Szerző: Filius Ágnes Megjelent: 2 éve

2030-ban alig 50 órát fogunk évente dolgozni?

Szinte a lehetetlenre vállalkozott az a három szakember, akik azt próbálták összegyűjteni, vajon milyen trendet mutat a jövő világa, és azon belül a munkaerőpiaca, HR-folyamatai. Nagyon inspiráló volt a beszélgetés, de ugyanakkor félelmetes jövőkép rajzolódott ki. A munkahelyek komoly részét ugyanis, az egyre jobban elterjedő, tökéletes munkavállalók, a humanoid robotok foglalják el. Az ezzel kapcsolatos véleményét, és szemléletformáló stratégiáját osztotta meg a MAPI Konzult rendezvényén Pintér Judit, a Güntner-Tata HR vezetője, Frankó Csuba Dea, a Spark Institut CEO-ja, és Szotyori István, a Suprame Szellemi Központ vezetője.

images

images

Érzékletes példával kezdte a moderátor, Márton-Koczó Ildikó, a MAPI Konzult által szervezett rendezvénysorozat második alkalmának felvezetését. A kerekasztal beszélgetés tárgya az embereknek, a munkavállalóknak, a munka világában betöltött, jövőbeli helye, szerepe volt.

A Japánban, már ma is működő, Hotel Nevada recepciójának a képével indult a fórum. A recepción emberi, mesefigura-szerű és dinoszaurusz-formájú recepciós fogadja a vendégeket. Mindezt a munkaerő költségének a csökkentése miatt vezették be. A vendég ahhoz áll sorba, aki a számára rokonszenvesebb. Van úgy, hogy a dinó előtt kígyózik a sor.

Ez már a jelen! De, hogy még fokozódjon a feszültség, Márton-Koczó Ildikó egy adatot is felolvasott. 15 év múlva, a maihoz képest, 30 százalékkal több pozíciót robotok fognak betölteni. Ezzel a fenyegető hatású becsléssel mit is lehet tenni, hogy lehet ezzel együtt élni? Mi legyen a stratégia, amit az egyének, szervezetek megléphetnek, ha bekövetkezik a munkaerőpiac technológiai eredetű zsugorodása? -tette fel a kérdést a rendezvény résztvevőinek a moderátor.

Mi lesz akkor, ha a mai Y-generáció már középkorú lesz?

Frankó Csuba Dea, aki egy, a jövő változásaira felkészítő oktatási intézmény vezetője, fontos folyamatra hívta fel a figyelmet. A vállalatok sikertörténetei egyre rövidebb idő alatt íródnak. Régebben több évtizedre volt szükség a „befutáshoz”, most a startupokból akár fél év alatt a világ működését befolyásoló tényező válik. „A technológia forradalma exponenciális ütemet ad, amit a mi, lineáris gondolkodásunkkal nem tudunk lekövetni”- említi a Ray Kurzweil-nek, a Google fejlesztési igazgatójának a technológia szingularitására visszavezethető tézisét. „Mi még tervezünk, mérünk, ellenőrzünk, visszacsatolunk, szépen, sorrendben. Az exponenciális gondolkodással működő szervezetek azonban ezt egyszerre teszik meg.”- mondja a szakember. Ami még lényegesebb, hogy erre a gondolkodási „átállásra” való képességet nem biztos, hogy generációs kérdés. A környezetben rejlik ma annak a képességnek a megléte, hogy valaki mennyire tudja felvenni a ritmust. Látni sok negyvenest, aki már gondolkodási módot váltott, és látni jó pár huszonévest, aki - a gondolkodásmódját tekintve - ott maradt a XX. század végén.

Ahhoz, hogy felvegyük a ritmust - ami Frankó Csuba Dea szerint - kifejezetten nem a „multitaskingot” jelenti, különleges, újfajta kompetencia kell. „Ma már nincs idő egy piackutatás során másfél évet várni arra, hogy kiderüljön, mit is vár el a piac. Egyszerre kell fejleszteni, kutatni, gyártani, mérni. Ehhez pedig adatvezérelt működés és gondolkodás kell, amire számos vállalat mutat már ma is jó példát”- említ egy példát a szakember.

A „VUCA”-szellemiség a garanciája túlélésnek

Az Egyesült Államokban a sikeres katonai felderítő jellemzője volt a „VUCA”-ság. Pintér Judit, a hűtéstechnikával foglalkozó Güntner-Tata HR vezetője szerint, aki ma „VUCA-ként” (V – volatility (változásra való képesség), U – uncertainity (bizonytalanság), C – complexity (összetettség), A – ambiguity (többértelműség) él, valószínűleg a jövőben az lesz sikeres. Ők a túlélők, akik nyitottak, gyorsan döntenek, proaktívak, és preventívek. És ez sem köthető ahhoz, hogy ki-melyik évtizedben született.

