Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő - Forrás: MTI
Megjelent: 13 éve

Több száz per indult a minisztériumok ellen a kirúgások miatt

A Blikk által összegyűjtött adatok alapján minisztériumonként átlagosan 64 munkaügyi pert indítottak, és ha ennek felét az elbocsátott dolgozók nyerik meg, akkor a közszolgálati dolgozók átlagbérével számolva a kormánynak több mint 2,4 milliárd forintot kell majd kifizetnie a kamatok és kártérítés nélkül, azokkal együtt pedig az összeg elérheti az ötmilliárd forintot is.

A Blikk keddi számában emlékeztet arra, hogy a kormány nem sokkal hivatalba lépése után fogadta el azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi, hogy indoklás nélkül küldjenek el munkavállalókat a közigazgatásból.

A Blikk egy hónappal ezelőtt hivatalos levélben kereste meg valamennyi minisztériumot, valamint a Miniszterelnökséget, és arról érdeklődött, hány munkatárstól váltak meg a kormányváltás óta, és emiatt hány munkaügyi per indult ellenük.

Kiderült, több száz pert kezdeményeztek a tárcák ellen, de van, ahol nem árulják el, hány embert küldtek el. A legtöbb per a Belügyminisztérium és háttérintézményei ellen indult a kormányváltás óta, összesen 243-an támadják bíróság előtt a tárcát és az igazgatása alá tartozó intézményeket. A BM tájékoztatása szerint 638 ember távozott tőlük, egy részük felmentéssel, egy részük pedig közös megegyezéssel ment el. Igaz, ezen tárca irányítása alá több tízezer ember tartozik, hiszen ők felelnek többek közt a 35 ezer fős rendőrségért.

A Nemzetgazdasági Minisztériumból (NGM) és háttérintézményeiből 273 fő távozott, a legtöbb közös megegyezéssel (222), 51 embert viszont kirúgtak a kormányváltás óta. Az NGM tájékoztatása szerint ellenük 12 munkaügyi per indult. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban és a hozzá tartozó hivatalokban 73 dolgozót cseréltek le, ebből 36-at mentettek fel, a többi közös megegyezéssel, vagy lemondás miatt távozott. A Külügyminisztériumban úgy válaszoltak: összesen 6 embert cseréltek le, ebből 4-en indítottak pert.

A többi minisztériumból (Honvédelmi, Vidékfejlesztési, Nemzeti Erőforrás és Közigazgatási), illetve a Miniszterelnökségtől a törvényben előírt 15 napos határidőn belül nem érkezett válasz a Blikk kirúgással kapcsolatos kérdéseire. Az ismételt megkeresésre egyedül a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumból jeleztek vissza: már feladták a kért adatokat tartalmazó levelet. A többi minisztérium ellen a Blikk pert indít a közérdekű adatok nyilvánosságáért, hogy kiderüljön: hány embert cseréltek le a kormányváltás óta, és emiatt hány bírósági eljárás indult ellenük.



  • 2023.06.06Napi, heti pihenőidő és az új visszaélés-bejelentési törvény A workshop második felében azzal foglalkozunk, hogy az Európai Unió Bírósága 2023. márciusában egy magyar ügy kapcsán kimondta, hogy a heti és a napi pihenőidőt elkülönítve kell kiadni. Ez a magyar „általános munkarend” alapulvételével azt jelenti, hogy a szombati és vasárnapi naptári napokra eső heti két pihenőnap előtt kell kiadni a 11 órás napi pihenőidőt, tehát péntek 13.00 óra után munka már nem végezhető. Részletek Jegyek
  • 2023.06.27IFRS Halasztott adó képzés Élő, interaktív, online képzés a nemzetközi beszámolókészítési elvek szerint az adózás számviteli kezeléséről. Fő cél: - a halasztott adó fogalmának megismertetése: mitől halasztott? - a halasztott adó elszámolásának célja és jelentősége - a számítás esetei és gyakorlati példákon keresztüli bemutatása. Részletek Jegyek
További cikkek
Harapófogóba került a Z-generáció a munkahelyeken

A Z-generáció tagjai sokkal nagyobb odafigyelést, több mentorálást igényelnek. Csakhogy az X-generációs menedzserek, vagy a millenniumi... Teljes cikk

Hatnapos hosszú hétvége is jöhet 2024-ben!

Egy friss rendelettervezet szerint a 2024-es karácsony hetén 6 egymást követő napot tölthetnének otthon a dolgozók. Teljes cikk

A négynapos munkahét bevezetését szorgalmazza az EU-biztos

Az Európai Bizottság foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős uniós biztosa szerint a rövidített munkahét bevezetése megoldaná a munkaerőhiányt is. Teljes cikk