UberPITCH: extra okosszemüveggel nyert hazai fordulót a startup

A mobil-app-al működtethető okosszemüveg segít a vakoknak - gyengén látóknak többek közt vásárlás közben a bankjegyek beazonosításában. De ha épp étteremben járnak még az étlapot is felolvassa -  és ha a navigációban akadnának el a szemüveg viselői, még azt is tudatja, hogy a kiszemelt úti cél megközelítéséhez 250 méternél kell majd balra fordulniuk.

Majdnem lemaradtak a versenyről 

A csapat az utolsó pillanatban jelentkezett az UberPITCH-re, melynek magyarországi fordulóját meg is nyerték. ”Neveztünk, de a csapat egyéb teendői annyira lekötötték a figyelmünket, hogy majdnem lemaradtunk a versenyről. Végül a szervezőktől kapott speciális kóddal az utolsó pillanatban hívtam az Uber »versenyautóját«. A kocsiban 2-szer 7 perc állt rendelkezésre; az első blokkban az ötlet bemutatása, a másodikban a háromfős zsűri kérdéseinek megválaszolása volt a cél” - mondta Imre Krisztián, az EVA alapító-ügyvezetője, hozzátéve: “a verseny formátuma azért is kedvező, mert ebben a környezetben közvetlenebb kapcsolat alakulhat ki a pitchelő és a zsűri között.” 

Az ötletgazda: ”évek óta gondolkodtam az okosszemüveg előállításán”  

Az okosszemüveg ötlete egyébként régóta foglalkoztatta az alapítót, de a tettek mezejére csak akkor lépett, amikor a megvalósításhoz szükséges technológia elérhető közelségbe került. ”A  gyengénlátók életét megkönnyítő okosszemüveg gondolata már a Google Glass jópár évvel ezelőtti megjelenésekor is eszembe ötlött - és ebben bizonyos családi érintettség is szerepet játszott - de gyorsan kiderítettük, hogy az eszközzel nem lehet megvalósítani az általunk elképzelt üzemmódokat.” 

Termék-tesztelés: nem megy a célcsoport nélkül

Krisztián tehát a csapat meghatározó tagjával, gyerekkori barátjával, Zoltán Miklóssal látott neki a feladat megvalósításának. ”Első lépésként pusztán az okosszemüveg koncepciójával  kerestük meg a Vakok Intézetét, kíváncsiak voltunk a szakmai fogadtatásra. Még fontosabb, hogy ezt a terméket egyszerűen nem lehet a vakok és gyengénlátók bevonása nélkül kifejleszteni. A tökéletesen látók ugyan ujjongva fogadnak egy ilyen találmányt, de  végeredményben a majdani felhasználók tudják valóban hitelesen jelezni, hogy jó úton haladunk-e az ötlettel. De azt is, hogy hol kell majd finomítani vagy változtatni a funkciókon. Egy példa: bármit tud a modern technika, egy jelenlegi látássérült aligha fog lemondani a vakvezető kutyáról és/vagy a botról. És azért hadd jegyezzem meg, hogy ezen a konkrét problémakörön az IT-n kívül más tudományterületek képviselői, orvosok, genetikusok is dolgoznak, sokszor egészen elképesztő és látványos eredményeket felmutatva.”

Nem kell mindenkinek IT-gurunak lenni a startupozáshoz

Krisztián ugyanakkor cáfolja azokat a tévhiteket, amelyek szerint egy startup csak akkor működhet jól, ha a csapat zöme IT-s. Ám azt sem rejti véka alá, hogy a legeredetibb ötletgyárosoknak is lehetnek elvetélt, működésképtelen próbálkozásai. Ők az EVA előtt például egy lokációs alapú ismerkedős mobilapp-pal futottak zátonyra. ”Bár a mi csapatunkban is van IT-guru, Miklós, a jó ötlethez nem kell feltétlenül informatikusnak lenni. Én a BKF-en végeztem, és évekig szabadúszó marketingesként dolgoztam. A ”startupperkedést” sem most kezdtük. A Loki nevű lokatív ismerkedős alkalmazásunkat ugyan nem tudtuk sikerre vinni, viszont rengeteget tanultunk ebből a kudarcból. Utólag rájöttünk: túl aprólékosan terveztünk, túl sok fejlesztői időt és pénzt fordítottunk kevésbé fontos funkciókra és túl keveset az ötlet validációjára. De ha itt feladjuk, nem születik meg az okosszemüveg sem, ami a zsűri szerint is esélyes nemzetközi a sikerre.”

Mert a csapat a terméket fő csapásirányként a nemzetközi piacra szánja. ”A termék magas ára miatt elsősorban a fejlett társadalombiztosítási rendszerrel rendelkező országokban szeretnénk piacra lépni, de vizsgáljuk az előfizetéses alapú működési modellt is. A rászorulóknak pedig alapítványi finanszírozásban biztosítanánk az eszközt.”