Tízből négy hallgató külföldön is folytatna tanulmányokat
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA jelenlegi elsőéves hallgatók 42 százaléka szeretne külföldön is tanulmányokat folytatni, minden második gólya pedig az alapképzés után mesterszakot is végezne - többek között ezekre az eredményekre világított rá a Budapesti Gazdasági Főiskola Diplomás Pályakövetési Rendszere keretében végzett kutatás.
A diploma megszerzését követően a hallgatók több mint fele valamilyen multinacionális cégnél, vagy más, magántulajdonú nagyvállalatnál szeretne elhelyezkedni, saját vállalkozást csak 18 százalékuk indítana
Diplomás Pályakövetési Rendszere keretében 936 elsőéves hallgató bevonásával folytatott széleskörű kutatást a Budapesti Gazdasági Főiskola, hogy feltérképezze a hallgatók motivációit a felvételi jelentkezés során, illetve megismerje továbbtanulási, munkavállalási terveiket, célkitűzéseiket. A kérdőívek emellett lehetőséget adtak a Főiskola számos szempont szerinti értékelésére is.
Külföldön is folytatna tanulmányokat a hallgatók 42 százaléka
A megkérdezett hallgatók 42 százaléka nyilatkozta, hogy külföldön is bővítené ismereteit, csak mintegy negyedük zárta ki ezt a lehetőséget. A külföldi képzések mellett voksolók leginkább a részképzéseket, illetve a szakmai gyakorlatot részesítették előnyben, a más országokban elérhető mesterképzések csak az érintett hallgatók alig tizede számára vonzóak. A felmérés szerint a 21-22 éves korosztály a legmobilisabb, közülük is elsősorban a nem hagyományos (hat-, illetve nyolcosztályos) gimnáziumban végzettek vágynak külföldre.
Minden második hallgató szeretné az alapképzés után mesterszakon folytatni tanulmányait
Az elsősök 53 százaléka az alapszak elvégzését követően mesterszakon is szeretné bővíteni ismereteit, többségük a BGF-en. A tavalyi felmérés adataihoz képest azonban másfélszeresére nőtt azok száma, akik biztosan nem kívánnak élni ezzel a lehetőséggel. Általánosságban elmondható, hogy inkább a közvetlenül érettségi után felvételt nyert hallgatók szeretnének mesterképzésre jelentkezni, míg az érettségi időpontjától távolabb lévő hallgatók kevésbé motiváltak a továbbtanulásban.
Négyből három hallgató jól érzi magát a BGF-en
A felmérésben részt vett hallgatók közel kétharmada a tavalyi felvételi eljárásban az első helyen jelölte meg jelentkezési lapján a Budapesti Gazdasági Főiskolát. A gólyák 62 százaléka gyakorlat-orientált oktatást vár el az intézménytől, míg tízből hárman könnyű elhelyezkedést, munkaerő-piaci sikereket és karriert remélnek a BGF-es diploma birtokában. Az elsőéves hallgatók 74 százaléka nyilatkozta, hogy jól érzi magát a Főiskolán, közülük minden harmadik kifejezetten szeret az intézményben tanulni. A megkérdezetteknek csupán 5 százaléka számolt be negatív élményekről.
A hallgatók 60 százaléka nagyvállalatnál helyezkedne el
Minden harmadik megkérdezett hallgató multinacionális cégnél szeretne elhelyezkedni a diploma megszerzését követően, míg 27 százalékuk más magántulajdonú nagyvállalatnál képzeli el a jövőjét. A kommunikáció és médiatudomány, valamint emberi erőforrás szakon a legmagasabb ez az arány: e képzések hallgatóinak mintegy háromnegyede helyezkedne el nagyvállalatnál. Saját vállalkozást csak a hallgatók 18 százaléka indítana, turizmus-vendéglátás szakon azonban több mint egyharmaduk.
A Budapesti Gazdasági Főiskola a Diplomás Pályakövetési Rendszer kialakítását és az ahhoz kapcsolódó kutatások elvégzését a "TETT ---– A Te jövőd a Te kezedbe Téve!" elnevezésű TÁMOP projektje keretében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósítja meg.
