69 ezer forint lesz jövőre a minimálbér
Félmillió dolgozónál is többet érint jövőre a minimálbér és a garantált bérminimumok emelése. A versenyszférában több mint 46 milliárd forinttal több bért kell majd kifizetni 2008-ban, miután 65 500-ról 69 ezer forintra emelkedik a legkisebb havi munkabér, további 20, illetve 25 százalékkal nő a szakképzettek garantált bérminimuma.
(Közülük a pályakezdők minimális keresete így 82 800, míg a legalább kétéves tapasztalattal rendelkezőké legalább 86 300 forint lesz.) Ez az összeg csak a legkisebb bérek növeléséhez elegendő. Ha a többi munkavállaló számára a cégek teljesíteni akarják például a kormány 2008. évre vonatkozó keresetajánlását (4,5 százalék), az további terheket ró rájuk, úgy, hogy a dolgozók jövedelmének vásárlóértéke nem emelkedik az infláció várható mértéke miatt.
Tavaly egyébként jóval több, 644 ezer dolgozó havi fixén kellett javítani; vélhetően a minimum-járulékalap bevezetése ösztönözte a cégek évközi bérkorrekcióját, így az idén kevesebbeket érint az emelés.
Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) tagjai számára készült munkaanyagból kiderült: főleg a 10-49 főt foglalkoztató vállalkozások sínylik meg majd az érvényben lévő hároméves bérmegállapodás utolsó esztendejének kötelező emelését. Náluk 2008-ban közel kétszázezer embernek kell alapfizetést növelni. A szakanyag csak az ötnél több dolgozót alkalmazó vállalkozások bérterheit kalkulálja, ám a mikrovállalkozásoknál is nagy terhet jelent majd a garantált bérminimumokra való ráállás.
Ha régiónként vizsgáljuk, akkor az Észak-Alföld vállalkozásainak jövő évi bérgazdálkodása sínyli meg leginkább az emelést. Megyénként nézve a legmagasabb emelést, 3,2 százalékot a Békés megyei cégeknek kell végrehajtaniuk.
A minimálbér-emelés a feldolgozóiparban, a garantált bérminimumok növelése a kereskedelemben jelenti a legnagyobb terhet a cégeknek. Mindkét ágazat munkaadói mélyen a zsebükbe nyúlhatnak, az előbbiben ugyanis 13,6, az utóbbiban 12,6 milliárd forintos bérnövelés szükséges ahhoz, hogy a cégek teljesítsék törvényi kötelezettségüket.
A kereskedelemben már tavaly is gondot okozott a szakképzetteknek járó bérminimum növelése. A Kisosz egy tavalyi elemzéséből kiderült, az érintett cégek egyharmada már akkor jelezte, hogy az adódó költségek nem termelhetők ki, a vállalkozások fele pedig csak nagy nehézségek árán tudja megfizetni a pluszbért és annak terheit.
A garantált bérminimum öszszegétől egyébként csak ágazati szintű kollektív megállapodások keretében lehet lefelé eltérni. Tavaly ennek megkötésére több kísérlet is történt, ám végül csak a mezőgazdaságban jutottak eredményre. Úgy tudjuk, például a kereskedelemben most is zajlanak egyeztetések az érintett szakszervezet és a munkaadói érdekképviseletek között.
Úgy tudjuk, a munkaadói oldal a garantált bérminimumok befagyasztását javasolja majd az OÉT-ben, amennyiben a veszélyeztetett ágazatokban nem sikerül alacsonyabb emelésről megállapodni. Ennek értelmében a szakképzettek legkisebb bére az idei értéken maradna, vagyis munkatapasztalat függvényében 72 100, illetve 75 200 forint havi bruttó lenne.
(Világgazdaság)
Tavaly egyébként jóval több, 644 ezer dolgozó havi fixén kellett javítani; vélhetően a minimum-járulékalap bevezetése ösztönözte a cégek évközi bérkorrekcióját, így az idén kevesebbeket érint az emelés.
Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) tagjai számára készült munkaanyagból kiderült: főleg a 10-49 főt foglalkoztató vállalkozások sínylik meg majd az érvényben lévő hároméves bérmegállapodás utolsó esztendejének kötelező emelését. Náluk 2008-ban közel kétszázezer embernek kell alapfizetést növelni. A szakanyag csak az ötnél több dolgozót alkalmazó vállalkozások bérterheit kalkulálja, ám a mikrovállalkozásoknál is nagy terhet jelent majd a garantált bérminimumokra való ráállás.
Ha régiónként vizsgáljuk, akkor az Észak-Alföld vállalkozásainak jövő évi bérgazdálkodása sínyli meg leginkább az emelést. Megyénként nézve a legmagasabb emelést, 3,2 százalékot a Békés megyei cégeknek kell végrehajtaniuk.
A minimálbér-emelés a feldolgozóiparban, a garantált bérminimumok növelése a kereskedelemben jelenti a legnagyobb terhet a cégeknek. Mindkét ágazat munkaadói mélyen a zsebükbe nyúlhatnak, az előbbiben ugyanis 13,6, az utóbbiban 12,6 milliárd forintos bérnövelés szükséges ahhoz, hogy a cégek teljesítsék törvényi kötelezettségüket.
A kereskedelemben már tavaly is gondot okozott a szakképzetteknek járó bérminimum növelése. A Kisosz egy tavalyi elemzéséből kiderült, az érintett cégek egyharmada már akkor jelezte, hogy az adódó költségek nem termelhetők ki, a vállalkozások fele pedig csak nagy nehézségek árán tudja megfizetni a pluszbért és annak terheit.
A garantált bérminimum öszszegétől egyébként csak ágazati szintű kollektív megállapodások keretében lehet lefelé eltérni. Tavaly ennek megkötésére több kísérlet is történt, ám végül csak a mezőgazdaságban jutottak eredményre. Úgy tudjuk, például a kereskedelemben most is zajlanak egyeztetések az érintett szakszervezet és a munkaadói érdekképviseletek között.
Úgy tudjuk, a munkaadói oldal a garantált bérminimumok befagyasztását javasolja majd az OÉT-ben, amennyiben a veszélyeztetett ágazatokban nem sikerül alacsonyabb emelésről megállapodni. Ennek értelmében a szakképzettek legkisebb bére az idei értéken maradna, vagyis munkatapasztalat függvényében 72 100, illetve 75 200 forint havi bruttó lenne.
(Világgazdaság)
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.20Vida Ági a Kapcsolódás Napján Milyen mintákat hozunk gyerekkorunkból, és hogyan jelennek meg a felnőtt kapcsolatainkban? Vida Ági „Hogyan hatnak a gyermekkori kötődési mintáink a felnőttkori kapcsolatainkra?” című előadásával vár a Kapcsolódás Napja 2026. november 20-án, Budapesten, a SUGÁR Moziban.
Részletek
Jegyek


Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?