

A hétvégi pihenés nem csak a törvényi szabályozás miatt fontos. Becslések szerint az ipari szektorban 80 százalékban a stresszre vezethetőek vissza a munkahelyi balesetek, ráadásul a betegnapok 50 százalékát a stressz miatt kell otthon, vagy kórházban tölteni. Bár a stressz fontos a saját fejlődésünkhöz, ugyanis megoldásra váró feladatok nélkül nem is tudjuk fejleszteni saját készségeinket, képességeinket, a túlzásba vitt hajtásra az egészségünk is rámehet.

Manapság nagyon sokszor kerülhetünk olyan helyzetbe, amikor ugyan átéljük a veszélyhelyzetet, de nem tudjuk lereagálni. Egy hatalmaskodó főnököt ugyanis nem ajánlatos megpofozni, a stresszt magunkba folytjuk, de ilyen helyzetekben a szervezet önmaga ellen fordul.

A testi állapot viszont nagymértékben befolyásolja a lelki állapotot. Aki sokat mozog, kirándul, a testi, fizikai állapota jobb lesz, az kevesebbet szorong a nehéz helyzetekben, és könnyedébben is tudja venni azokat. Felmérések már évekkel ezelőtt igazolták, hogy a hétközi munkaidő, még ha hosszabb is, akkor sem okoz súlyos károsodásokat, de ha valaki hétvégén sem tud kikapcsolódni, és állandó túlfeszített állapotban van, az nagyon komoly veszélyt jelent a szervezetére.