A felsővezetők könnyebben költöznek egy állásért
Az utóbbi években a felsővezetők esetében nőtt az országon belüli mobilitás, ami mára megegyezik a nyugat-európai és skandináv arányokkal, míg a középvezetői pozíciók esetében ugyanez mélyen azok alatt marad. Egy specialistát pedig még ma is szinte lehetetlennek tűnik átcsábítani a Dunántúlról egy észak-kelet magyarországi nagyvállalathoz. Az ingázás előnyei és hátrányai.
Célirányos karrierépítés vagy kényszer
Felső- és középvezetői pozíciókban egyre nagyobb a hajlandóság a hétközbeni költözésre a szakmai előrelépés érdekében. Ez egyrészt a szakmai feladatért, az előbbre lépésért történik, másrészt pedig a válság miatt sok, egyébként kiváló közép- és felsővezető került ki a munkaerőpiacra, akiket a munkához jutás kompromisszuma kényszerít a két-lakhelyi berendezkedés vállalására. Az ingázás rendszerint hétfő reggeli odautazást, és sokszor cserébe a hétközbeni időbeni rugalmasságért és késő esti munkavégzésért, csütörtök esti hazautazást jelent, pénteki és hétvégi otthoni munkavégzéssel.
Specialisták esetében a tendencia a földrajzi rugalmatlanság. Az ingázás költségét náluk a munkáltató csak a törvényi kötelezettségének erejéig vállalja át, céges autó ehhez a pozíció szinthez rendszerint nem jár, így a váltás során megszerzett anyagi előrelépést gyakorlatilag felemésztené a munkába járás költsége. Így a specialisták esetében az elmúlt években a növekvő üzemanyagárak miatt földrajzilag egyre szűkülő váltási hajlandóság tapasztalható, ugyanakkor a külföldre való váltás iránt fokozottan nő az érdeklődés és a nyitottság – magyarázza Fehérvári Katalin, a SAM Headhunting Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója.
Pethő Anikó azzal árnyalja a képet, hogy az elmúlt időszakban az elméletigényes szakmával rendelkezők között is csökkent a mobilitás, mert minden térségben szükség van a szakmunkásokra, ezért ott bérfejlesztés is történik, vagy munkaerő-megtartási rendszer bevezetésével igyekeznek a munkáltatók elkerülni, hogy a jó szakemberek máshol képzeljék el a szakmai jövőjüket. A diplomások célirányosabban építik karrierjüket, ezért az ő mobilitásuk nő, akár napi szinten is. Számukra 70-90 kilométer bevállalása sem okoz nehézséget, hogy elérjék az álommunka bázisát (autópályán).
A nyertes régiók
Az átlag Pethő Anikó tudomása szerint 30-50 kilométer, de természetesen vannak mindig szélsőséges és kirívó példák, amelyek inkább egyedi esetként, munka- és szakmaszeretetként, céltudatos karrierépítésként értelmezhetők. „Ismerek olyan szakembereket, akik napi 3-4 órát is ingáznak közel négy éve a szeretett munkahely érdekében. De ismerek olyat is, aki azt mondja, hiába egy óra az út Budapesten belül is A-ból B-be, és fele ennyi idő alatt lenne a XI. kerületből Székesfehérváron, mégis ragaszkodik az elképzeléseihez, mert kötöttségei vannak a belvárosban” – árnyalja a képet Pethő Anikó. Többnyire egyéni ambíció és családi háttér befolyásolja, kinek milyen lehetőségei vannak, ami a mobilitást illeti. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a vezetői réteg esetében autó- és költségtérítés szintjén is támogatják a mobilitást, ami vonzóbbá teszi a vidéki lehetőségeket.
A 19 megyéből 14-ben a lakosság kétharmada megyén belül ingázik. Bevándorlási nyeresége akkor van egy régiónak, ha többen jönnek be dolgozni, mint mennek ki onnan munkát vállalni. A gond az, hogy ez nálunk kevés megyében jelent pozitív mérleget, sőt szinte kizárólag Nyugat-Dunántúl tud felmutatni ezen a szinten valódi eredményt. Az ingázás vezető városai Budapest után Fejér megye, főleg a Velencei-tó környéke, Székesfehérvár, Veszprém, Komárom-Esztergom.
