Valós teljesítményhez igazítanák az állami cégvezetők bérét

A válság következtében egyre több országban húzzák meg a nadrágszíjukat a politikusok, illetve az állami cégek vezetői, nálunk azonban még csak szimbolikus lépések történnek javadalmazásuk visszafogására. A Bajnai-kormány tagjai ugyan 15 százalékkal kevesebbet vihetnek haza, mint elődeik, ám az állami társaságok első embereinek fizetését még nem módosították. Reményre ad okot egy önálló fideszes indítvány, amelynek alapján az Országgyűlés felszólítaná a kormányt, hogy a valós teljesítményhez igazítva jelentősen csökkentse az állami társaságok vezető tisztségviselőinek a fizetését.

Külföld már példát mutatott

A vezetői fizetések csökkentésében külföldön jóval előttünk járnak. Lengyelországban például április elején határozott a kormány a bérbefagyasztásokról az állami vállalatok vezetőinél. Sőt: Európa legnagyobb szénbányászati vállalatánál, a Kompania Weglowánál (KW) még mérsékelte is a topmenedzserek bérét. Utóbbiak ugyanis sztrájkhelyzetet teremtettek azzal, hogy januárban 6,9 százalékkal megemelték a bérüket a tavalyi nyereség terhére, miközben a 65 ezer dolgozónak csupán 1,5 százalékos emelést ajánlottak fel. A helyzet rendezése érdekében lépett a kormány: a tőlük visszavett pénzt is a bányászok ötszázalékos fizetésemelésére fordítják. A másik két nagy, együttesen 40 ezer embert foglalkoztató széntermelő társaságnál (JSW és KHW) még nem született meg a bérmegállapodás, mivel a munkások nem engednek az 5 százalékos követelésükből. Mindeközben a nagy állami vállalatok közül a PKN Orlen olajtársaságnál és a KGHM rézbányászati cégnél már márciusban bérmoratóriumot hirdettek.

Litvániában a teljes állami szférában fizetéscsökkentést hajtanak végre. Az állami vállalatok vezetőinek 25 százalékos, beosztottjaiknak, valamint a közszférában dolgozóknak tíz-, a minisztereknek és a parlamenti képviselőknek pedig húszszázalékos elvonást kell tudomásul venniük. Romániában Emil Boc év végén hivatalba lépett kormánya első intézkedései között szerepelt az állami vállalatok és ügynökségek vezetőinek jövedelemcsökkentése. A plafont a 4800 lejnél (338 ezer forint), vagyis az államtitkári bérnél húzták meg.

Kifogások tengerében

Aki többet keres, mint a miniszterelnök, csökkentse járandóságát - utasította a horvát pénzügyminiszter az állami vállalatok vezetőit. Érdekes módon azonban csak néhányuk mondott le önként magas keresetükről, a többség - köztük a nemzeti légitársaság vagy a legnagyobb horvát biztosítótársaság csúcsmenedzserei - különböző kifogásokra hivatkoztak, például arra, hogy jövedelmüket a parlamentben döntik el, ők ebbe nem szólhatnak bele.

Kínában tervutasításos rendszer alapján határozzák meg az állami vezetők jövedelmét. A pénzügyminisztérium a napokban körlevélben rendelte el, hogy a kínai állami tulajdonú pénzintézeteknél a vezetői bérek nem haladhatják meg a 2007-es szint 90 százalékát. További tíz százalékot kell lefaragni a tavalyi évet csökkenő nyereséggel záró cégek vezérkarától. Előírták továbbá, hogy a bankárok átcsábítása csak ésszerű fizetési keretek között zajlódhat a hitelintézetek között.

Van, ahol viszont még parancsba sem kell adni a javadalmak visszafogását. Jamaikában például Bruce Golding miniszterelnök magán kezdte a spórolást, 15 százalékkal csökkentette fizetését, hasonlóra biztatva az állami szférában dolgozókat is. Egyúttal megkérte őket, hogy mondjanak le hétszázalékos idei garantált béremelésükről. A nemzeti vízműveket vezető EG Hunter hajlik is a havi 1,35 millió forintnak megfelelő bérének befagyasztására - bár neki nem is járna az emelés -, míg a katasztrófavédelmet irányító s havi 800 ezret kereső Ronald Jackson a bérkorrekcióról mondana le, munkahelyeket megmentve ezzel.

Népszabadság / Reuters