Megjelent: 8 hónapja

50 év feletti IT-sok: értékes csoport az előítéletek hálójában

A hazai informatikusok 10 %-a idősebb 50 évesnél. A vállalatok elméletileg nyitottak az 50 felettiek foglalkoztatására, mégsem nagyon vesznek fel új munkatársakat ebből a korosztályból. Ebben sokszor az előítéletek játszanak szerepet. Egy friss kutatás elemzése.

A kívülállónak valószínűleg meglepően hangzik, hogy információ és kommunikációs technológia (ICT) területen óriási a kereslet szenior kollégákra. A szenioritás persze nem a korra, hanem a tudásra vonatkozik, de hát ez a két dolog a legtöbbször együtt jár.

Az IVSZ és az IFUA Horváth & Partners közös kutatása azt vizsgálta, hogyan lehetne támogatni az 50 fölötti munkavállalók elhelyezkedését ICT munkakörökben. Az online kérdőívet 105 IT igazgató, illetve ügyvezető töltötte ki. Ennek kiegészítésére a kutatók 21 interjút készítettek ügyvezetőkkel, HR és IT vezetőkkel valamint HR szakértőkkel.

Magasabb bérigény, nehezebb csapatba illesztés...


Az IT szektor vezetői elmondták, új munkakör betöltésekor az életkor nem lehet kiválasztási szempont, de az erős ICT tudást igénylő munkakörökben inkább a fiatalok felelnek meg a kiválasztási folyamat során. Az idősebbeknek további versenyhátrányt jelent, hogy magasabb a bérigényük. Ráadásul nehezebben illeszthetőek be a csapatba, amelyben eleve fiatalok vannak többségben.

A cégek tisztában vannak azzal, hogy a sokszínűség érték, tehát pár idősebb kolléga a csapat előnyére válna. Ám amikor új munkatárs felvételére kerül a sor, inkább a nehézségeket látják és egy fiatalabb jelölt mellett döntenek. Az 50+ korosztály tudására azonban szükségük van, s ezt úgy szerzik meg, hogy a szeniorokat alvállalkozóként foglalkoztatják - így nem kell törődniük a csapatba illesztéssel.

A közigazgatásban sok ötven év feletti IT-s dolgozik


Vannak persze különbségek a vállalatok között a szeniorok foglalkoztatásában. Az általunk megkérdezett fejlesztő cégeknél 32-35 év az átlagéletkor. Azoknál a nagyvállalatoknál, amelyek főtevékenysége nem az ICT területhez kapcsolódik, ennél idősebbek az IT munkakörben dolgozók. A közigazgatás területén még ennél is idősebbek, 48-50 körüliek a munkavállalók. Ez felhívja arra is a figyelmet, hogy az informatikai szakma „hétköznapi elterjedésekor”, a rendszerváltás környékén végzett informatikai szakemberek mostanában a 40-es éveik végén, 50-es éveik elején vannak. Ők jelentős számban dolgoznak a munkaerőpiacon és az elkövetkező pár évben belépnek a kevésbé preferált életkorba. Az ő tudásuk és tapasztalatuk óriási potenciál a szektornak.

Kiugrási pont: mediátor üzlet és IT között


Az erős iparági tudás bizonyos munkakörökben kifejezetten versenyelőnyt jelent a munkaerőpiacon. Ilyenek egyes tesztelői, infokommunikációs és távközlési mérnöki, DevOps (vagyis a fejlesztést és az üzemeltetést egymáshoz közelítő), rendszerszervezői, Bussines Analyst, Big Data-val és IT-biztonsággal foglalkozó pozíciók, s ezek sokszor tartósan betöltetlenek. Ezek között vannak olyan munkakörök, melyek betöltéséhez nem szükséges az informatikai végzettség, sőt előny, ha a jelöltek más területen szereztek diplomát. Az idősebb, tapasztaltabb kollégák mediátori szerepet tudnak betölteni az IT szektor és más, különböző iparágak között. Egyrészt közvetíteni tudnak a megrendelő és a fejlesztő csapat között, másrészt reálisan tudnak dönteni a fejlesztendő terület lehetőségeiről.
A kutatásból kiderült, hogy azokhoz a régebbi rendszerekhez - és karbantartásukhoz, üzemeltetésükhöz -, melyek ma már alig használt programnyelven íródtak, az idősebbek rendelkeznek egyedül megfelelő tudással. Így az ő szakértelmük sokszor elengedhetetlen az ICT területen. Végül pedig az üzleti oldallal szorosan együttműködő projektmenedzseri és business analyst pozíciók is megkövetelik a tapasztalatot.

Hogyan lehetne feloldani azt az ellentmondást, hogy miközben szükség van az 50 feletti ICT szakemberekre, ritkán vesznek fel közülük új munkatársat a cégek?

