Tízből négy hallgató külföldön is folytatna tanulmányokat
A jelenlegi elsőéves hallgatók 42 százaléka szeretne külföldön is tanulmányokat folytatni, minden második gólya pedig az alapképzés után mesterszakot is végezne - többek között ezekre az eredményekre világított rá a Budapesti Gazdasági Főiskola Diplomás Pályakövetési Rendszere keretében végzett kutatás.
A diploma megszerzését követően a hallgatók több mint fele valamilyen multinacionális cégnél, vagy más, magántulajdonú nagyvállalatnál szeretne elhelyezkedni, saját vállalkozást csak 18 százalékuk indítana
Diplomás Pályakövetési Rendszere keretében 936 elsőéves hallgató bevonásával folytatott széleskörű kutatást a Budapesti Gazdasági Főiskola, hogy feltérképezze a hallgatók motivációit a felvételi jelentkezés során, illetve megismerje továbbtanulási, munkavállalási terveiket, célkitűzéseiket. A kérdőívek emellett lehetőséget adtak a Főiskola számos szempont szerinti értékelésére is.
Külföldön is folytatna tanulmányokat a hallgatók 42 százaléka
A megkérdezett hallgatók 42 százaléka nyilatkozta, hogy külföldön is bővítené ismereteit, csak mintegy negyedük zárta ki ezt a lehetőséget. A külföldi képzések mellett voksolók leginkább a részképzéseket, illetve a szakmai gyakorlatot részesítették előnyben, a más országokban elérhető mesterképzések csak az érintett hallgatók alig tizede számára vonzóak. A felmérés szerint a 21-22 éves korosztály a legmobilisabb, közülük is elsősorban a nem hagyományos (hat-, illetve nyolcosztályos) gimnáziumban végzettek vágynak külföldre.
Minden második hallgató szeretné az alapképzés után mesterszakon folytatni tanulmányait
Az elsősök 53 százaléka az alapszak elvégzését követően mesterszakon is szeretné bővíteni ismereteit, többségük a BGF-en. A tavalyi felmérés adataihoz képest azonban másfélszeresére nőtt azok száma, akik biztosan nem kívánnak élni ezzel a lehetőséggel. Általánosságban elmondható, hogy inkább a közvetlenül érettségi után felvételt nyert hallgatók szeretnének mesterképzésre jelentkezni, míg az érettségi időpontjától távolabb lévő hallgatók kevésbé motiváltak a továbbtanulásban.
Négyből három hallgató jól érzi magát a BGF-en
A felmérésben részt vett hallgatók közel kétharmada a tavalyi felvételi eljárásban az első helyen jelölte meg jelentkezési lapján a Budapesti Gazdasági Főiskolát. A gólyák 62 százaléka gyakorlat-orientált oktatást vár el az intézménytől, míg tízből hárman könnyű elhelyezkedést, munkaerő-piaci sikereket és karriert remélnek a BGF-es diploma birtokában. Az elsőéves hallgatók 74 százaléka nyilatkozta, hogy jól érzi magát a Főiskolán, közülük minden harmadik kifejezetten szeret az intézményben tanulni. A megkérdezetteknek csupán 5 százaléka számolt be negatív élményekről.
A hallgatók 60 százaléka nagyvállalatnál helyezkedne el
Minden harmadik megkérdezett hallgató multinacionális cégnél szeretne elhelyezkedni a diploma megszerzését követően, míg 27 százalékuk más magántulajdonú nagyvállalatnál képzeli el a jövőjét. A kommunikáció és médiatudomány, valamint emberi erőforrás szakon a legmagasabb ez az arány: e képzések hallgatóinak mintegy háromnegyede helyezkedne el nagyvállalatnál. Saját vállalkozást csak a hallgatók 18 százaléka indítana, turizmus-vendéglátás szakon azonban több mint egyharmaduk.
A Budapesti Gazdasági Főiskola a Diplomás Pályakövetési Rendszer kialakítását és az ahhoz kapcsolódó kutatások elvégzését a "TETT ---– A Te jövőd a Te kezedbe Téve!" elnevezésű TÁMOP projektje keretében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósítja meg.
Diplomás Pályakövetési Rendszere keretében 936 elsőéves hallgató bevonásával folytatott széleskörű kutatást a Budapesti Gazdasági Főiskola, hogy feltérképezze a hallgatók motivációit a felvételi jelentkezés során, illetve megismerje továbbtanulási, munkavállalási terveiket, célkitűzéseiket. A kérdőívek emellett lehetőséget adtak a Főiskola számos szempont szerinti értékelésére is.