Fehérvári Katalin ezt azzal egészíti ki, hogy az elmúlt évek nagy autóipari beruházásai nagy mobilitást adtak a munkaerőpiac főként középvezetői szegmensének, valamint a specialistának még nem tekinthető, jobbára pályakezdő, zömében mérnöki végzettséggel bíró ifjú szakembereknek. „Nagy mobilizáló cégként látjuk a munkáltatói piacon a Hankookot, a Boscht, a Mercedest és az Audit, valamint a beszállítói körükbe tartozó, jellemzően nemzetközi hátterű cégeket. Más iparágban, mint az autóipar, jelenleg nem tudunk hasonló attraktivitásról és dinamizáló hatásról beszámolni.”
Ha nincs munka a közelben
Vonzó célpontot jelenthet egy multi vidéki gyára, különösen olyan régiókban, ahol amúgy sincs sok munkalehetőség. „A Nestlé Hungária Kft. szerencsi gyárában a dolgozók több mint 50 százaléka (kb. 180–190 fő) jár kisebb-nagyobb távolságról dolgozni. Átlagosan 25–30 kilométer az, amit naponta közlekednek a cég munkatársai. A tavasztól őszig tartó időszakban, jó idő esetén többen járnak be biciklivel, télen ők is busszal közlekednek. Ezen kívül vonattal és autóval egyaránt sokan ingáznak. Az elmúlt időszakban nőtt a távolról bejárók száma. Szinte az összes új dolgozónk a közeli nagyvárosokból (Miskolc, Nyíregyháza stb.) ingázik gyárunkba. Szerencs közvetlen környezetében kisebb falvak találhatók, a nagy számok törvénye alapján kevés olyan potenciális munkatárs található a gyár közvetlen környezetében, akik megfelelnek az elvárásainknak” – mondja Polonkainé Valcsev Éva, a Nestlé toborzási specialistája. Miskolc kb. 40 kilométer távolságra van a gyártól, a legtöbb munkatárs innen jár be.
Még nagyobb, 90 százaléknál is nagyobb az ingázók aránya a Mars csongrád-bokrosi gyárában, hiszen a gyár egy 800 lelkes kis település tövében fekszik. A legtöbben 10-30 kilométer távolságról járnak be nap mint nap. „Tapasztalatunk szerint a tűréshatár 140-150 kilométer, hiszen a legtávolabbról ingázók Budapestről járnak le Csongrád-Bokrosra. Van egy munkatársunk, aki Nagykőrösről jár (60 kilométer) és egy, aki Szolnokról (70 kilométer), valamint legalább 15 munkatársunk ingázik Szegedről, ami kb. 75 kilométer. A műszakos munkarendben dolgozók körében is vannak, akik legalább 40-45 kilométer távolságról érkeznek” – magyarázza Varga Árpád, a Mars Magyarország Kisállateledel Gyártó Kft. személyzeti igazgatója.
A cégek támogatják
Fehérvári Katalin szerint természetes, hogy a cégek juttatásokkal próbálják magukhoz csábítani az értékes munkaerőt, akár távolról is. Ha egy cég helyben nem találja meg a megfelelő szakembert és tudást, akkor kész egyre távolabbról és távolabbról elfogadni a szakembert, nyilván arányosan nagyobb juttatási csomagért. Ha pedig ez a szakember az ország túlsó feléből a fő konkurenstől érkezik, akkor az általa képviselt gyakorlat és tudás megszerzésének bizony ára van. Rendszerint nagyvállalati környezet tud olyan feladatot és hozzá olyan juttatási csomagot ajánlani, amelyért a közép- és a felsővezetők vállalják az ingázást, vagy sokkal inkább a részleges- vagy teljes letelepedést az új helyszínen – teszi hozzá. Középvezetők esetében ilyen a szakmai előrelépés, a juttatási csomag (jellemzően nominális) tartalma, esetleg a céges autó és/vagy a külföldi képzések, a rendszeres szakmai utak vagy nemzetközi projektek a cégcsoporton belül világviszonylatban és a későbbi külföldi karrier lehetősége. Felsővezetők esetében a részvényopció és a külföldi kifutás lehetőségét látják igazán attraktívnak.
