Szerző: Szarka Dóra
Megjelent: 4 éve

A Facebook szerint mindenki boldog és sikeres

Csak én nem – gondolhatja a mai húszas-harmincas nemzedék, ha a közösségi médiában látottakhoz méri magát. A Facebook által közvetített áltökéletes kép keveseknek érhető el, így marad az önbizalomhiány, frusztráció és kilátástalanság. Az Y és Z generáció egy részének nincs jövőképe, belesüppednek a tétlenségbe, ahelyett, hogy reális célokat tűznének ki maguk elé. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy manapság egyre többször látni a saját életében tétlenül bolyongó fiatalt, aki inkább otthon ül, és vár a megfelelő állásra. Mindemellett ez a korosztály különlegesnek érzi magát, akinek kitartó munka nélkül is jár a sikeres élet – a valóság azonban kicsit más. A cégeknek új cégkultúrára lesz szüksége, hogy megszólítsák és megtartsák az új generációk munkavállalóit.

Voltak már olyan buliban, ahol az unalom majd megölte Önöket, miközben a buliról készült, Facebookra posztolt képeken mindenki mosolyog, és a „fantasztikusan van” érzelem-ikon van bejelölve? Sok fiatal a közösségi médiában látottakhoz méri magát. Ott látszatra mindenki boldog, sikeres, megtalálta élete párját, az álomeljegyzést álomesküvő követi, csak „party-arc” barátai vannak, mindenki szereti – a karrierje szempontjából pedig a csúcson van. A Facebook üzenőfalat szemlélve egy „átlagos” fiatalnak mi lehet a reakciója? Mivel soha nem tudja elérni azt az életformát, elégedetlen lesz mindennel, ami őt körülveszi, és permanenssé válik a hiányérzete. Nagy a szakadék az én-ideál és a valós-én között. Úgy tűnik, az Y és Z generáció tagjai – a mai húsz-harminc évesek – nagy része túl messze került attól a személyiségtől, aki lenni szeretne, és attól az élettől, amit élni szeretne. Ez a konfliktus különböző módon törhet a felszínre, például önbizalomhiányban, tétlenségben, agresszióban vagy akár önpusztító életmódban.

Paul Harvey, a téma professzora szerint a mai húszas-harmincas korosztály a közösségi médiában olyan világot lát, ahol mindenki a saját felfújt, áltökéletes változatát mutatja – ami tovább növeli a rossz érzéseket, a boldogtalanságot és a csalódottságot azokban, akiknek ez nem adatott meg. Pedig az igazság az, hogy mindenki hasonlóan kiábrándult és csalódott a saját életével kapcsolatban, tehát nem érdemes irigykedni senkire.

Így néz ki az Y-osok munkanapja

Számos tanulmány született már arról, hogy az 1980 és 1990 között született Y, valamint az 1990 és 2000 között született Z nemzedék tagjainak életfelfogása nagymértékben különbözik a szüleik és nagyszüleik életről alkotott elképzeléseitől. A mai húszas-harmincas korosztály kétségtelenül más, mint a korábbi generációk. Ez a munkához való viszonyukban is megmutatkozik.
„Egy elmélet szerint a Facebooktól azért érezzük magunkat magányosnak, mert “barátaink” több és érdekesebb emberrel „lógnak” és sokkal többet szórakoznak, mint mi. A fiatalok ma olykor órákat töltenek olyan ismerőseik sikereinek vizsgálatával, akiket csak a Facebookon keresztül ismernek, és ettől a “kukkolós” aktivitástól egyszerre érzik magukat versenyképesnek és inadekvátnak” – mondta el Tari Annamária, pszichoanalitikus

A Cisco Systems Magyarország Kft. által készített nemzetközi kutatás azt az eredményt hozta, hogy az Y- vagy internetgenerációs munkavállalóknak a munkahely kiválasztásánál a rugalmas munkavégzésre való lehetőség ugyanannyival esik latba, mint a jó fizetés. Mivel kapcsolataik jelentős részét interneten vagy telefonon keresztül bonyolítják le, nagyobb elfogadottsága van náluk, ha a munkahelyi kommunikáció nem személyesen, hanem interneten, közösségi oldalon keresztül történik.

A kutatás szerint az internetgenerációs munkavállalók a következőképpen osztják be munkanapjukat: délelőtt héttől kilencig dolgoznak – akár otthonról –, utána bemennek a munkahelyükre vagy elmennek megbeszélésre, tárgyalásra. A déli órákban ebédszünetet tartanak, majd ezt követi egy újabb, délutáni munkaperiódus. Ezután sportolnak vagy egyéb családi teendőik után néznek, az esti órákban pedig nyolc és tíz, vagy kilenc és tizenegy között jöhet egy újabb munkavégzési időszak.

