Új Mt.: "egy olyan minimum, amilyen nincs másutt a világon"

Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a Magyar Szakszervezetek
Országos Szövetsége (MSZOSZ), és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) szakértői közösen dolgozták ki a javaslatokat - mondta Kuti László, az ÉSZT elnöke az MTI-nek.

Borsik János, az ASZSZ elnöke elmondta: a hat szakszervezeti konföderáció korábban a Nemzetközi Munkaügyi Szervezethez (ILO) fordult, kifogásolva a kormány munka világát érintő jogalkotását. Az ILO válaszában sürgette a kormányt a konstruktív párbeszéd folytatására a munkavállalók és a munkaadók képviselőivel a munkaügyi törvények reformjáról - ismertette Borsik János.

Az új munka törvénykönyvéről (Mt.) szóló törvényjavaslat általános vitája szerdán volt a parlamentben. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke szerint hiába hivatkozik a kormány arra, hogy nincs olyan pontja az új Mt.-nek, amelyre ne lenne példa valamely európai uniós tagállamban, megfogalmazása szerint "mindenhonnan azt az egy pontot vették át, amely még épphogy átmegy a léc fölött", vagyis nem sért nemzetközi jogszabályt. "Ha ezt összeadjuk, abból egy olyan minimum jön ki, amilyen sehol másutt nincs a világon" - mondta az elnök.

Borsik János "döbbenetesnek" nevezte, hogy az új munka törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat általános vitájában átlagosan alig 30 képviselő vett részt szerdán, pedig a vitában legalább 4 millió ember, munkavállaló sorsát eldöntő kérdésekről volt szó. Kifejtette: az új Mt.-ben a kormány "intézményesen, törvényi úton csökkenti a kereseteket", elsősorban a bérpótlékok átírásával, a munkaszerződések eltolása a polgári jog felé pedig "életveszélyes művelet a munkavállalókra nézve", mivel nem két egyenrangú fél köt szerződést ebben az esetben, a munkáltató mindig rendelkezik gazdasági erőfölénnyel, ha pedig az Mt.-t így fogadják el, akkor jogi erőfölényt is kap.

Az ASZSZ elnöke elmondta: döntésük súlyára is szeretnék felhívni a képviselők figyelmét a módosító csomaggal, főként azért mert szerinte egy esetleges kormányváltással sem "annulálódik" a munka törvénykönyve, mivel a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy "nem mindent fognak helyreállítani, mert lesz olyan kormány, amelynek tetszeni fog néhány mostani megoldás".

A kormány Borsik János szerint tovább harcol a szakszervezetek ellen, ennek első állomása volt az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) megszüntetése, most pedig a hazai érdekegyeztetés másik fontos pillérét, a munkahelyi szervezeteket "támadták meg". Elmondta: kivárják, mi lesz módosító indítványaik sorsa, ezt együtt értékeli a négy együttműködő konföderáció, és ennek fényében dönt a következő lépésről.

Pataky Péter hangsúlyozta: az új Mt. nem alkalmas új munkahelyek megteremtésére, sőt csökkenti a munkakínálatot, emellett nem lesz rugalmasabb a munkaerőpiac. Utóbbira példaként említette, hogy eddig aki iskolarendszerű képzésben vett részt, annak köteles volt a munkáltató szabadidőt biztosítani, de a jelenlegi javaslat szerint ez csak annak jár, aki nem végezte el az általános iskolát. Ez Pataky Péter szerint nem segíti sem azt, hogy képzettebb munkaerő álljon rendelkezésre, sem azt, hogy rugalmasabban, könnyebben tudjanak elhelyezkedni.

A kollektív megállapodásban történő szabályozásról elmondta: a kollektív megállapodást kötő egyik fél a szakszervezet, ugyanakkor a törvényjavaslat a szakszervezetektől "elvesz fontos jogosítványokat", a működési feltételeiket pedig jelentősen rontja. Kifogásolta, hogy a közösségi tulajdonú vállalatoknál megtiltanák a törvénytől kollektív megállapodással történő eltérést.

Varga László, a SZEF elnöke elmondta: a közszolgálati szakszervezetek szempontjából fontos lenne tudni, hogy az Mt. hogyan függ össze a jelenleg hatályos közszolgálati törvényekkel; erre nincs válasz, mint ahogyan arra sem, hogy mikor hajlandó ezekről a kormány érdemben tárgyalni a SZEF-fel. Hangsúlyozta, hogy a munka világa a közszolgálati munkavállalókat is jelenti, a szakszervezeti jogok csorbítása őket is érinti. A rosszul működő közszolgálatok a társadalom számára sem tudják teljesíteni azt a feladatot amiért működnek, ez pedig máris látszik például az egészségügy vagy az oktatás területén - mondta Varga László.

Kuti László az MTI-nek hangsúlyozta: nagy hiba, hogy gyakorlatilag megszűnt Magyarországon a munka világát érintő háromoldalú érdekegyeztetés, pedig ha ez - bármilyen néven - fennmaradt volna, akkor egy egészen más tervezet került volna a parlament elé.

Az elnök úgy vélekedett: a munkáltatóknak is gazdasági érdeke az egyeztetés, és az, hogy tárgyalhassanak a szakszervezetekkel. A rugalmasság kevés, biztonság is szükséges a munkavállalóknak, valamint olyan szervezet, amely az érdekeiket védi, ez pedig a szakszervezet - mondta Kuti László.