A cafeteria készpénzesítése felborítja a kollektív szerződéseket

Az öt magyarországi szakszervezeti konföderáció közös sajtótájékoztatóján Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke kiemelte: a cafeteria ügyében a szakszervezetek első és legfontosabb követelése, hogy a munkavállalói oldal képviselői kapjanak pontos információkat a kormánytól.

A béren kívüli juttatás rendszere a munkavállalók kiszámítható irányított költéseinek egy megbízható keretet adott - tette hozzá a szakszervezeti vezető. A Munkástanácsok elnöke szerint Magyarországon a béren kívüli juttatások rendszere nagyon széles körben jött létre, érintette a rekreációt, az egészségmegőrzést, az étkezést, az utazási kedvezményeket, újabban pedig már a munkavállalók hiteltörlesztéséhez is támogatást nyújthatott a munkaadó a cafeteria rendszerén keresztül.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZ) elnöke megjegyezte, hogy a béren kívüli juttatások napjainkban 1,8 millió munkavállalót érintenek, és közel 50 000-re tehető azoknak a munkáltatóknak a száma, amelyek vagy kollektív szerződésben rögzítették, vagy attól függetlenül működtetnek cafeteriarendszert, ami beépült a dolgozók jövedelmébe. A MASZ nem ellenzi, hogy a cafeteriarendszert más pályára tereljék, de ennek egyetlen célja lehet, mégpedig a munkavállalók életminőségének javítása, ami csak a jövedelmi szint emelésével történhet - fogalmazott Kordás László.

Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke hangsúlyozta, hogy a kormány által létrehozott nem versenyképes cafeteriarendszert találta rossznak az Európai Unió, és nem magát a béren kívüli juttatások rendszerét. A SZEF elnöke szerint a kormány kezdeményezése a cafeteria készpénzesítésére felborítja a kollektív szerződéseket, a bérrendszert, és nagyon kedvezőtlenül érinti a vendéglátást, valamint a turizmust.

Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke úgy fogalmazott, a cafeteria készpénzesítése csupán látszólag emeli a béreket, azonban nem oldja meg a valódi bérproblémákat. A cél az, hogy Magyarországon tisztes bérrendszer alakuljon ki.

Székely Tamás, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke kérdésre válaszolva elmondta, hogy a jelenlegi helyzet egyik megoldása az lehetne, ha a kormány ismét beengedné az országba azokat a nemzetközi cégeket, amelyek a kötelezettségszegési eljárást kezdeményezték Magyarországgal szemben az Európai Uniónál a cafeteria kérdésében. A kormány azonban ezt nem akarja - fűzte hozzá.

Kordás László a nemzetközi cégek ismételt beengedésével kapcsolatban megjegyezte, ezen cégek révén a magyar piacon egy egészséges verseny alakulna ki.

Palkovics Imre azonban a felvetésre reagálva elmondta, a korábbi szabadpiaci utalványforgalmazói rendszerben a nemzetközi vállalatok által termelt profit révén 18 milliárd forint vándorolt ki Magyarországról.