Szerző: Berta László
Megjelent: 5 éve

A gyártó cégek kommunikálni taníttatnák a mérnököket

images

A BME Állásbörzén kiderült, hogy a kommunikációs képzésnek teret kellene nyernie a műszaki felsőoktatásban, mivel ezt a nagy gyártó cégek is szükségesnek tartják. Ez az igény akkor biztosan nem valósul meg, ha a kormányzat beváltja azt az ígéretét, hogy csak egy felsőoktatási intézményben lesz kommunikációs oktatás a jövőben.

Nehéz kideríteni, mi érdekli őket

Kovács Enikő, az IBIDEN HR munkatársa hívta fel figyelmünket arra a BME Állásbörzén, hogy az interjúkra sok esetben nem készülnek fel a pályakezdő mérnökök. „Megvan a tudásuk, érdeklődésük, de akárhonnan közelítjük meg, nem tudjuk kideríteni, melyik irányba tudnánk elindulni” – tudtuk meg Kovács Enikőtől. Egyetért azzal, hogy a mérnököknek az iskolapadban szüksége volna a kommunikációs felkészítésre. „Gyakori eset, hogy van egy frissen végzett mérnök, eljön az állásinterjúra, és azt leszámítva, hogy milyen tantárgyakat tanult, nem tudom kideríteni a beszélgetés alatt, hogy mi érdekli igazán, mivel szeretne foglalkozni. Nem sikerül mindig jól megértenünk egymást” – mondta el a HR munkatárs.

„Egy interjún arra vagyok kíváncsi, mi az, amiben erős, aminek utána ment, amivel szabadidejében is szívesen foglalkozik. Azt várom egy pályakezdő mérnök jelentkezőtől, hogy kiderüljön, hogy a feladatok hosszú távon is az érdeklődési területébe vágnak” – emelte ki a HR munkatárs.

Az IBIDEN dízel gépjárművekbe készít szűrőket 2100 fővel.

A cégek kiemelték, hogy nem a pályakezdő mérnökök szakmai felkészültségét hiányolják: például a Bosch szerint szakmailag általában kifogástalanok a hazai egyetemekről érkező fiatalok, a Jabil is hangsúlyozta, hogy nem szakmai felkészületlenségről van szó. A Grundfosnál gyakorlatukat eltöltő hallgatók szakmai képzettsége magas színvonalú, megállja a helyét multinacionális környezetben.

Súlyos gondok a kommunikációval és a problémamegoldással

A Bosch szerint a nagy átlagot tekintve általában nincsenek felkészülve az állásinterjúkra a frissen végzett mérnökök. A jelöltek az elvárasaik terén nagyon határozottak, ezzel szemben sokszor nincs pontos elképzelésük arról, hogy mit szeretnének csinálni. Amit különösen hiányolunk, hogy legtöbbjüknek nincsenek céljaik, hosszabb távra pedig csak nagyon kevesen tudnak konkrét terveket megfogalmazni. Az új munkatársak keresésénél – mindegy hogy valaki pályakezdő vagy éppen már tapasztalattal rendelkező kolléga – a Bosch szem előtt tartja a hosszú távú karriertervezést” – nyilatkozták a HR Portálnak.

„Nagy nehézség, hogy a pályakezdő diplomások kommunikációs és a problémamegoldó készségeivel még mindig súlyos problémák vannak” – emelték ki. A Bosch szükségesnek tartja, hogy az állásinterjúkon és a munkahelyi kommunikációban való jobb szint elérése érdekében legyenek kommunikációs tárgyak a mérnökképzésben. Javasolják, hogy választható tárgyként oktatni lehetne a mérnököknek ’Célorientáltság’, vagy ’Problémamegoldás’ tárgyakat, mert ezeken a területeken tapasztalnak hiányosságokat. A Bosch csoport által a műszaki felsőoktatásban tanuló hallgatóknak meghirdetett kreatív, konstrukciós versenyeken már kiemelt szerepet kapnak a kommunikációs kihívások is, például a prezentációs feladatok vagy éppen a csapat bemutatkozás.

