2024: trendforduló vagy bércsapda jön a munkavállalóknak?

A 2023-as év második fele nem alakult kedvezően a vállalkozások számára – mondta a HR Portálnak Vida Péter a Vállalkozók Országos Szövetségének elnökségi tagja. A termelést korlátozó tényezők közül – a vállalkozói szerződések alapján – már a harmadik-, és a negyedik negyedévben is a kereslethiány volt a legjelentősebb. „Ilyen magas kereslethiány miatti termelés-visszaesést a Covid-, illetve az előző, 2014-es gazdasági visszaesés idején tapasztaltunk” – tette hozzá Vida. A második helyen még mindig a munkaerő problémák szerepelnek, de az is látszik, hogy a harmadik negyedév óta folyamatosan növekszik az állásokra jelentkező munkavállók száma. A VOSZ Emberi Erőforrás és Foglalkoztatás szekciójának elnöke szerint azonban a borús 2023-as év után 2024-re javítja a kilátásaikat a 3,25%-ra becsült GDP-növekedés, illetve az általuk 5,7%-ra várt éves infláció is.

Javuló várakozások

A GKI GDP-előrejelzése némileg borlátóbb, ám szerintük is mintegy 2-2,5%-os növekedés várható 2024-ben az idei körülbelül fél százalékos visszaesés után. Az infláció tekintetében az idei érték éves átlagban mintegy 17,7%-os lehet, jövőre pedig körülbelül 6,5%-os pénzromlás várható– ismertette prognózisukat Karsai Gábor a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese. A közgazdász szerint ez utóbbi adat egy nagyon nagy csökkenésnek látszik, de ha figyelembe vesszük az infláció lefutását, vagyis hogy már az idei év végére feltehetőleg 6% közelében lesz a pénzromlás, akkor ez azt jelenti, hogy jövőre tulajdonképpen nagyon szerény mértékben csökken csak az infláció. Ha azonban 2024-ben az előző éveknél érezhetően alacsonyabb szinten marad a pénzromlás üteme, akkor lelassulhat a fizetések elértéktelenedése, sőt a januártól esedékes béremelésekkel folytatódhat a szeptemberben megfordult trend, amikoris már a bérnövekedés mértéke meghaladta az inflációt. A november közepén elfogadott 15%-os minimálbér-, és 10%-os garantált bérminimum-emelés mindenesetre ezt prognosztizálja az alacsonyabb keresetűeknél. A GKI számításai szerint 11% lehet az átlagos béremelkedés jövőre, ami azonban bértorlódást okoz majd, „hiszen a minimálbér nagyobb arányú emelkedésre azt jelenti, hogy a garantált bérminimumosokhoz bizonyos értelemben közeledni fognak a minimálbérek, ami nyilván bérfeszültséget okozhat” – tette hozzá Karsai.

Akik pórul jártak

Nem mindenki örülhet azonban a jelentős béremeléseknek – hívta fel a figyelmet a GKI szakértője. A költségvetési szektorban, tehát a tanárok, az egészségügyi dolgozók egy részénél, vagy például a múzeumi dolgozóknál és még egy sor költségvetés által finanszírozott területen a béremelkedés sokkalta kisebb volt, mint az átlag. Itt tehát nagyon nagy feszültség gyülemlett fel, ráadásul ezek sok esetben olyan munkahelyek, ahonnan nem igen tud a munkavállaló máshova elmenni, vagy azért nem, mert erős az elkötelezettsége az adott munka iránt. „A tanárok ebből a szempontból az eklatáns példák, akiknek nagyon alacsony a fizetésük és pillanatnyilag továbbra sem látszik, hogy miként változna ez meg” – tette hozzá Karsai. A versenyszférában egyértelműen gyakorlatilag mindenhol érezhető mértékű emelések volt az elmúlt egy esetleg két évben, bár a cégek helyzete azért jócskán különböző: van olyan vállalkozás amelyik alig tud fennmaradni, és ráadásul, ha ez olyan területen tevékenykedik, ahol aránylag kicsi a verseny a munkaerőpiacon, akkor magyarán mondva a rákényszerül az ott dolgozó, hogy maradjon. Az ilyen cégeknél feltehetőleg kevésbé volt béremelés – ez főleg a kisvállalati szektorban jellemző.

