Szabadságon vannak a munkavállalók, vagy csak máshonnan dolgoznak? – 7 tanács a kiégés ellen

Forrás: Unsplash

Az év közepe felé sok munkavállaló elkezdi számolni a maradék szabadnapjait. Vannak, akik hosszú hétvégékre darabolják fel a keretüket, mások egyetlen nagy nyári pihenésre tartogatják. Bárhogyan is döntenek, a valódi regeneráció – amely helyreállítja a hangulatot, az energiát és a fókuszt – meglepően nehezen érhető el. A munkaadóknak ezt a jólléti szempontot prioritásként kellene kezelniük, hiszen a hiánya már a számokban is megmutatkozik.

A brit statisztikai hivatal (ONS) adatai szerint 2025-ben összesen 148,8 millió munkanap veszett el betegség vagy sérülés miatt, míg a munkával összefüggő stressz, depresszió vagy szorongás további 22,1 millió kiesett napot eredményezett. A Breathe 2024-es jelentése szerint ráadásul a brit dolgozók alig 35 százaléka használja fel az összes szabadnapját. Ha a munkavállaló elvileg szabadságon van, de közben üzeneteket válaszol meg, nem kapja meg azt a pszichológiai törést, amire a szervezetének szüksége lenne.

1. Ne tekintsük az elkötelezettség jelének a kikapcsolódásra való képtelenséget

Sok munkahelyen csendben jutalmazzák az állandó elérhetőséget. Aki nyaralás alatt is válaszol az e-mailekre, azt elkötelezettnek látják, de ez káros elvárásokat támaszt a csapat többi tagjával szemben is. A kikapcsolódásra való képtelenség valójában a kiégés és a szorongás előjele. A vezetőknek kulcsszerepük van: ha nem sürgős üzeneteket küldenek a szabadságon lévőknek, azt az üzenetet erősítik meg, hogy a pihenőidő nem érinthetetlen.

2. Építsünk egészséges átadás-átvételi kultúrát

A munkavállalók gyakran azért nem tudnak elszakadni a munkától, mert félnek a rájuk váró káosztól. Egy jó átadásnak biztonságot kell nyújtania: egyértelműen rögzíteni kell, ki felel a sürgős ügyekért, és mi az, ami várhat a visszatérésig. Fontos tisztázni, hogy a szabadság nem távmunka egy másik helyszínről.

3. Védjük meg a szabadság első napját

A szervezet stresszhormon-szintje, a kortizol gyakran csak 2-3 nap után kezd érezhetően süllyedni a pihenés megkezdésekor. Ha valaki az utolsó percig megfeszítve dolgozik, hogy mindent befejezzen, már teljesen kimerülve kezdi meg a szabadságát, ami rontja a regeneráció esélyeit.

4. Ismerjük el, hogy a pihenés mindenkinek mást jelent

A munkaadóknak nem kell előírniuk, milyen a „jó” nyaralás, de normalizálniuk kell a pihenés egyéni jellegét. A dolgozóknak nem szabadna nyomást érezniük, hogy „tökéletes” vagy produktív legyen a szabadidejük.

5. Határozzuk meg a digitális elérhetőség kereteit

Az okoseszközök közvetlen utat jelentenek a munkahelyi stresszhez. Gyakorlati lépésekkel, például a házon kívül üzenetek helyes használatával és a nem sürgős e-mailek késleltetett küldésével jelentősen csökkenthető a kísértés a munkába való visszakapcsolódásra.

6. Ösztönözzük a rendszeres regenerációt az évi egyszeri nagy pihenés helyett

A bizonyítékok szerint a mentális egészség szempontjából a pihenés gyakorisága fontosabb, mint a hossza. Több rövid szünet az év során hatékonyabb a hosszú távú jóllét fenntartásában, mint egyetlen hosszú nyári vakáció, amelyet hónapokig tartó feszültség előz meg és követ.

7. Támogassuk a munkába való visszatérést

A visszatérés módja ugyanolyan fontos, mint a távozásé. Ha a dolgozót több száz megválaszolatlan e-mail és egymást érő megbeszélések várják az első napon, a szabadság jótékony hatásai pillanatok alatt elillannak. A vezetőknek segíteniük kell a „puha visszatérést”, például azzal, hogy az első reggelre nem szerveznek meetingeket, és időt hagynak a felzárkózásra.

Forrás: HR News