50 év feletti IT-sok: értékes csoport az előítéletek hálójában

A kívülállónak valószínűleg meglepően hangzik, hogy információ és kommunikációs technológia (ICT) területen óriási a kereslet szenior kollégákra. A szenioritás persze nem a korra, hanem a tudásra vonatkozik, de hát ez a két dolog a legtöbbször együtt jár.

Az IVSZ és az IFUA Horváth & Partners közös kutatása azt vizsgálta, hogyan lehetne támogatni az 50 fölötti munkavállalók elhelyezkedését ICT munkakörökben. Az online kérdőívet 105 IT igazgató, illetve ügyvezető töltötte ki. Ennek kiegészítésére a kutatók 21 interjút készítettek ügyvezetőkkel, HR és IT vezetőkkel valamint HR szakértőkkel.

Magasabb bérigény, nehezebb csapatba illesztés...

Az IT szektor vezetői elmondták, új munkakör betöltésekor az életkor nem lehet kiválasztási szempont, de az erős ICT tudást igénylő munkakörökben inkább a fiatalok felelnek meg a kiválasztási folyamat során. Az idősebbeknek további versenyhátrányt jelent, hogy magasabb a bérigényük. Ráadásul nehezebben illeszthetőek be a csapatba, amelyben eleve fiatalok vannak többségben.

A cégek tisztában vannak azzal, hogy a sokszínűség érték, tehát pár idősebb kolléga a csapat előnyére válna. Ám amikor új munkatárs felvételére kerül a sor, inkább a nehézségeket látják és egy fiatalabb jelölt mellett döntenek. Az 50+ korosztály tudására azonban szükségük van, s ezt úgy szerzik meg, hogy a szeniorokat alvállalkozóként foglalkoztatják - így nem kell törődniük a csapatba illesztéssel.

A közigazgatásban sok ötven év feletti IT-s dolgozik

Vannak persze különbségek a vállalatok között a szeniorok foglalkoztatásában. Az általunk megkérdezett fejlesztő cégeknél 32-35 év az átlagéletkor. Azoknál a nagyvállalatoknál, amelyek főtevékenysége nem az ICT területhez kapcsolódik, ennél idősebbek az IT munkakörben dolgozók. A közigazgatás területén még ennél is idősebbek, 48-50 körüliek a munkavállalók. Ez felhívja arra is a figyelmet, hogy az informatikai szakma „hétköznapi elterjedésekor”, a rendszerváltás környékén végzett informatikai szakemberek mostanában a 40-es éveik végén, 50-es éveik elején vannak. Ők jelentős számban dolgoznak a munkaerőpiacon és az elkövetkező pár évben belépnek a kevésbé preferált életkorba. Az ő tudásuk és tapasztalatuk óriási potenciál a szektornak.

Kiugrási pont: mediátor üzlet és IT között

Az erős iparági tudás bizonyos munkakörökben kifejezetten versenyelőnyt jelent a munkaerőpiacon. Ilyenek egyes tesztelői, infokommunikációs és távközlési mérnöki, DevOps (vagyis a fejlesztést és az üzemeltetést egymáshoz közelítő), rendszerszervezői, Bussines Analyst, Big Data-val és IT-biztonsággal foglalkozó pozíciók, s ezek sokszor tartósan betöltetlenek. Ezek között vannak olyan munkakörök, melyek betöltéséhez nem szükséges az informatikai végzettség, sőt előny, ha a jelöltek más területen szereztek diplomát. Az idősebb, tapasztaltabb kollégák mediátori szerepet tudnak betölteni az IT szektor és más, különböző iparágak között. Egyrészt közvetíteni tudnak a megrendelő és a fejlesztő csapat között, másrészt reálisan tudnak dönteni a fejlesztendő terület lehetőségeiről.
A kutatásból kiderült, hogy azokhoz a régebbi rendszerekhez - és karbantartásukhoz, üzemeltetésükhöz -, melyek ma már alig használt programnyelven íródtak, az idősebbek rendelkeznek egyedül megfelelő tudással. Így az ő szakértelmük sokszor elengedhetetlen az ICT területen. Végül pedig az üzleti oldallal szorosan együttműködő projektmenedzseri és business analyst pozíciók is megkövetelik a tapasztalatot.

Hogyan lehetne feloldani azt az ellentmondást, hogy miközben szükség van az 50 feletti ICT szakemberekre, ritkán vesznek fel közülük új munkatársat a cégek?

Szemléletváltásra van szükség, hogy a szektor képviselői az életkorra ne hátrányként tekintsenek, hanem a lehetőséget lássák meg benne, értéknek tekintsék a tapasztalatot, a tudást. Ugyanakkor az idősebb kollégák közreműködésére is szükség van, folyamatosan frissen kell tartani a technológiai tudásukat. Nem a fiatalabb korosztállyal kell versenyezniük, mert minden korosztálynak megvan a maga értéke és helye a munkaerőpiacon. Fel kell ismernie a vállalatoknak, hogy egy középkorú vagy idősebb kolléga a szervezetben a „mérleg nyelve” lehet. Ha megfelelő az onboarding, az integráció, akkor a tapasztalatával közvetíteni tud a fiatalos lendület, az elvárások és a realitás között, vagyis a generációs igények és a menedzsment között.

Ezt teheti az állam

Ha megtörténik a szemléletváltás, akkor a karrierváltáson gondolkodó és megfelelő digitális tudással rendelkező szeniorok bátran nyithatnak az IT felé, amennyiben nyitottak az újdonságra és képesek folyamatosan tanulni. Ezzel párhuzamosan az ICT vállalatoknak ajánlott vonzóbbá tenni magukat az idősebb korosztály számára is, segítve a munkaerőhiány enyhítését.
Elengedhetetlen, hogy az idősebbek számára a továbbképzéseket, átképzéseket könnyebben elérhetővé tegyék. A felmérésben résztvevő vállalatok e téren állami segítséget is el tudnak képzelni - ilyen az átképzések támogatása közvetlenül vagy közvetve, pl. adókedvezménnyel. De az állam szerepet vállalhat úgy is, hogy egy fillérjébe sem kerül, egyszerűen csak előnnyé kellene tenni az állami pályázatoknál az 50 fölöttiek foglalkoztatását.

Egy 50 feletti nem egy évre tervez

A kutatásból az is kiderült, hogy az előítéletek rejtve ugyan, de változatlanul jelen vannak a cégeknél. Célszerű lehet a sokszínűség, mint érték elfogadottá tétele egyebek mellett jó példák bemutatásával - erre mind a szervezet egészében, mind a HR munkatársak körében szükség van.
Az előítélet csökkenése ellen hat az is, ha tudatosítjuk, hogy az 50 felettiek várhatóan tovább „szolgálják” majd a céget, mint a fiatalok. Utóbbiak ugyanis könnyen váltanak, az előbbiek pedig megfontoltabban, miközben még 10-15 évig aktívak maradnak a munkaerőpiacon.

Koltai Vera, IFUA Horváth & Partners, principális
Kudari Nóra, IVSZ Projektvezető