Kilátástalanság, frusztráció, motiválatlanság jellemzi a fiatalokat

Egyre többször hallható, hogy manapság a fiatal felnőttek nehezen tudnak elhelyezkedni a munkaerő-piacon. Egy húszas évei közepén járó frissdiplomás közgazdász így nyilatkozott a HR Portálnak: „Teljesen kilátástalannak érzem az életem. A diploma megszerzése után két éves posztgraduális képzésen vettem részt. Jelenleg munkát keresek, de még csak be se hívnak. Szakmai tapasztalatom nincs, mert az egyetemi évek alatt a tanulásra koncentráltam. Ha dolgoztam volna mellette, nem tudtam volna ilyen eredménnyel elvégezni az egyetemet. Így viszont nem tudok elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Lehet, jobban jártam volna, ha szakmát tanulok, és már 18-20 évesen belekezdek a munkába” – meséli a frissdiplomás fiatalember, majd hozzáteszi: „Az ismerőseim közül csak azoknak van lakása, akiknek vettek a szülei. Úgy látom, akiknél a szülők nem tehetik ezt meg, azok saját lakásról negyven éves kor előtt nem is álmodhatnak. Az albérlet viszont rengeteg pénzt emészt fel, nekik még kevesebb esélyük van saját otthonba való költözésre és önálló élet kialakítására.” Egy negyvenes éveiben járó cégvezetőt kérdeztünk arról, hogyan látja a mai húszas-harmincas korosztályt: „Nálunk több Y-generációs alkalmazott dolgozik. Egytől-egyig a Facebookon és a telefonon lógnak, még munkaidőben is, úgy kell rájuk szólnom, hogy dolgozzanak. Szinte az összes pénzüket elbulizzák, de valahol meg lehet érteni őket, abból a pénzből, amennyit keresnek, nem lehet megalapozni az egzisztenciájukat. Minek tegyenek félre, hiszen még egy új kocsira is több évig kellene gyűjtögetniük.”

Túl sokáig bolyonganak az életükben

Tari Annamária, pszichoanalitikus szerint a kutatók egyik legnagyobb aggodalma, hogy az Y és Z generáció hosszabb ideig bolyong az életében, mint kellene, mielőtt rátalál a saját önértékelésének, énképének, önbizalmának, képességeinek megfelelő életformára és társra. Az idősebb – offline – generációk ezt nem mindig értik. „Szülőként azt szeretnék látni, hogy a gyerek élete szépen alakul, munkahelyi főnökként vagy kollégaként pedig azt, hogy mosolygós és elégedett az ifjú munkavállaló. Közben viszont, ha az élet nemhogy nem szép, hanem egyáltalán nem akar alakulni, ami törvényszerűen képez olyan válaszreakciót, melynek nyomán megjelennek a dacos vagy depresszív érzelmek mindennel szemben. Örülni az életnek nagyon jó érzés, de nem mindig jön magától. A digitális generációknak – úgy vélem – talán nehezebb rátalálni erre az érzésre.” – nyilatkozta a HR Portálnak a téma szakértője, Tari Annamária, pszichoanalitikus, aki a Generációk online című legújabb kötetében is elemzi a témát.
Tari AnnamáriaTari Annamária

Idővel kialakul a „tökmindegy” állapot

Egyre többször figyelhető meg az a jelenség, mikor a fiatal nem találva magának megfelelő munkát, inkább nem csinál semmit. „A szülőknek és a munkaadóknak is felettébb különös és idegtépő jelenség, hogy miért nem vállal „valamilyen” munkát egy fiatal, ahelyett, hogy otthon ül és vár a jó állásra.” – nyilatkozta Tari Annamária. „Bár kívülről igazi „szünidős” diákéletnek látszó életformát látunk, a valóság ennél sokkal rosszabb érzelmi állapottal jellemezhető. Munka és tanulás nélkül létezni azt jelenti, hogy az illető „semmit tesz”. A napi teendőit ellátja, találkozik a barátaival, programokat szervez, olykor felhőtlenül mosolyog, de alapvetően nem érzi jól magát. Ez a „lebegés”, vagy gyökértelenség az önértékelésének és önbizalmának olykor a maradék tartalékait is felemészti.” Tari Annamária szerint a „senkinek nem kellek” állapot sokszor kiegészül a „nem baj, úgyse tudom igazán még, hogy mit akarok” érzelmi attitűddel. Ez idézi elő a fiataloktól a „nem baj” vagy a „whatever” (tökmindegy) vállrángatós választ mindenre – nyilatkozta a pszichoanalitikus a HR Portálnak.