Szotyori Istvánnak, a csoportdinamikai elemzéssel foglalkozó Suprame Szellemi Központ vezetőjének is hasonló az elgondolása erről a kérdésről. Az embert gyakorlatilag minden társadalmi korban bizonyos tényezők, az előrejutás, a megismerés motiválja, csak a környezete határozza meg azt, mi is az, amihez kapcsolódhat ez a motiváció. Mindig hasonló szellemiségű emberek voltak azok, akik maguk is sikeresen vettek akadályokat, és ez valószínűleg nem is fog változni. Az is egy állandó tézis, hogy a fiatalok mindig egészen speciálisak az adott társadalom átlagához képest, és a környezetnek is meg kell találni azt a forrást, amelyen keresztül hatni lehet rájuk. Ebben a tekintetben mindegy, hogy 2016 Y, Z- generációjáról, vagy a 2030-as, fiatal generációról beszélünk.

2030-ban alig 50 órát fogunk évente dolgozni?

Az már most is látható, hogy 15 év múlva, mely politikai-gazdasági-környezeti tényezők lesznek azok, amelyek meghatározzák a cselekvés-készletünket, mondta Pintér Judit. A globalizáció globális menedzsereket teremt, mert az egyik legnagyobb kihívást a nagytömegű népvándorlások során az interkulturális beleillesztés-beilleszkedés fogja jelenteni.

A szemétfelhalmozódás „upcykling” szakembereket hív segítségül, akik érdemi szinten képesek lesznek a szemetet feldolgozni. Klímarendőrség fogja figyelni azt, hogy ne lőhessenek a nagybirtokosok esőztető rakétákat a felhőkbe, és digitális rendőrség fog védeni minket a hackertámadásoktól.

Ami már most is jelen van, hogy a munkakörök az értékük alapján át-strukturálódnak. A hatékonyság lett elsődlegesen fontos, és minden olyan munkakör értékessé vált, ami ez irányba hat. Például, a kontrolling, a folyamatoptimalizálás, vagy akár a HR, mint munkaerőpiaci beszerző is egészen más, stratégiai szerepbe került.
A munka fogalma jelentősen változni fog 15 év múlva, Frankó Csuba Dea szerint. A XIX. század közepén 3000 órát dolgoztak az emberek évente, ami mára alig 800-1700 órára csökkent, a technológiai fejlődésnek köszönhetően. A jövő, a robotika és a mesterséges intelligencia fejlődésével még forradalmibb lesz, a szakember szerint létezhet olyan forgatókönyv, amiben az 50 órát sem fogja elérni az átlagos, éves munkaóráink száma. Ez felvet olyan kérdést is, hogy miből legyen az embereknek jövedelme? A „general basic income”, azaz a társadalmi alapjövedelem kérdése is újra elő fog kerülni. A két legnagyobb kihívás jó eséllyel az lehet, hogy mit kezd majd az emberiség a felszabaduló energiájával és hogyan tartja karban az a komplex technológia környezetet, amit létrehoz.

Az egyik út a jövő munkavállalói számára egyrészről az lehet, ha a technológia fejlesztésébe, üzemeltetésébe kapcsolódnak be, ezen a területen már ma is nagy hiány a munkaerőpiacon. Emellett felértékelődhetnek azok a pozíciók, amelyek kreativitást, emberi érzelmek jelenlétét, emberek közötti kapcsolatot igényelnek. Persze lesz egy réteg, aki nem akar, vagy nem tud ehhez a változáshoz csatlakozni. Nekik azt kell megtanítani, hogy hogyan tudják értékteremtő, önkifejezést segítő tevékenységekben megélni alkotóeröjüket. Ilyen tevékenység lehet a kultúra bármely ága, például a művészet. Lehetséges, hogy a kultúra reneszánsza jön el a XXI. század második felében?

Új területek, módszerek a toborzásban, és az oktatásban

Már most is nehéz a toborzás-kiválasztással foglalkozók helyzete, mert bár fellendülést lehet tapasztalni a gazdasági életben, de a működést biztosító, szakképzett munkavállalók megtalálásához a hagyományos módszerek egyre kevésbé hatékonyak. „Túl nagy a változás ahhoz, hogy ezt a recruitment azonnal követhetné”- mondta Pintér Judit. A Güntner-Tata is igyekszik új módon láttatni magát, megszólítani a jelölteket. Például, karrier sikerekről interjút készítettek dolgozókkal, amit az egyik video-megosztó oldalra feltettek. Játékosítanak a kiválasztáskor, és EU-s forrás felhasználásával csatlakoztak a „Gyere haza fiatal” – állami kezdeményezéshez.
„Vannak már sikereink nehezen betölthető, hiányszakmákban, mérnököknél, hegesztőknél, és nagy segítség a cég nemzetközi háttere is. Átjárhatóvá tettük a cégcsoportok közti munkavállalói állományt is. Ha végképp nincs szakemberünk Magyarországról, akkor megkérhetjük például az indonéz leányvállalatot, hogy küldjön nekünk egy kollégát az adott területről”- említett gyakorlati példákat a HR vezető.
Essősy Ákos, a MAPI Konzult üzletfejlesztési igazgatója pedig azt a tényt emelte ki, hogy a nagyvállalati szektor maga is felismerte, hiányszakmákban akkor fog tud a jövőben munkavállalókat felvenni, ha azokat ő maga képzi ki. Saját iskolákat nyitnak ezért egymás után ezek a cégek, ami – valószínűleg – a jövőben is így marad.