Szemléletváltásra van szükség, hogy a szektor képviselői az életkorra ne hátrányként tekintsenek, hanem a lehetőséget lássák meg benne, értéknek tekintsék a tapasztalatot, a tudást. Ugyanakkor az idősebb kollégák közreműködésére is szükség van, folyamatosan frissen kell tartani a technológiai tudásukat. Nem a fiatalabb korosztállyal kell versenyezniük, mert minden korosztálynak megvan a maga értéke és helye a munkaerőpiacon. Fel kell ismernie a vállalatoknak, hogy egy középkorú vagy idősebb kolléga a szervezetben a „mérleg nyelve” lehet. Ha megfelelő az onboarding, az integráció, akkor a tapasztalatával közvetíteni tud a fiatalos lendület, az elvárások és a realitás között, vagyis a generációs igények és a menedzsment között.

Ezt teheti az állam


Ha megtörténik a szemléletváltás, akkor a karrierváltáson gondolkodó és megfelelő digitális tudással rendelkező szeniorok bátran nyithatnak az IT felé, amennyiben nyitottak az újdonságra és képesek folyamatosan tanulni. Ezzel párhuzamosan az ICT vállalatoknak ajánlott vonzóbbá tenni magukat az idősebb korosztály számára is, segítve a munkaerőhiány enyhítését.
Elengedhetetlen, hogy az idősebbek számára a továbbképzéseket, átképzéseket könnyebben elérhetővé tegyék. A felmérésben résztvevő vállalatok e téren állami segítséget is el tudnak képzelni - ilyen az átképzések támogatása közvetlenül vagy közvetve, pl. adókedvezménnyel. De az állam szerepet vállalhat úgy is, hogy egy fillérjébe sem kerül, egyszerűen csak előnnyé kellene tenni az állami pályázatoknál az 50 fölöttiek foglalkoztatását.

Egy 50 feletti nem egy évre tervez


A kutatásból az is kiderült, hogy az előítéletek rejtve ugyan, de változatlanul jelen vannak a cégeknél. Célszerű lehet a sokszínűség, mint érték elfogadottá tétele egyebek mellett jó példák bemutatásával - erre mind a szervezet egészében, mind a HR munkatársak körében szükség van.
Az előítélet csökkenése ellen hat az is, ha tudatosítjuk, hogy az 50 felettiek várhatóan tovább „szolgálják” majd a céget, mint a fiatalok. Utóbbiak ugyanis könnyen váltanak, az előbbiek pedig megfontoltabban, miközben még 10-15 évig aktívak maradnak a munkaerőpiacon.

Koltai Vera, IFUA Horváth & Partners, principális
Kudari Nóra, IVSZ Projektvezető
  • 2021.10.05Tréning Kerekasztal 2021 Komoly kihívások érték és érik a szervezeteket az utóbbi időszakban. Először a járvány okozta sokk, a vele érkező gazdasági megtorpanás, a home office, hogy szinte minden átkerült a digitális térbe. A helyzet továbbra is konstans változásban van, így szükség van folyamatos, rugalmas alkalmazkodásra. A szervezetek VUCA-környezethez való illeszkedésére, a mostanában egyre inkább teret nyerő hibrid működés kialakítására. Mindehhez a képzéseknek, a tréningpiacnak is alkalmazkodnia kell. Ezért is ül össze újra, egy év kihagyás után a Tréning Kerekasztal Konferencia 2021. október 5-én, a New York Palotában. Részletek Jegyek
  • 2021.10.07Jólét és hatékonyság? Mentálhigiénés nagykövet program! Képzést minden olyan vezetőnek, vezetői csapatnak, akik szeretnének tudatosan, hatékonyságot, jólétet növelni a szervezeten belül. Részletek Jegyek
  • 2021.10.12XVIII. Magyar Munkajogi Konferencia – 9 kreditpont A Wolters Kluwer Hungary legnagyobb éves rendezvénye idén válik nagykorúvá. Ezúttal is a megszokott, színvonalas szakmai programokkal és felejthetetlen közösségi élményt ígérve várjuk a munkajoggal foglalkozókat a Dunakanyar szívében. A rendezvényen az ügyvédek és jogtanácsosok 9 kreditpontot szerezhetnek! Részletek Jegyek
  • 2021.10.20Hibrid munkavégzés, távmunka, munkaidő, pihenőidő és egyéb aktuális kérdések a munkajogban Jöjjön el, és tájékozódjon élőben dr. Fodor T. Gábortól a terület egyik jeles szakértőjétől. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
A felsővezetőknek komoly kételyeik vannak cégük ellenálló-képességét illetően

A váratlan helyzetek és lehetőségek egyensúlyban tartása elkerülhetetlen a fenntartható növekedés eléréséhez – derül ki az EY több mint 500... Teljes cikk

Csak azok a nők dolgozhatnak Kabulban, akiket nem tudnak férfiakkal helyettesíteni

Az afgán főváros polgármestere arra kérte a női dolgozókat, hogy ne menjenek be a munkahelyükre a továbbiakban. Kivéve akkor, ha olyan munkakörben... Teljes cikk

Elsősorban fodrászok, kozmetikusok igénylik a 219 ezer forintos önfoglalkoztatási támogatást

Több mint 80 ezer önfoglalkoztató kérte eddig a kormány által biztosított egyszeri támogatást 17,6 milliárd forint értékben. A több mint 71 ezer... Teljes cikk