„Vidéki partnereink körében a legszélesebb palettán mozog már a motivációs rendszer, amivel átcsábíthatóak és megtarthatóak a jelöltek. Sokan sokféleképpen pozícionálják magukat, filozófiájukat, a munkakört, a lehetőségeket, a jövőt, a javadalmazási rendszert, a csapatot stb. A legkiemelkedőbb az apartman, szállás biztosítása a munkavállalók részére. Van a lakhatási támogatás, az egyszeri letelepedési támogatás, a munkaviszony néhány éve után járó kamatmentes hitel, és egyéb, költözéssel kapcsolatos támogatások. Működik a lojalitási program, az éves bónusz, a betegszabadság nélküli honorárium” – sorolja Pethő Anikó.
A Nestlénél a törvény adta lehetőségeket aknázzák ki a gyár dolgozói esetében, mely szerint 86 százalékban térítik az vonat- és buszbérletet, valamint részben támogatják az autóval történő bejárást. „A MARS vonzereje növelése érdekében kínál juttatásokat is, hogy a távolság ne legyen akadály. Ezek az útiköltség-térítés, letelepedési támogatás, valamint céges lakások, melyeket egy minimális térítési díj ellenében kínálunk a távolról érkező dolgozóinknak” – mondja Varga Árpád.
Előnyök és hátrányok
A munkáltatónak annyi az előnye, hogy be tudja tölteni az üres pozícióját, ezáltal megfelelő szakmai felkészültséget és kompetenciát hoz be a cégbe – véli Fehérvári Katalin. Pethő Anikó szerint az ingázás előnye, hogy ha a munkavállaló a próbaidő után átgondolja a lehetőséget, és úgy dönt, hogy költözik, és csak hétvégén jár haza, lojálisabb lesz, mert áldozatot hozott a cégért. Ha nem költözik, de bejár hosszabb távon, az inkább hátrány vagy veszély, mert fel fogja mérni a lehetőségeit, és ha nem elégíti ki őt szakmailag a munkája, vagy nem mutat jövőbe a munkakör, amiben dolgozik, akkor könnyebben elmegy.
Fehérvári Katalin egyetért azzal, hogy valószínűleg csak a nehézséget veszi a nyakába a cég azzal, hogy a nem helyi munkaerő esetén az alku része a munkába járás részbeni vagy teljes egészében történő anyagi támogatása, az esetleges albérleti támogatás, míg cégautó esetében sem a költségoldalról, sem pedig az új munkatárs biztonsági kockázatát illetően nem elhanyagolható szempont, hogy munkába járásra havi 200 kilométert autózik vagy 5-6 ezer kilométert. Éppen ezért rendszerint megfogalmazott munkáltatói igény, hogy elsősorban a működésükhöz tartozó szűk földrajzi környezetből szeretnének jelölteket látni. A tanácsadó cégektől általában azt kérik, hogy a keresést csak akkor bővítsék, ha ott nem találnak a vállalati kultúrába illeszthető személyiségű, kultúrájú és a váltás iránt kellően motivált szakembert. Pethő Anikó azt mondja: „egyre több olyan partnerünk van, aki már a toborzásból is kizárja a 70 kilomérertől távolabbról ingázókat, mert csak negatív tapasztalat éri őket, hogy egy idő után feladják a napi harcokat a bejáró dolgozók.”
A munkanélküliség komoly érv
Más a helyzet, ha a cég az egyetlen munkáltató a környéken. „Tapasztalatunk az, hogy jelöltjeink rugalmasan állnak a munkavállaláshoz akkor is, ha áldozatot kell hozniuk azért, hogy a világ elsőszámú élelmiszeripari cégénél, a Nestlénél dolgozzanak. Térségünkben több mint 20 százalékos a munkanélküliség, így ez elég nyomós érv, hogy Miskolctól távolabb is munkát vállaljanak. Mára már változtatnunk kell azon a régi gondolkodásmódunkon, hogy a munkahelyünk közel legyen lakásunkhoz. A hosszú távú karrierépítésbe bele kell kalkulálni időnként ezeket a változásokat is” – magyarázza Polonkainé Valcsev Éva.
Varga Árpád ehhez azt teszi hozzá, hogy igazi logisztikai feladat, amikor egy külső helyszínes céges rendezvényre a munkatársak bejutását kell megszervezni, hiszen mindenki máshonnan érkezik. „Ami viszont nagyon érdekes, hogy az egy irányból érkezők nagyon dinamikusan és hatékonyan szervezik meg bejutásukat és alkalmazkodnak egymáshoz, hogy minél gazdaságosabb legyen az utazás: mikor ki kit hoz és visz, stb”.