A Spark Institute már most is a jövő hiányterületeire képez vezetőket. „Azt tapasztaltuk, hogy a tehetséges fiatalok szívesebben maradnának itthon, ha jó életszínvonal várná őket. Ha önállóan, felelősségteljesen dolgozhatnának. Ehhez olyan szervezeti kultúrájú vállalatok kellenek, amelyek ezt lehetővé teszik. A cégeknek pedig fel kell készülniük arra, hogy a felnövekvő generációknak nem kell az a hagyományos munkahelyi modell, amit ma ismerünk. A tehetségek gyakran egyszerre több helyre fognak bedolgozni, amihez alkalmazkodni kell a munkáltatói oldalnak” – mondta Frankó Csuba Dea.

A humanoid robotok nem igénylik az egyéni bánásmódot!

Arra a kérdésre, hogy vajon mi lesz a szerepe 15 év múlva a robotizált munkaerőnek, elgondolkodtató képet festett le Frankó Csuba Dea. A robotok itt lesznek, és egyre több algoritmizálható munkakörben veszik át a terepet. Igaz ugyan, hogy egyéni bánásmódot ezek a gépek nem igényelnek, de a megalkotásukat és a karbantartásukat mégis ember fogja végezni. A mesterséges intelligencia fejlődése sok kérdést vet fel és a legnagyobb tudósok körében sincs egyetértés abban, hova is vezet ez a folyamat.

Pintér Judit szerint a robotvilág mellett megmarad, és egyre jelentősebb értéket fog képviselni, a kézművesipar által gyártott, egyedi termékek köre. Mivel a munkahelyek száma csökkenni fog, előreláthatólag nőni fog a társadalmi feszültség is. Az egyedi termelésbe talán- valamilyen mértékben - átcsatornázhatóak a munka nélkül maradt emberek.

Felkészülni, vigyázz!

Végezetül, egy nagyon fontos kérdésre hívta fel a figyelmet Márton-Koczó Ildikó. Milyen képességre van most szükség ahhoz, hogy később, a változások bekövetkeztekor, ne a „pánik-, hanem a tanulási zónába” érkezzünk?

Pintér Judit egyértelműen a nyitottságot, a berögzültségeinktől való tudatos megszabadulást, az ilyen irányú ön-coacholást ajánlotta.
Szotyori István szerint mindig a jelen kihívásaira kell válaszolni, mert az út maga mutatja meg, merre kell indulni.

Frankó Csuba Dea pedig a gyerekek példáját hozta fel, akik nyitottan fedezik fel a világot. „A felnőtt korunk bölcsességét érdemes ezzel a gyermeki kíváncsisággal vegyítenünk. Ne „görcsöljünk” a jövőn, hanem élvezzük azt, ami körülöttünk van!”
Follow hrportal_hu on Twitter

Digitális transzformáció alakítja a humánerőforrás menedzsmentet

Fontos a magyar HR szakembereknek azok a változások, amelyeket a digitalizáció eredményez az üzleti folyamatokban. Ezt a megkérdezettek 93 százaléka így látja. De csak a szakemberek alig fele érzi úgy, hogy az ő szervezetük ki is használja az ebben rejlő lehetőségeket.tovább..

További cikkek
Komoly bírság jöhet adatszolgáltatás elmulasztásáért

A következő hetekben egyre több, belső képzést is folytató cég kap a hatóságtól olyan tartalmú határozatot, amelyben tudatják velük, hogy a... Teljes cikk

Az oktatás helyzete miatt lemond a Farkasréti Áltános Iskola igazgatója

A működésképtelenségre hivatkozva és a problémás iskolai állapotok miatt lemond a Farkasréti Általános Iskola igazgatója. Szerinte a rendszer a... Teljes cikk

Most egy IX. kerületi gimnáziumban mondott fel 15 tanár

Egy újabb botrányos igazgatóválasztás miatt áll a bál, ezúttal a IX. kerületi Weöres Sándor Általános Iskola és Gimnáziumban. Teljes cikk

A parlamentekben is éri zaklatás a nőket

A női politikusok és parlamenti dolgozók fele állítja, hogy érte már zaklatás vagy fenyegették meg nemi erőszakkal. Mindezt úgy, hogy közben a... Teljes cikk

Riválisa ügyfeleit próbálta lenyúlni az Amazon

Az Amazon emberei visszaéltek a versenytárs levelezőrendszerével, a rivális eBay eleadóival vették fel a kapcsolatot. Ezzel piaci szabályokat is sértettek. Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár