A fegyelmi olcsóbb a kirúgásnál - mivel büntethet a főnök?

A munkavállaló mulasztásának vagy kötelezettségszegésének legenyhébb következményeként a munkáltató szóbeli figyelmeztetésben részesítheti a munkavállalót. Ennek a kellemetlenségen túl egyéb konkrét jogi következménye nincs. Ennél komolyabban kell venni a munkáltató írásbeli figyelmeztetését, amellyel kapcsolatban a munkavállaló - amennyiben az abban foglaltakat sérelmezi, vitatja - bírósághoz is fordulhat. A közhiedelemmel ellentétben nem igaz az, hogy három írásbeli figyelmeztetés után fel lehet mondani a munkavállalónak, ilyen szabály nincs. Az azonban igaz, hogy a korábbi figyelmeztetések egy felmondás jogellenessége miatt indított perben elősegíthetik a felmondási indok alátámasztását, és így a bíró számára a helyzet értékelését, megítélését - ismertette a lehetséges következményeket Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési vezetője legfrissebb blogbejegyzésében.

Ha egy konkrét okra hivatkozva a munkáltató írásbeli figyelmeztetést adott át a munkavállaló részére, akkor ugyanezen okra vonatkozó indokolással nem adhat át később számára felmondást. Ugyanazon ügy miatt a munkavállaló kétszeres büntetése, az ilyen - korábbi figyelmeztetésben szereplővel azonos - indokra alapított felmondás jogellenes lesz. Annak természetesen nincs akadálya, hogy például egy késés miatt már figyelmeztetett munkavállalót a figyelmeztetést követő újabb késésére hivatkozással elbocsásson a munkáltató. Tehát hasonló, de új, illetve ismétlődő indokkal jogszerű lehet a felmondás.

A figyelmeztetés közlésére nincs ugyan törvény által előírt határidő, célját azonban csak akkor éri el - és a jóhiszemű joggyakorlás elvének is az felel meg -, ha ez a kötelezettségszegést követően minél hamarabb megtörténik.

A fegyelmi jobb az elbocsátásnál - és olcsóbb is

A hazai munkáltatók többsége nincs tisztában azzal, hogy az új Munka Törvénykönyve ismét lehetővé teszi a felmondásnál kevésbé szigorúbb fegyelmi eszközök használatát a munkahelyeken. Kevésbé súlyos vétség esetén célszerűbb és gazdaságosabb fegyelmi eszközökhöz nyúlni, hiszen a kirúgás önmagában is költséges lehet, egy új munkavállaló betanítása pedig biztosan idő- és pénzigényes.

Ha nem elég a figyelmeztetés, jön a fegyelmi

Amennyiben a munkáltató a figyelmeztetést túl enyhe, esetleg hatástalan eszköznek tartaná, megválni azonban (még) nem akar - vagy nem tud - a munkavállalótól, lehetősége van arra, hogy köztes megoldásként fegyelmi intézkedést alkalmazzon a munkavállaló vétkes kötelezettségszegése következményeként. A fegyelmi intézkedés megelőző, “nevelő” célzattal történik annak érdekében, hogy a munkavállalókat visszatartsa újabb fegyelmi vétségek elkövetésétől, és szabálykövetésre, érettebb felelősségvállalásra ösztönözze őket anélkül, hogy a munkaviszonyukat megszüntetné.

A fegyelmi eljárás célja a munkavállaló fegyelmi vétségének gyanúja esetén a tények tisztázása, illetve indokolt esetben a fegyelmi intézkedés kiszabása. A fegyelmi intézkedés bevezetése esetén a fegyelmi eljárás megindításának lehetőségét, részletes szabályait és az ennek eredményeként alkalmazható hátrányos jogkövetkezményeket a felek jellemzően külön szabályzatban határozzák meg. A fegyelmi szabályzatban eljárási határidők is rögzíthetők, amelyek hosszára az Mt. nem ad iránymutatást, a gyakorlat alapján érdemes azonban ezeket a határidőket úgy meghatározni, hogy legkésőbb egy 30 napos időtartam alatt a teljes eljárás befejeződhessen.