Spiri-bilin ülnek a mai fiatalok?

Rengetegen vannak, akik a spiritualitásba menekülnek a kilátástalanság érzése ellen. Sok spirituális-ezoterikus tan elhitette velük, hogy elérhető a tökéletes, gondtalan élet. Ez azonban illúzió: a jelenleg nagyon divatos „az lehetsz, ami akarsz”, „bármit bevonzhatsz, megteremthetsz magadnak”, „az Univerzum megadja neked, amire vágysz” szólamok tévútra vezethetik az embereket, főleg a tapasztalatlanabb fiatal nemzedékeket. Ugyanis sok esetben egy nagyon fontos dolgot nem hangsúlyoznak eléggé ezekben a tanításokban: ahhoz, hogy menjen az élet, pozitív gondolkodás, karmafeloldás, meditáció és vizualizáció mellett cselekvés is szükséges. Kényelmes azt hinni, ha elmegyünk egy vezetett meditációra, attól megoldódik minden probléma az életünkben. Nem kizárt, hogy javul a helyzet, de teremteni aktív cselekvéssel lehet – cselekedet nélkül pedig marad a csodavárás.

A különlegesség ma már nem jelent semmit

Tari Annamária szerint a mai Y és Z generációsoknak nehéz dolga van, mert másnak hitték a világot a realitáshoz képest. Munkavállalói korba érve olyan valós idejű munkaerő-piaci versenyben találják magukat, ahol még ott van az X és Baby Boomer generáció is, aki nem feltétlenül segítőkész. És bár az énképükben ott lehet, hogy nekik különleges képességeik és személyiségük van, amivel mindent elérhetnek az életben, kiábrándító a valóság, hogy ehhez nagyon kitartó munkára van szükség. Cal Newport amerikai kutató szerint a „kövesd a szenvedélyed” jelmondat oda vezetett, hogy a mai fiatal azt gondolja, ő sokkal csodálatosabb, mint mások, és karrierútja tekintetében kitűnik majd a tömegből. A probléma azonban az, hogy a legtöbb ember nem ismeri fel, hogy a különlegesség ma már nem jelent semmit, csak azt, hogy ő is egy a sok közül. A fiatalok karrier építéséhez képest a szülők még a sok éves kemény munkájukat tették bele, míg ők már azt gondolják: „csak ki kell várni, hogy a világ meglássa, milyen csodálatos vagyok” – aztán kiderül, semmi sem olyan könnyű, mint ahogy gondoltuk.

A Policy Solutions friss elemzése szerint: „Magyarországon érzik magukat a legkevésbé boldognak a fiatalok. Nálunk tízből mindössze hatan elégedettek az életükkel. Háromszor több fiatal volt itt elégedetlen az életével, mint Lengyelországban és Bulgáriában, valamint ötször annyi, mint Ausztriában.”

A tétlenségbe való belesüppedés helyett célokat kellene kitűzniük

Az Y és Z-generáció nagy része más időszámításban gondolkodik, jóval gyorsabban szeretne elérni sikereket, sokszor nem véve figyelembe, hogy a folyamatok lassan alakulnak, amihez erőfeszítésekre és kitartásra lenne szükség. Ebben az online tér azonnali érzelmi szükségletkielégítő működése nagyban felelős. Gyakran látjuk, hogy kimarad a tervekből a fokozatosság, a lépésről-lépésre való építkezés. Érthető módon a felgyorsult világ láttán álmaik, vágyaik azonnali megvalósulását várják. Sokszor türelmetlenek egy X vagy Baby boomer szemében, aki azt érzi, a fiatalok azt hiszik, nekik jár a jobb élet, de nem tesznek érte eleget, miközben ők - a tekintélytisztelet talaján - egész életükben alkalmazkodtak a feletteseikhez, a céges elvárásokhoz. Ma viszont a digitális generáció nem mutatja feltétlenül azokat a tulajdonságokat, amiket az idősebbek látni szeretnének. Megfelelni vágyás helyett sokszor a passzivitás jelenik meg, különösen akkor, ha az illető fiatal nem rendelkezik elegendő szaktudással. Sok fiatal fél a kudarctól, pedig a valódi tudást elsajátítani csak tapasztalat útján lehet. Nem mernek hibázni ezért inkább bele se fognak dolgokba, így viszont a realitással való megmérettetés kimarad.