A nagyoknál jöhet a béremelés

A SmartScale HR-tanácsadó cég november végén készült felmérése szerint – ez 14 üzletágban tevékenykedő 220-nál is több közepes és nagyvállalatot ölelt fel, mintegy 160 ezer munkavállalóval – a vállalatok 95%-a tervez jövőre béremelést 8 és 15% közti mértékben. Vagyis a fizikai munkatársak bérét átlagosan 11,3%-kal, a szellemi munkatársakét 10,5%-kal emelik meg jövőre – ismertette az eredményeket Nánássy-Kassim András piaci juttatási szakértő, a SmartScale ügyvezetője. Ezek néhány százalékkal kevesebb emelést jelentenek az ideinél, ugyanakkor elmondható, hogy szinte bármennyit is emeltek a cégek, valamennyi dolgozónál reálbércsökkenés következett be 2023-ban. A szakember szerint a béremelés mértékét négy tényező befolyásolja a vállalatoknál: az infláció mértéke, a munkaerőpiac helyzete (vagyis, hogy mekkora a kínálat a jóminőségű szakemberekből) és a minimálbér emelés mértéke, a negyedik pedig az, hogy az adott cég milyen helyzetben van, tehát növekszik vagy stagnál, esetleg éppen válságban van és leépít – tette hozzá a szakember.

Hasonlóképp árnyalja a cégek béremelési lehetőségeit a GKI vezérigazgató-helyettese, aki szerint jórészüknél jelentős különbségek vannak a béremelés kapcsán: ennek lehetősége a cégek helyzetétől függ, vagyis, hogy milyen a pozíciójuk, mennyire van megfelelő munkaerejük, milyenek a piaci lehetőségeik. Befolyásolja a béremelés mértékét a cég földrajzi helyzete is: a nyugati határnál, ahol egy reális alternatíva átmenni Ausztriába, vagy a keleti határnál, ahol akár Romániába lehet átmenni megfelelő fizetésért dolgozni, ott tényszerű lehet a béremelés nagyobb mértéke. Míg olyan területen, ahol erre nincs lehetőség, ott kevésbé emelnek, illetve nyilván attól is függ ez, hogy szakmailag egy szakképzett munkavállalót nézünk akár szakmunkásként, akár valamilyen értelmiségi pályán, vagy pedig nyolc általánossal vagy még annyival sem rendelkezik a munkavállaló és egy olyan fizikai munkát tud csak vállalni, amire könnyen lehet mást is találni – jelzi az összképet a GKI vezérigazgató-helyettese.

Alternatív megoldások béren innen és túl

A szakszervezetek szerint egyébként nem feltétlenül az egységes, százalékos béremelés lenne az üdvözítő megoldás a nagyobb cégeknél. A 15%-os minimálbér-emelés havi 40 000 forint pluszt jelent. Ugyanez egy 1 millió forintos bérnél már 150 ezer forintot. „Nyilván a cégek jelentős része nem képes a magasabb bérűek esetén is 15-20%-os emelést biztostani. Észszerűbb talán az inflációt mindegyiküknél összegszerűen kompenzálni mondjuk 45-50 000 forinttal, ami az alacsonyabb bérűeknek egy nagyobb százalékos emelést jelentene, de a magasabb jövedelműeknek is biztostana valamekkora pluszt. Így nem nyílna tovább a bérolló, az alacsonyabb keresetűek fizetését pedig nagyobb léptékekkel lehetne felzárkóztatni. A minimálbér célja egyébként úgy is az lenne, hogy alulról tolják fölfele a kiskeresetű dolgozók béreit” – mondta a HR Portálnak Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Szerinte az idei minimálbér- és garantált bérminimum-emelés rendkívüli helyzetet hozott, hisz az nem januártól, hanem már december 1-től érvényes. Elképzelhető, hogy később történik meg a cégeknél a bérmegállapodás – februárban vagy akár márciusban – de ez ilyenkor január 1-ig visszamenőleg érvényes, így tehát annak összegét visszamenőleg is megkapják a munkavállalók – mondta Zlati Róbert.

A béremelésen túl egyébként a cégeknek több eszköze is van a dolgozók helyzetének javítására, például a cafeteriával. Ezek közül továbbra is a készpénz-szerű juttatások a legnépszerűbbek, például a SZÉP-kártya, amely megéri a cégeknek, hiszen kevesebb adót kell utána fizetniük, mint a bérek után – hívta fel a figyelmet Nánássy-Kassim András piaci juttatási szakértő. Hozzátette: a magas benzinárak miatt fontos juttatás lehet továbbá az utazási költségtérítés, vagyis a 30 forint/kilométer kifizetése saját kocsival történő munkába járás esetén. Vonzó lehet az irodai dolgozók számára a home office lehetősége és folynak a kísérletek a négynapos munkahét bevezetésével kapcsolatban is, amelyek szintén vonzók lehetnek, bár nem érnek fel a bér-jellegű juttatásokkal – hivta fel a figyelmet a szakember.

A 2024-es béralkukról szóló cikkünk első részét itt olvashatja.

Nyitókép: Pixabay.com