A bölcsődék hiánya gátolja a nők visszatérését

Kedvezőtlen képet fest a nők szülés utáni munkába visszatérésének esélyeiről a 2007-ben megjelent Munkaerőpiaci Tükör. Eszerint a nők 48 százaléka tud újból elhelyezkedni, munkába állni a gyes lejárta után.

Munkaadói előítéletek: rugalmatlanság, kevesebb munka

Az okok között szerepel a munkaadók előítélete. A cégvezetők egy része szerint a visszatérő kismamák rugalmatlanok, kiestek a szakmai körforgásból, kevesebbet dolgoznak, többször kell megoldani a helyettesítést. Vannak persze pozitív példák is. Főként a Családbarát munkahely pályázatok nyertesei között találni jó céges modelleket. A rugalmas munkaidő, a távmunka, az otthon levő kismamákkal való folyamatos kapcsolattartás szerepel a díjnyertes munkaadók eszköztárában.

A kismamák elhelyezkedésén az állam is segíteni próbál. A Start Plusz program keretében a gyesről visszatérő kismamát alkalmazó munkaadót járulékkedvezményt vehetnek igénybe. A kisgyermeket nevelő az APEH ügyfélszolgálatán igényelheti a Start Plusz kártyát, ami a kiváltástól számítva két évig érvényes. A tavaly júliusi bevezetés óta január végéig 4735-an váltották ki.

Amit a kismamák tehetnek: kapcsolat a munkaadóval

A sikeres visszatérésért a kismamák is sokat tehetnek. "Tanácsos már a terhesség elején leülni a munkaadóval, megbeszélni vele, előreláthatólag mennyi ideig leszünk távol, mikorra tervezzük a visszatérést. Emellett törekedni kell a folyamatos, formálisan legalább negyedévenkénti kapcsolattartásra a céggel - akár a céges hírlevél igénylésével, ha belefér az időbe, egy-két szakmai rendezvény látogatásával. Előnyös, ha érdeklődik a cég ügyei, az újdonságok, a személyi változások iránt, ha szükséges, bemutatkozik az új vezetőknek. Így szem előtt marad. A cégek ugyanis nem feltétlenül érzéketlenségből mellőzik a kisgyermekeseket. Gyakran egyszerűen kikerülnek a képből és elfeledkeznek róluk"- mutat rá Joó Zsuzsanna karriertanácsadó.

Bölcsődei körkép: kevés állami hely

A munkaadók a kisgyermekes álláskeresők pozitív hozzáállása sem old meg mindent. Gyakori gond a gyermek elhelyezése, ugyanis az államilag finanszírozott bölcsődei férőhelyek alacsony száma is megnehezíti az újra dolgozni vágyó nők életét. Mindezt Scheer Ferencné, a Magyar Bölcsődék Egyesületének ügyvivője is megerősítette. Magyarország 3168 településén jelenleg mindössze 530 bölcsőde található, alig 24 ezer férőhellyel - miközben a bölcsődés korú kicsik számát tekintve legalább háromszor ennyire lenne szükség. Országos szinten a bölcsődék eloszlása is meglehetősen egyenlőtlen: míg Budapesten 145, az ország többi részében csupán összesen 385 intézmény van. Némely településen egyáltalán nincs bölcsőde: Pest-megyében - többek közt például Dabas, Maglód, Nagykáta, Szigethalom, míg a vidéki régióban Nógrád, Pásztó, Salgótarján teljesen kiesik az ellátottságból. Annak ellenére, hogy a 10 ezres lélekszámot meghaladó települések önkormányzatát elvben törvény kötelezi bölcsődék létesítésére.

Több hónapos várólisták

A kisgyermekes anyukáknak már a tervezett munkába állás előtt hónapokkal fel kell iratkoznia csemetéjével a kiszemelt intézmény várólistájára. Így is legalább három-négy hónapot kénytelen várni egy-egy üresedésre, mivel a bölcsődék 120 százalékos, míg az alkalmanként lebetegedő kicsiket is beleszámítva legalább 100 százalékos kihasználtsággal üzemelnek. Az állami intézmények népszerűsége nem véletlen: a kedvező fizetési feltételeknek köszönhetően napi 300 forintos (havi 6-7 ezer forintos) áron oldható meg a gyermek felügyelete és étkeztetése. Sőt, a gyermeküket egyedül nevelőknek és a nagycsaládosoknak még ennyit sem kell fizetniük az ellátásért.

Magánbölcsőde: havi 60-80 ezer forintért

Akiknek nem jut állami férőhely és segítő nagyszülőből is híján vannak, azoknak csak a magánbölcsődék, óvodák és bébiszitterek jelenthetnek megoldást. A szolgáltatások ára igencsak borsos. Egy gyermek esetén is akár havi több tízezer forinttal számolhatnak a nők. Egy II. kerületi, budapesti magánbölcsőde például havi 61 ezer, míg egy törökbálinti intézmény is közel azonos összeget kér a gyermekek megőrzéséért. Egy másik győri magánbölcsőde 3500 forintos napidíj - havi 77-80 ezer forint fejében vállalja az apróság megőrzését, amennyiben az anyuka minden nap élne a lehetőséggel.

Bébiszitter: ezer forintos óradíjért

Megoldásként a bébiszitter is szóba jöhet. Rátai Krisztina, a RIKI Babysitter Szolgálat vezetője úgy tájékoztatott: a bébiszitter szakértelmét jelenleg - megegyezéstől, gyakorlattól és a szolgáltatást igénylő család pénztárcájától függően- átlagosan 800-1500 forintos áron lehet igénybe venni, óránként és gyermekenként. Így a 100 ezer forintos nagyságrendet is elérheti a gyermek megőrzésére fordítandó havi összeg. A körülmények miatt így a karrierépítésben gondolkodók is inkább a gyermeket választják, ugyanis nem kell a havi fizetés tetemes részét a gyermek megőrzésével járó kiadásokra fordítaniuk és inkább otthoni környezetben, maguk nevelhetik csemetéiket.

Takács Gabriella