A dolgozók egészségére is kihat a szervezeti átalakítás

2005 júniusában "Munkaszervezési átalakítások a tudásalapú társadalomban" ('Work organisation restructuring in the knowledge society', WORKS) címmel elindítottak egy projektet, amelyet hatodik keretprogramján belül (Sixth Framework Programme) az Európai Bizottság támogatott. A WORKS projekt az átszervezések során felmerülő szervezeti változásoknak a szociális intézményekre és dolgozókra gyakorolt hatását elemezte. A projekt azon a feltételezésen alapult, hogy a munka újraszervezését csak az értékláncok globális struktúraváltásának kontextusában érthetjük meg igazán, amely struktúraváltás egyidejűleg a gazdasági szektorok, szervezetek, munkafolyamatok és gyakorlatok felbomlását és újjáalakulását is magával vonja.

A projekt eredményei alapján 11 tematikus jelentést állítottak össze, amelyek azt a kérdést járták körül, hogy a foglalkoztatási gyakorlatok hogyan alkalmazkodnak a változáshoz, és hogy ennek milyen hatásai vannak. Ezek közül egy tematikus jelentés foglalkozik részletesen a szervezeti átalakításoknak a dolgozók egészségére és biztonságára, valamint munkában eltöltött éveik minőségére gyakorolt hatásával, különös hangsúlyt fektetve a pszichoszociális kockázatokra.

Kutatási módszerek

A jelentés következtetései 58 szervezeti esettanulmány eredményein alapulnak, amelyeket 14 országban rögzítettek, 33 szakmai esettanulmány kíséretében, amelyek különböző vállalati funkciókra terjednek ki, mint például a kutatás és fejlesztés, a termelés, a logisztika, az ügyfélszolgálat és az információtechnológia (IT). Az esettanulmányokat a ruha-, az élelmiszer-, illetve az IT-iparban, valamint a közszférában tevékenykedő és közérdekű szolgáltatásokat nyújtó szervezetek körében végezték el. A felmérésekben résztvevő országok Ausztria, Belgium, Bulgária, Dánia, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Portugália, Svédország, valamint az Egyesült Királyság voltak.

A szervezeti esettanulmányok olyan vállalati funkciókra terjedtek ki, amelyek központi szerepet játszanak a társaságokat érintő külső szerkezetátalakításokban, mint például a termelés vagy a logisztika. A szervezetekre vonatkozó kvalitatív kutatást olyan szakmai esettanulmányokkal egészítették ki, amelyek a munkahelyi változásoknak az egyénekre és háztartásukra gyakorolt hatásait hivatottak vizsgálni.

Egy közös elméleti keretrendszer létrehozása érdekében az esettanulmányok elemzése a Kristensen (1999) által kidolgozott modellen alapult, amely a munkával kapcsolatos stressznek 6 dimenzióját állapítja meg:

- munkahelyi elvárások;
- munka feletti befolyás;
- társasági támogatás;
- elismerés és jutalom;
- foglalkoztatottság és munkafeladatok kiszámíthatósága;
- a munka értelme.

A szervezeti átalakítás főbb hatásai a dolgozók egészségére

A jelentés eredményei azt mutatják, hogy a szervezeti átalakítások ideje alatt bevezetett néhány változtatás komolyan befolyásolja az alkalmazottak bizonyos egészségügyi feltételeit. A Kristensen modell hat dimenziója alapján íme azok a változtatások, amelyeknek igen súlyos következményei lehetnek:

- piac- és ügyfélorientáció;
- munkafolyamatok standardizálása és centralizálása;
- fokozott ellenőrzés;
- munkaterhelés növekedése;
- specializáció és fejlődés a készségek területén;
- csapatmunka;
- fokozott rugalmasság;
- munkaidő átszervezése;
- változások a munkaerő összetételében;
- nagymértékű szervezeti változás;
- változások a munkakapcsolatokban.

A pszichoszociális egészségre gyakorolt hatást illetően a jelentés egy passzívabb és intenzívebb munkaszervezés egyértelmű trendjét helyezi kilátásba, amelyben a munka világát - a szervezeti átalakításokban részt vevő dolgozók számára - a bizonytalanság és az individualizmus fogja meghatározni. Ezek a tényezők feszültséggel teli munkafeltételekhez, valamint a pszichoszociális munkakörnyezet folyamatos romlásához vezetnek.

A szervezeti átalakításoknak a pszichológiai munkakörnyezetre más tekintetben lehetnek pozitív hatásai is, jóllehet az ilyen hatások meglehetősen ritkán fordulnak elő. A pozitív hatások legfőbb lehetősége a dolgozók számára abban kínálkozik, ha a célzottabb ügyfélorientáció és az elmélyített készségek következtében fokozott értelmet találnak munkájukban, ha a csapatmunkának köszönhetően nagyobb társasági támogatást élveznek, vagy ha az elismerés és jutalmazás tekintetében kedvezőbb előnyökben részesülnek.

Mindent összevetve a kutatási eredmények a kockázatok tekintetében nem azonos kiszolgáltatottságot mutatnak, amely a szervezeti átalakítás hatásainak függvényében tevékenységi szektorok, az értékláncban elfoglalt pozíció, a foglalkoztatási csoport, a készségszintek, valamint az átszervezési folyamatok típusai szerint változik. A jelentés arra is kitér, hogy a nők inkább ki vannak szolgáltatva a veszélyeknek, mint a férfiak, lévén, hogy marginálisabb pozíciókban dolgoznak, ráadásul a munkát a családon belüli gondoskodással is össze kell egyeztetniük. A migráns munkavállalók számára rizikófaktort jelent az etnikai hovatartozás, amennyiben a munkavállalással, karrierlehetőségekkel és szakmai stabilitással szembeni elfogultság jelentkezik.

Következtetések

A jelentés végül arra a következtetésre jut, hogy a szervezeti átalakítások negatív hatásai általában túlsúlyban vannak a pozitív hatásokkal szemben. Különösképp az esettanulmányok jelzik a pszichoszociális munkakörnyezet folyamatos romlását, amely a szervezeti átalakítások eredményeként jelentkezik. A szervezeti átalakítások mindazonáltal új lehetőségeket is magukkal hozhatnak, mint például a munka felfokozott értelmét és elismerését, a készségek elmélyítését és a nagyobb társasági támogatást.

A jelentés javaslatai az egészségvédelmi és biztonsági törvényhozás kapcsán a változásra és átszervezésre vonatkozó határozottabb tájékoztatásra szólítanak fel, valamint fejlett változásmenedzsmentre, hangsúlyt fektetve az alkalmazottak csökkentett munkaterhelésére, szélesebb körű dolgozói részvételre az átszervezési folyamatokban, valamint a munkaerő egészségét és biztonságát érintő rugalmasság következményeire való komoly odafigyelésre.