A garantált bérminimum magasabb minimálbért jelent, de kinek jár?
Mintegy 10 éve magasabb minimálbér, úgynevezett garantált bérminimum illeti meg a legalább középfokú végzettséghez kötött munkakört betöltő munkavállalókat. De vajon mi vagy ki határozza meg, hogy kell-e középfokú végzettség a munkához? A válasz nem is olyan egyszerű, pedig nem mindegy, hogy havi 98.000 forint, vagy 113.000 forint a munkavállaló bruttó bére, írja Kártyás Gábor blogbejegyzésében.
Számos jogszabály ír elő képesítési követelményt bizonyos munkakör ellátására. Például, a kereskedelemről szóló törvény szerint egyes termékek kiskereskedelmi tevékenység keretében való értékesítéséhez az azt végző személynek külön rendeletben meghatározott szakképesítéssel kell rendelkeznie. A képesítési követelményeket előíró jogszabályokból azonban csak a szükséges szakképzettség állapítható meg, az nem, hogy vajon legalább középfokú-e. Ezt az Országos Képzési Jegyzékből állapíthatjuk meg. A jelmagyarázat szerint a 34, vagy ennél magasabb számmal jelölt szintű képzettség minősül középfokúnak. Hosszasan kell tehát a jogszabályokban bogarászni annak, aki arra kíváncsi, egy bizonyos munkakörben milyen szakképzettség az előírás, és az vajon középfokúnak minősül-e, ezáltal kell-e garantált bérminimumot fizetni.
Egy adott munkakör betöltéséhez kollektív szerződés is meghatározhat képesítési feltételt. Ilyen eset például, ha a bérbesorolási rendszert szabályozó kollektív megállapodás az egyes munkakörökhöz kötődő minimális szakképzettséget rögzítve határozza meg a bérszinteket.
Fontos, hogy a garantált bérminimumra való jogosultságot az is megalapozza, ha - bár jogszabály nem követelné meg - a munkáltató maga dönt úgy, hogy legalább középfokú végzettséget ír elő egy adott munkakörre (például belső szabályzatban, vagy a munkaköri leírásban). Például, ha a mozi üzemeltetője a jegyvizsgáló munkakörbe is csak érettségizett munkaerőt vesz fel, úgy e munkakörben is köteles garantált bérminimumot fizetni. Hozzá kell tennünk, hogy a bírói gyakorlat alapján ez akkor is így van, ha nincs is írott szabály e követelményre, a gyakorlat viszont az, hogy adott munkakörben a munkáltató kizárólag középfokú végzettséggel rendelkező munkavállalókat alkalmaz. Ilyenkor a bíróság egyéb okirati bizonyíték hiányában is megállapíthatja, hogy, mely a munkáltató az adott munkakörök betöltése feltételéül a legalább középfokú a gyakorlatban ténylegesen elvárta, azaz szakképesítési követelményt alkalmazott. Kártyás Gábor szerint azonban nem vonható le ilyen következtetés, habár minden alkalmazott középiskolát végzett, de ez csupán a véletlen műve, és a munkáltató belső szabályzata egyértelműen rögzíti, hogy egyébként megelégedne az általános iskolai végzettséggel is.
Sokszor felmerül, hogy a garantált bérminimumra való jogosultságot a FEOR besorolás alapján kell-e eldönteni. Kártyás Gábor álláspontja szerint az adott munkakör FEOR szerinti besorolásának nincs ügydöntő jelentősége. A FEOR besorolással a munkáltató statisztikai célú adatszolgáltatási kötelezettségének tesz eleget. Ha a munkáltató tévesen magasabb képzettségi kategóriába sorolja be munkavállalóját, önmagában erre hivatkozva nem követelhet magasabb bért. Ezzel szemben a munkavállaló által ténylegesen ellátott feladatok alapján állapítható meg, hogy a munkaköréhez milyen végzettség szükséges, és az középfokúnak minősül-e.
A garantált bérminimumra jogosultság nem attól függ, hogy mi a munkavállaló legmagasabb iskolai végzettsége, hanem hogy az általa betöltött munkakörhöz mi szükséges. Az egyetemi diplomával árkot ásó munkavállaló így hiába igényli a magasabb minimálbért. Ez az összefüggés megfordítva is igaz: ha a munkáltató előírja ugyan a középfokú végzettséget egy munkakörre, ám mégis ezzel nem rendelkező személyt alkalmaz, a munkavállalónak nem jár garantált bérminimum. A bírói jogértelmezés szerint ugyanis ez csak akkor állapítható meg, ha a szükséges középfokú iskolai végzettséggel, szakképesítéssel ténylegesen rendelkezik a munkavállaló. Az ellenkező értelmezés az egyenlő bér elvébe ütközne, hiszen ezzel a magasabb végzettséggel nem rendelkező, ezáltal kevésbé értékes munkát végző munkavállaló is azonos bérre lenne jogosult, mint magasabban képzett kollégái.
Előfordulhat, hogy az egyébként végzettséghez nem kötött munkakörre felvett munkavállalót a munkáltató - átirányítás keretében - ideiglenesen olyan feladatra utasítja, amihez viszont már előírás a garantált bérminimumra jogosító végzettség. Ha e végzettséggel a munkavállaló rendelkezik, akkor mindaddig meg is illeti a garantált bérminimum, amíg e feladatokat látja el. A munka törvénykönyve szerint ugyanis ilyenkor a munkavállaló a ténylegesen ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult.
Kártyás Gábor blogja
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
Optimistábbá váltak a magyar cégvezetők mind az ország, mind saját cégük kilátásait illetően a Niveus Consulting Group tanácsadó felmérése szerint. Teljes cikk
Több szakterület béradatairól készített összeállítást a piacvezető munkaerő-közvetítő cég a közelmúltban. Most a HR szakmában, elsősorban... Teljes cikk
2023-ban a bruttó átlagkereset 571 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 393 700 forintot ért el. 2023-ban a bruttó és... Teljes cikk
- Egyszerűsített foglalkoztatás 2 hete
- Bele lehet szeretni ebbe a hivatásba: interjú Szalavics Mariann NAV-elnökhelyettessel 1 hónapja
- 1000 eurós minimálbér lesz pár éven belül Szlovákiában? 1 hónapja
- A legdrágább munkakör a betöltetlen munkakör. De mennyi az annyi? 1 hónapja
- Az ukrajnai menekültek 60 százaléka képesítésén aluli munkát végez Csehországban 2 hónapja
- Így fest az európai minimálbér térkép 2 hónapja
- Spanyolországban a minimálbér emeléséről döntött a kormány 3 hónapja
- További jelentős minimálbér-emelésre lehet számítani Magyarországon 3 hónapja
- DK: a minimálbér összegéig legyenek adómentesek a fizetések 3 hónapja
- Ennyivel emelkedik szomszédunkban a minimálbér 3 hónapja
- Változás: felső tagozatban is taníthatnak az alsós tanítók, óvodában pedig elég a középfokú végzettség 4 hónapja