Külföldön is folytatna tanulmányokat a hallgatók 42 százaléka
A megkérdezett hallgatók 42 százaléka nyilatkozta, hogy külföldön is bővítené ismereteit, csak mintegy negyedük zárta ki ezt a lehetőséget. A külföldi képzések mellett voksolók leginkább a részképzéseket, illetve a szakmai gyakorlatot részesítették előnyben, a más országokban elérhető mesterképzések csak az érintett hallgatók alig tizede számára vonzóak. A felmérés szerint a 21-22 éves korosztály a legmobilisabb, közülük is elsősorban a nem hagyományos (hat-, illetve nyolcosztályos) gimnáziumban végzettek vágynak külföldre.
Minden második hallgató szeretné az alapképzés után mesterszakon folytatni tanulmányait
Az elsősök 53 százaléka az alapszak elvégzését követően mesterszakon is szeretné bővíteni ismereteit, többségük a BGF-en. A tavalyi felmérés adataihoz képest azonban másfélszeresére nőtt azok száma, akik biztosan nem kívánnak élni ezzel a lehetőséggel. Általánosságban elmondható, hogy inkább a közvetlenül érettségi után felvételt nyert hallgatók szeretnének mesterképzésre jelentkezni, míg az érettségi időpontjától távolabb lévő hallgatók kevésbé motiváltak a továbbtanulásban.
Négyből három hallgató jól érzi magát a BGF-en
A felmérésben részt vett hallgatók közel kétharmada a tavalyi felvételi eljárásban az első helyen jelölte meg jelentkezési lapján a Budapesti Gazdasági Főiskolát. A gólyák 62 százaléka gyakorlat-orientált oktatást vár el az intézménytől, míg tízből hárman könnyű elhelyezkedést, munkaerő-piaci sikereket és karriert remélnek a BGF-es diploma birtokában. Az elsőéves hallgatók 74 százaléka nyilatkozta, hogy jól érzi magát a Főiskolán, közülük minden harmadik kifejezetten szeret az intézményben tanulni. A megkérdezetteknek csupán 5 százaléka számolt be negatív élményekről.
A hallgatók 60 százaléka nagyvállalatnál helyezkedne el
Minden harmadik megkérdezett hallgató multinacionális cégnél szeretne elhelyezkedni a diploma megszerzését követően, míg 27 százalékuk más magántulajdonú nagyvállalatnál képzeli el a jövőjét. A kommunikáció és médiatudomány, valamint emberi erőforrás szakon a legmagasabb ez az arány: e képzések hallgatóinak mintegy háromnegyede helyezkedne el nagyvállalatnál. Saját vállalkozást csak a hallgatók 18 százaléka indítana, turizmus-vendéglátás szakon azonban több mint egyharmaduk.
A Budapesti Gazdasági Főiskola a Diplomás Pályakövetési Rendszer kialakítását és az ahhoz kapcsolódó kutatások elvégzését a "TETT ---– A Te jövőd a Te kezedbe Téve!" elnevezésű TÁMOP projektje keretében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósítja meg.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
Egyeztetés kezdődött az állami fenntartású egyetemek bérfejlesztéséről
A kormány szeretné emelni a felsőoktatási béreket is, de az államtitkárság az érintettek türelmét kérte. Teljes cikk
Pölöskei Gáborné: a minőségi szakképzésnek lakosságmegtartó ereje van
A Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára szerint gyümölcsöző kapcsolat alakult ki a vállalkozói... Teljes cikk
Megütötte és fellökte a 12 éves diákot a budapesti tanár
Az 50 éves pedagógust azonnal elbocsátották, miután kiderült az eset. Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Felmérés: így változhat a munkaerő-kereslet a nagyvállalatoknál 6 hónapja
- Tehetségek figyelem! - teljes körű finanszírozás külföldi továbbtanuláshoz 6 hónapja
- Külföldi munka, külföldi munkák 7 hónapja
- Ezeken a területeken lehet a legnagyobb hatása a vállalatokra az AI-nak a vezetők szerint 9 hónapja
- A nagyvállalatoknál csaknem kétszer annyi pénzt keresnek a dolgozók, mint a legkisebbeknél 11 hónapja
- HR képzések 2023 - felsőoktatás 1 éve
- Adókockázatok: home office, mobile working, workation 1 éve
- Sofőrállás 1 éve
- A nagyobb cégek körében nőtt az innovációt végrehajtók száma 1 éve
- Mennyit keres évente egy amerikai csúcsmenedzser? 1 éve
- Öt új szakot indít a Corvinus Egyetem, mindet angolul 1 éve