Villámválasz: a bérstop megállítja a recessziót?
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA FigyelőNet új sorozatot indít: három szakértő véleményét kérjük ki egy-egy fontos, a válsággal kapcsolatos kérdésben. Elsőként azt boncolgatják, hogy a bérek befagyasztása segíthet-e egy ország gazdaságán a recesszióban. Vajon megmenthetők lennének a munkahelyek ezzel a lépéssel, vagy kérdéses a siker?
A munkaadók érdekképviselete nem kíván változtatni a jelenlegi 69 ezer forintos minimálbéren. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) legutóbbi ülésén a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének főtitkára elmondta, hogy a pénzügyi és gazdasági válság, illetve a piacok befagyása miatt most a munkahelyek megtartására kell koncentrálni, és ennek elérése érdekében a szervezet bérbefagyasztást javasol írta az MTI. A munkavállalói oldal viszont a minimálbér, illetve általában a fizetések emelését szorgalmazza.
Az FN három szakértőt kérdezett meg a témában: mi a véleményük a bérbefagyasztásról?
Adler Judit, a GKI kutatásvezetője
A bérbefagyasztás kétélű fegyver. A költségvetésben alkalmazható igazából, a vállalkozói szektorban viszont legfeljebb csak ajánlani lehet. A közszférában a kiadásokat csökkenti, ám már korábban, a válság előtt elkezdték a racionalizálást a leépítésekkel.
A bérstop gesztusértékű, az állam spórolását jelenti. A foglalkoztatást annyira érinti, hogy nem lesz vonzó a közalkalmazotti, köztisztviselői pálya a fiatalok számára pedig a felsőfokú végzettségűek nagyon nagy számban dolgoztak ott. Egy jogász vagy közgazdász átnyergelhet a versenyszférába, ám a tanárok lehetőségei korlátozottak.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezetőelemzője
A béremelések elhalasztása és a 13. havi juttatás megvonása a közszférában megoldást jelenthet, a versenyszférában viszont nem. Visszaesne a fogyasztás, és ezzel bevernék a gazdasági növekedés koporsójába az utolsó szöget.
A fizetések emelését viszont az adóterhek miatt a vállalkozások többsége nem bírná ki a recesszióban. A proaktív válságkezelés egyik legfőbb eszköze az adócsökkentés kéne hogy legyen. A közterhek Magyarországnak versenyhátrányt okoznak a régióban, hiszen Romániában és Szlovákiában is kedvezőbb az adózási rendszer.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője
A válságban a bizalom helyreállítása a legfontosabb: ennek eszköze az állami intézményeknél a bérek befagyasztása, amely már megtörtént.
Ha mikroökonomikusan vizsgáljuk a kérdést, akkor a versenyszektorban ez nem mindig lehet megoldás, bár a munkahelyek megtartásában segíthet. Törvénnyel vagy rendelettel azonban nem lehet ráerőltetni a vállalkozásokra, a fizetésemelés összegének meghatározása az egyes cégek saját döntése. Makroszinten viszont a béremelés hiánya az infláció lassulását jelentené.
Az FN három szakértőt kérdezett meg a témában: mi a véleményük a bérbefagyasztásról?
Adler Judit, a GKI kutatásvezetője
A bérbefagyasztás kétélű fegyver. A költségvetésben alkalmazható igazából, a vállalkozói szektorban viszont legfeljebb csak ajánlani lehet. A közszférában a kiadásokat csökkenti, ám már korábban, a válság előtt elkezdték a racionalizálást a leépítésekkel.
A bérstop gesztusértékű, az állam spórolását jelenti. A foglalkoztatást annyira érinti, hogy nem lesz vonzó a közalkalmazotti, köztisztviselői pálya a fiatalok számára pedig a felsőfokú végzettségűek nagyon nagy számban dolgoztak ott. Egy jogász vagy közgazdász átnyergelhet a versenyszférába, ám a tanárok lehetőségei korlátozottak.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezetőelemzője
A béremelések elhalasztása és a 13. havi juttatás megvonása a közszférában megoldást jelenthet, a versenyszférában viszont nem. Visszaesne a fogyasztás, és ezzel bevernék a gazdasági növekedés koporsójába az utolsó szöget.
A fizetések emelését viszont az adóterhek miatt a vállalkozások többsége nem bírná ki a recesszióban. A proaktív válságkezelés egyik legfőbb eszköze az adócsökkentés kéne hogy legyen. A közterhek Magyarországnak versenyhátrányt okoznak a régióban, hiszen Romániában és Szlovákiában is kedvezőbb az adózási rendszer.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője
A válságban a bizalom helyreállítása a legfontosabb: ennek eszköze az állami intézményeknél a bérek befagyasztása, amely már megtörtént.
Ha mikroökonomikusan vizsgáljuk a kérdést, akkor a versenyszektorban ez nem mindig lehet megoldás, bár a munkahelyek megtartásában segíthet. Törvénnyel vagy rendelettel azonban nem lehet ráerőltetni a vállalkozásokra, a fizetésemelés összegének meghatározása az egyes cégek saját döntése. Makroszinten viszont a béremelés hiánya az infláció lassulását jelentené.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?