Diplomás Pályakövetési Rendszere keretében 936 elsőéves hallgató bevonásával folytatott széleskörű kutatást a Budapesti Gazdasági Főiskola, hogy feltérképezze a hallgatók motivációit a felvételi jelentkezés során, illetve megismerje továbbtanulási, munkavállalási terveiket, célkitűzéseiket. A kérdőívek emellett lehetőséget adtak a Főiskola számos szempont szerinti értékelésére is.
Külföldön is folytatna tanulmányokat a hallgatók 42 százaléka
A megkérdezett hallgatók 42 százaléka nyilatkozta, hogy külföldön is bővítené ismereteit, csak mintegy negyedük zárta ki ezt a lehetőséget. A külföldi képzések mellett voksolók leginkább a részképzéseket, illetve a szakmai gyakorlatot részesítették előnyben, a más országokban elérhető mesterképzések csak az érintett hallgatók alig tizede számára vonzóak. A felmérés szerint a 21-22 éves korosztály a legmobilisabb, közülük is elsősorban a nem hagyományos (hat-, illetve nyolcosztályos) gimnáziumban végzettek vágynak külföldre.
Minden második hallgató szeretné az alapképzés után mesterszakon folytatni tanulmányait
Az elsősök 53 százaléka az alapszak elvégzését követően mesterszakon is szeretné bővíteni ismereteit, többségük a BGF-en. A tavalyi felmérés adataihoz képest azonban másfélszeresére nőtt azok száma, akik biztosan nem kívánnak élni ezzel a lehetőséggel. Általánosságban elmondható, hogy inkább a közvetlenül érettségi után felvételt nyert hallgatók szeretnének mesterképzésre jelentkezni, míg az érettségi időpontjától távolabb lévő hallgatók kevésbé motiváltak a továbbtanulásban.
Négyből három hallgató jól érzi magát a BGF-en
A felmérésben részt vett hallgatók közel kétharmada a tavalyi felvételi eljárásban az első helyen jelölte meg jelentkezési lapján a Budapesti Gazdasági Főiskolát. A gólyák 62 százaléka gyakorlat-orientált oktatást vár el az intézménytől, míg tízből hárman könnyű elhelyezkedést, munkaerő-piaci sikereket és karriert remélnek a BGF-es diploma birtokában. Az elsőéves hallgatók 74 százaléka nyilatkozta, hogy jól érzi magát a Főiskolán, közülük minden harmadik kifejezetten szeret az intézményben tanulni. A megkérdezetteknek csupán 5 százaléka számolt be negatív élményekről.
A hallgatók 60 százaléka nagyvállalatnál helyezkedne el
Minden harmadik megkérdezett hallgató multinacionális cégnél szeretne elhelyezkedni a diploma megszerzését követően, míg 27 százalékuk más magántulajdonú nagyvállalatnál képzeli el a jövőjét. A kommunikáció és médiatudomány, valamint emberi erőforrás szakon a legmagasabb ez az arány: e képzések hallgatóinak mintegy háromnegyede helyezkedne el nagyvállalatnál. Saját vállalkozást csak a hallgatók 18 százaléka indítana, turizmus-vendéglátás szakon azonban több mint egyharmaduk.
A Budapesti Gazdasági Főiskola a Diplomás Pályakövetési Rendszer kialakítását és az ahhoz kapcsolódó kutatások elvégzését a "TETT ---– A Te jövőd a Te kezedbe Téve!" elnevezésű TÁMOP projektje keretében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósítja meg.
- 2026.09.11BCM - Üzletmenet-folytonosság menedzsment képzés Az intenzív, workshop jellegű program célja, hogy a résztvevők képessé váljanak egy ISO 22301:2019 alapú üzletmenet-folytonossági irányítási rendszer (BCMS) tervezésére, bevezetésére és fenntartására.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek
HR katasztrófa romkom jelmezben: a Munkahelyi románc