Tari Annamária szerint a digiális (Y és Z) generációk életében az életcélok megalkotásának „tehetetlensége” egyre nehezebb teherré válhat, ahogy telik az idő. Akinek sorozatosan kudarcai vannak és állandóan azt éli át, hogy nem tud változtatni a helyzetén, nincsenek eszközei, sem stratégiái a változtatáshoz, egy idő után feladja, megadja magát a helyzetnek. A sikerélmény hiánya a digitális generációknál tehát olyan negatív érzelmi folyamatot indít el, ami után nagyon nehéz változtatniuk a kialakuló „tehetetlen attitűdön” – hívja fel a figyelmet a pszichoanalitikus.

Az Y- és Z generáció tagjainak meg kellene tanulniuk menedzselni az életüket, márkázniuk és eladniuk önmagukat, reális életcélokat kellene kitűzniük maguk elé. Fel kéne nőniük, hiszen – szörnyű kimondani, de – néhány évtized múlva nem lesznek ott a baby boom és az X-generáció tagjai, hogy anyagilag és lelkileg támogassák őket. Felelősséget kellene vállalniuk a saját életükért, de ez olykor annyira ijesztő, hogy érzelmileg is menekülnek előle.

Új cégkultúrát kellene kialakítani

Tari Annamária szerint az online térben mozogva hamis képe lehet a munka világáról is a mai tizenöt-harmincöt éveseknek, ami nemcsak az ő, hanem – már látszik – a cégek életében is változásokat hoz. Ma már a fiatal munkavállalók elérése és megtartása komoly kihívás, amely nem működik új cégkultúra kialakítása nélkül. Egyre több cég látja már, hogy valamit tennie kell, hogy konstruktív teamekben dolgozzon együtt az X és Baby boomer, az Y és Z munkaerővel. A nehézséget az jelenti, hogy előbbiek életkori szorongása találkozik a fiatalok teljesítményszorongásával, amit meg kell értenünk. A cégek életében egy – a problémára – érzelmi vakfoltot növesztő idősebb vezető vagy kolléga sokat ronthat a jó konszenzus kialakítása terén, mert muszáj látnunk, hogy változtatni kell, ha jó megoldást akarunk találni. Az Y és Z generáció nem „akart” ilyen lenni, mivel az Információs Korba születtek és nőttek bele.
  • 2020.10.06Vigyázz, jönnek az ellenőrök! Az ellenőrzésektől mindenki tart. Sok esetben azonban nem könnyű magunkat kiismerni a jogszabályok és az ellenőrzési folyamatok útvesztőjében. Ebben az eligazodásban szeretnénk segíteni olyan szakértőkkel, akik az ellenőrzések napi gyakorlatára látnak rá. Részletek Jegyek
  • 2020.10.16XIII. LEAN FÓRUM - KONFERENCIA A Fórum fókuszai: Lean Vezetés - Lean coaching Ipar 4.0. és a Lean a gyakorlatban Lean Quality – Lean Six Sigma Lean Office - Folyamatfejlesztés Részletek Jegyek
  • 2020.10.22 HR folyamatok/HR kommunikáció/Változásmenedzsment A képzésen összefoglaljuk és rendszerbe helyezzük a HR folyamatokat, megismerkedünk a HR kommunikáció szerepével és témaköreivel, valamint megtudjuk, mit jelent a változásmenedzsment. Kiknek ajánljuk? A képzést azoknak ajánljuk, akik szeretnének fejleszteni a belső kommunikáción, illetve a változások menedzselését hatékonyabbá szeretnék tenni. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Műszaki felsőoktatás: elszomorítóak az idei felvételi eredmények

Drámaian kevesen és hiányos tudással jelentkeztek továbbtanulási szándékkal a műszaki képzésekre. Az intézmények pedig erre válaszul - kevés... Teljes cikk

Az európai műszaki diploma rendszerét kidolgozó szövetség tagja lett a Műegyetem

Az európai műszaki diploma rendszerének kialakítását célzó egyetemi szövetség része lett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BMGE)... Teljes cikk

A munkaerőpiaci boldogulás kulcsa a digitális tudásszint növelése

A Neumann Társaság a CEPIS tagszervezeteként (Council of European Professional Informatics Societies) bekapcsolódott az Európai Unió digitális... Teljes cikk