A problémamegoldó vagy a kommunikációs készségek, vagyis az úgynevezett „soft skill-ek” fejlesztésében a belépést követően a Bosch igyekszik segíteni. Budapesti telephelyükön szakmai mentorok közreműködésével minden új belépő diplomásnak speciális képzési tervet készítenek. A kezdő mérnökök körében szinte mindennapos megoldás a belső coaching, vagyis az adott szakterület tapasztaltabb ismerője segíti a pályakezdőket a szükséges képességek megerősítésében.

A Bosch fő működési területe az autóipar. A 8900 magyarországi alkalmazott 30 százaléka felsőfokú végzettségű.

A Mercedes-Benz is egyetért azzal, hogy a mérnök hallgatóknak szüksége volna kommunikációs felkészítésre az egyetemi évek alatt, hogy jobb színvonalon teljesítsenek az állásinterjúkon és a munkahelyi kommunikációban.

A Daimler AG három éve indította be a termelést kecskeméti személyautógyárában, ahol most közel 4000-en dolgoznak.

Nem tiszta, mit akarnak

Mivel előfordul, hogy a friss diplomások nem készülnek fel a cégből (lásd keretben: „Mivel is foglalkozunk?”), így nem tisztázzák magukban, hogy milyen pozícióban szeretnének elhelyezkedni. A frissen végzett mérnököknél kommunikációs téren van még fejlesztési lehetőség a Siemens szerint. Tóth Gábor HR igazgató kiemelte, hogy egy állásinterjún nemcsak a cégnek kell vonzó munkaadóként megjelennie, hanem a jelöltnek is képesnek kell lennie arra, hogy hangsúlyozza a betöltendő pozíció szempontjából előnyös képességeit, tulajdonságait. Tóth Gábor szerint ez ma még nem minden esetben mondható el. A HR Portál kérdésére válaszolva elmondta: „A tapasztalatunk azt mutatja, hogy mindenképpen hasznos lenne, ha kommunikációs tárgyak is megjelennének az oktatásban, mert segítenének felkészülni a frissdiplomásoknak arra, hogyan lépjenek be a munkaerőpiacra, és később hogyan állják meg jobban a helyüket a munkahelyen”.

Látnak biztató jeleket is: az egyetemi állásbörzéken kiderül, hogy az első éves hallgatók előrelátóbban gondolkoznak, érdeklődnek, információkat gyűjtenek, hogy milyen lehetőségek és cégek várják őket, ha végeztek a tanulmányaikkal.

A Siemens fő működési területe a kereskedelem és ipar, 2500 munkatársának 55 százaléka felsőfokú végzettségű.

Mivel is foglalkozunk?
Tóth Gábor, a Siemens Zrt. HR igazgatója szerint gyakran előfordul, hogy a pályakezdők nincsenek felkészülve olyan, minden állásinterjún elhangzó kérdésre, hogy „Mit tud a cégről?”. Ilyen például a Siemens esetében a tevékenységi területek ismerete, a cég története, telephelye stb. E felkészültségi szintből már kiderül, hogy mennyire is érdeklődő és motivált az adott pozíció kapcsán. A Robert Bosch is megerősítette, hogy sokszor előfordul, hogy nincsenek információik arról, mivel foglalkozik a cég, milyen iparágban van jelen, pedig ehhez elegendő lenne félórát eltölteni a weboldalukon az interjú előtt – írták a HR Portálnak küldött válaszukban.

Nem tudják kezelni a stresszhelyzetet

Bódi Klaudia, a Grundfos HR asszisztense is megerősítette, hogy a mérnök hallgatóknak szüksége volna a kommunikációs felkészítésre az egyetemi évek alatt. „A valós interjús stresszhelyzetet nem tudják annyira jól kezelni” – mondta el lapunknak. Az állásbörzéken tapasztalták, hogy az Europass önéletrajz motivációs levél kombináció helyett, amivel kitűnhetnének a mezőnyből, szöveges esszé jellegű jelentkezést is hajlamosak leadni a jelentkezők a szüleik foglalkozásával és a testvérük iskolai végzettségével.

A Grundfos 2200 fővel elektromos motor és szivattyú gyárt. A foglalkoztatottak 16 százaléka felsőfokú végzettségű.