Az ingatlanpiacon nem volt érezhető hatása
Az ingázásnak az ingatlanpiacon egyelőre nincs hatása, Pethő Anikó szerint azért, mert annyit nem estek az ingatlanárak, hogy érdemes lenne a munkahelynek egy másik lakást vásárolni. - Nem látunk ilyen összefüggést, miközben tapasztalatunk szerint az ingatlanárak vagy a bérleti díjak egyes frekventált vidéki városokban az ott megjelenő új, nagy létszámú foglalkoztató megjelenése révén éppenhogy növekedni kezdtek, nem pedig csökkenni – erősíti meg Fehérvári Katalin.
Polonkainé Valcsev Éva azzal érvel, hogy a 40-50 kilométer bejárás napi szinten vállalható, ezért nem érdemes beruházni egy saját ingatlanba egy vidéki kisvárosban. A munkaerőpiac ráadásul folyamatosan változik, dinamikus, ahol az egyének életvitele és személyes körülményei, valamint a munkáltató piaci magatartásának változásai mozgatják a döntéseket. Sokszor nem látható előre a következő lépés egyik részről sem, így mindig készen kell állni arra, hogy ezeket a változásokat rugalmasan kezeljük, és a döntés értelmében akár egy másik városban keressünk munkát.
- 2023.05.31Jövő Vezetője Díj - nevezés Keressük a Jövő vezetőit, segíts megtalálni őket! A közép- és felsővezetők elismerését célzó ‘Jövő vezetője’ díj idén is kiosztásra kerül. Nevezd a vezetődet!
Részletek
Jegyek
- 2023.06.06Napi, heti pihenőidő és az új visszaélés-bejelentési törvény A workshop második felében azzal foglalkozunk, hogy az Európai Unió Bírósága 2023. márciusában egy magyar ügy kapcsán kimondta, hogy a heti és a napi pihenőidőt elkülönítve kell kiadni. Ez a magyar „általános munkarend” alapulvételével azt jelenti, hogy a szombati és vasárnapi naptári napokra eső heti két pihenőnap előtt kell kiadni a 11 órás napi pihenőidőt, tehát péntek 13.00 óra után munka már nem végezhető.
Részletek
Jegyek
- 2023.06.27IFRS Halasztott adó képzés Élő, interaktív, online képzés a nemzetközi beszámolókészítési elvek szerint az adózás számviteli kezeléséről. Fő cél: - a halasztott adó fogalmának megismertetése: mitől halasztott? - a halasztott adó elszámolásának célja és jelentősége - a számítás esetei és gyakorlati példákon keresztüli bemutatása.
Részletek
Jegyek
Nincs megfelelő számú és képzettségű kékgalléros munkavállaló a magyar álláspiacon. A harmadik országból való toborzás gazdasági... Teljes cikk
A magyar WHC Csoport már évek óta használ kommunikációs folyamataiban professzionális mesterséges intelligencia-megoldásokat. Néhány hónappal... Teljes cikk
Trendi eszközök helyett menjünk vissza az alapokig. Tegyük rendbe a karrieroldalt, a folyamatokat, képezzük a szakterületi vezetőket kiválasztásra,... Teljes cikk
- Felmérés: alapelvárás lett a rugalmas munkaidő, sokakat frusztrál a munkahelyi technika minősége 3 hete
- Különleges irodaházba költözött az IBM Budapesten 3 hete
- Új vállalkozóvá válást segítő program indul 1 hónapja
- A családi cégek csupán harmada éli túl a generációváltást 1 hónapja
- Észak-Magyarországon nőtt a legnagyobbat a foglalkoztatottság 1 hónapja
- A Samsung, a BT és a Mercedes-Benz a legvonzóbb hazai munkaadók: Randstad kutatás 1 hónapja
- Messze a magyar infláció a legmagasabb az EU-ban 1 hónapja
- Hamarosan még 500 ezer emberre lesz szükség a magyar munkaerőpiacon 1 hónapja
- Elindult az orszagberlet.hu weboldal, nagyot spórolhatnak az ingázók 1 hónapja
- A járműgyártásban dolgozók száma Magyarországon 2009-2022 1 hónapja
- Románia csak akkor támogatja a menekülteket, ha munkát vállalnak 2 hónapja