Sztárszakmában állás nélkül?

Az utóbbi évtizedben a munkaerőpiac elkényeztette az angolul tudó mérnököket, informatikusokat, könyvelőket. Már pályakezdőként garantált volt az álláshoz jutás és az átlag feletti fizetés. A gazdasági válság őket is elérte. Kevesebb álláshely, növekvő céges elvárások, megcsappant önbizalom - így jellemzik a fejvadászok a sztárszakmákban dolgozók helyzetét. Sőt, a Közép-Dunántúlon a mérnököket is elérte az elbocsátási hullám a székesfehérvári regionális munkaügyi központ főigazgatója szerint. Őket főként az autóiparban működő cégek építik le.

A nagy szoftverfejlesztők leépítettek

Halász Roland, az informatikai személyzeti tanácsadással foglalkozó Mimox Kft. tanácsadója elmondta, tapasztalatai szerint az IT-szektor megérezte a visszaesést. "A multik többségénél igyekeznek befagyasztani a pozíciókat. A legtöbb problémával a nagy szoftverfejlesztők küzdenek, ahol gyakoriak a leépítések. Az utóbbi időben hozzánk érkezett önéletrajzokból is gyakran kiderül, a pályázók egy részét azonos cégektől bocsátották el. Üzemeltetési területen ritkán kerül sor elbocsátásokra, mivel kulcspozíciókról van szó" - ad betekintést a HR-szakember. Halász úgy tapasztalta, a fővárosi elbocsátottak többsége bízik a gyors újbóli elhelyezkedésben. Optimizmusukat az elmúlt években tapasztalható, IT-s álláspiaci pörgésre alapozzák. Vidéken ezzel szemben nehezebb időszakra lehet számítani.

A létszámstop nem kedvez az állástalanoknak

Nehezíti a munka nélkül maradt szakképzett, diplomás munkavállalók helyzetét, hogy alig van mozgás a munkaerőpiacon. A céges leépítések főként a szakképzetleneket és a fizikai munkásokat érintik. "A vállalatok igyekeznek mindent megtenni a "fehérgalléros", jól képzett diplomás szakemberek megtartásáért, ezért szorosabbra húzzák a nadrágszíjat. Megpróbálják a feladatokat alacsonyabb létszám mellett hatékonyabban elosztani" - tudtuk meg Mező Esztertől, a személyzeti tanácsadással foglalkozó tatabányai T-HR Kft. ügyvezetőjétől.

Szintén nem kedvez az álláskeresőknek, hogy a stabilnak tűnő pozíciókban helyet foglalók sem szívesen mozdulnak el a munkaerőpiac irányába. Nem váltanak, ha nem muszáj. "A mostani kiszámíthatatlan gazdasági körülmények között kevesen merik vállalni a váltás, így egy esetleg sikertelen próbaidő kockázatát. Főként, ha komoly anyagi kötelezettségeik vannak - például lakás- és gépkocsihitel" - teszi hozzá a személyzeti tanácsadó.

Háromszor annyi ideig tarthat állásra pályázni

Ezek alapján nem meglepő, hogy a piacképes szakemberek körében is megsokszorozódott az álláspályázatok átfutási ideje. "Az álláspályázat elküldésétől a tényleges munkába állásig eltelő idő a válság óta még a piacképes munkavállalók körében is átlagosan megháromszorozódott" - mutatott rá Mező Eszter.

A cégek ráadásul fokozottabban szelektálnak az eddig megszokottnál. "Pár hónappal ezelőtt a vállalatok beérték a megközelítőleg tökéletes jelölttel. Ha megvolt a megfelelő végzettség, a szakmai tapasztalat és a jó referencia, akkor szemet hunytak az elvártnál gyengébb angoltudás felett és cégen belül fejlesztették a munkavállalót. Ma már ilyen kompromisszumokra sem nagyon hajlandók. Csak a minden tekintetben megfelelőket, az igazán tökéleteseket keresik"- tette hozzá Mező Eszter.

Húsz százalékkal kevesebbet kérnek

Mindemellett a dolgozók is lejjebb adták az igényeket. Mező Eszter tapasztalata szerint a jelöltek hajlandóak a korábban elképzeltnél 20-30 százalékkal lejjebb menni fizetési elvárásaikban. Ezzel párhuzamosan nőtt a mobilitási hajlandóság: egyre több mérnök, informatikus vállalna munkát a lakóhelyétől eddig megszokottnál nagyobb távolságra lévő cégnél is.

Takács Gabriella