Szociális juttatások tartják a felszínen magyarok millióit

A szociális védőháló nélkül a magyarok fele szegénységben élne -írja a Világgazdaság a Központi Statisztikai Hivatal kutatására hivatkozva. Jelenleg körülbelül másfél millióan élnek mélyszegénységben Magyarországon. Ők úgy élnek tartósan a létminimum szintje alatt, hogy iskolázottságuk, családi és egyéb körülményeik miatt szinte esélyük sincs önerőből kitörni a helyzetükből.

A gyermekvállalás komoly kockázatot jelent az anyagi helyzetünkre nézve, ugyanis a gyermekes háztartásokban a szegénységi arány 2,5-szer magasabb, mint a gyermektelenekben, így a magyar gyerekek 22 százaléka él kilátástalan körülmények között. A magyar háztartások 75 százaléka nem képes havonta megspórolni annyi pénzt, amiből váratlan kiadásait fedezni tudná.

A szociális jutattások és nyugdíj nélkül a jelenlegi négyszerese lenne a szegények száma. A legrosszabbul a csak nyugdíjból élők járnának, szegénységi arányuk hússzorosára növekedne, 90 százalékuk élne nélkülözésben. A gyerekek között 2,5-szer, a munkaképes korú felnőttek között 3,5-szer több lenne a szegény. De a nyugdíjakon kívüli juttatások is 56,7 százalékkal csökkentik a szegénységet - hívja fel a figyelmet a kutatás.

Évente összesen több mint 1200 milliárd forint támogatást kapnak a szegény sorban élők a befolyt adókból Magyarországon. A KSH szakértői kiemelik: a kiterjedt jóléti ellátások magasan tartják az államháztartási kiadásokat, ami bevételi kényszert eredményez, így csak magas adó- és járulékfizetés árán lehet a rendszer működtetni.

A Ferge Zsuzsa nevével fémjelzett Gyerekesély Egyesület jelentése szerint a szociális háló hibája, hogy a kormány deklarációi ellenére a szegénység felszámolását célzó kezdeményezések leginkább a gyors sikerre törekednek, strukturális változásokat nem indukálnak, ezért nem hatékonyak.

A gyerekszegénység például mélyült az utóbbi években, a családi pótlék és a gyes összege 2008 óta változatlan, 2012-ig reálértékük egyötödét elveszítették, az ellátások színvonala folyamatosan csökken, és szűkült a segélyezettek köre is. A munkanélküliség is jelentős kockázati tényező: 2010-ben a foglalkoztatottak 5,3 százaléka nélkülözött, a munkanélküliek csaknem fele a szegénységi küszöb alatt élt.

Világgazdaság Online