Egy kivétel
Az Audi nem értett egyet teljes mértékben a kommunikációs hiányra vonatkozó kijelentéssel, bár „mindettől függetlenül hasznosnak tartjuk a megfelelő kommunikációs felkészítést, hiszen az a titka annak, hogyan tudják eladni magukat” – tették hozzá. Ezért dolgozóinak létszámát nem számítottuk be a cikkünk elején hivatkozott 25 ezerbe.
Az irántuk érdeklődő mérnökhallgatók sokkal felkészültebbek a korábbi évekkel szemben, és akik hozzájuk jönnek, tudják, mit akarnak. „Egyre tudatosabban készülnek az állásinterjúkra, ez tükröződik magatartásukban, bemutatkozásukban és célzottan feltett szakmai kérdéseikben is. Tudatosságuk megmutatkozik hosszú távú elképzeléseikben is és egyre inkább törekszenek arra is, hogy alaposan felkészüljenek az őket érdeklő vállalatokból is, tisztában legyenek azok legfontosabb mutatószámaival, eredményeivel és a működésükkel kapcsolatos információkkal” – nyilatkozták a HR Portálnak az AUDI HUNGARIA MOTOR.
Az Audi motor- és járműgyártó, 11 000 alkalmazottjának 20 százaléka felsőfokú végzettségű.

Akadémikus képzés

„A mérnökök nem tanulják meg a felsőoktatásban azokat a nem technikai jellegű képességeket, készségeket, amik egy munkahelyen való hatékony működéshez szükségesek, például kommunikációban, konfliktuskezelésben, stresszhelyzetben, vagy azt, hogyan kell viselkedni egy állásinterjún” – fejtette ki Szekeres Áron, a Jabil Magyarország jogi és kommunikációs vezetője. Úgy gondolja, ennek oka az egyetemeken máig élő akadémikus tudásképzés, melyben a hallgatók kevés gyakorlati tudást szerezhetnek meg, nem éles helyzetben szereznek gyakorlati tudást, amire a versenyszférának szüksége van.

Az elektronikai iparban dolgoznak 4100 fővel, a felsőfokú végzettségűek aránya 32 százalék.

A jók eladják magukat

Mészáros Balázs, a ThyssenKrupp Presta Hungary szoftvertesztelői részlegének egyik csoportvezetője is egyetért azzal, hogy a mérnök hallgatóknak szüksége volna a kommunikációs felkészítésre. „Autóiparban speciális területen dolgozunk, nem elvárás, hogy mindent tudjanak a pályakezdők, de a jó jelölt el tudja magát adni” – mondta el lapunknak.
Elektronikus szervokormányrendszereket fejlesztenek 400 munkatárssal, a felsőfokú végzettségűek aránya 98 százalék.

Bódi Klaudia, a GRundfos HR asszisztense egy másik jelenségre is felhívta a figyelmet. Az interjúkon derül ki, hogy a mérnökhallgatók mást várnak, mint amivel a piacon szembesülnek: „Az egyetemen azt hallják, hogy ők lesznek a legkelendőbbek a munkaerőpiacon, a legmagasabb fizetésre számíthatnak, és ezt kérjék is meg. A valóságtól elrugaszkodott igényekkel találkozunk. A többség nem jár utána, mennyi fizetést kérhet egy pályakezdő. A vidéki egyetemekről kikerülők viszont alábecsülik magukat. kevesebbet kérnek, azt is kétkedve önmagukban” – fejtette ki lapunknak.

Első benyomás az Y-generációtól

A DENSO is úgy látja, hogy a frissen végzett mérnökök nem készülnek fel az interjúk komolyabb kérdéseire. Kiemelték, hogy a szakmai tudáson kívül számít az összbenyomás és a személyiség: „Nincs megfelelő tájékoztatás arról, hogyan kell viselkedni egy állásinterjún. Én azt gondolom, hogy egy mérnöki interjúra nem illik megjelenni teniszpólóban és farmernadrágban még az Y-generációnak sem. Az első benyomás ma is ugyanígy számít a szakmai tudáson kívül” – tudtuk meg Bárdos-Kotsis Andreától, a DENSO HR munkatársától. Szerinte olyan erős reálképzésben részesülnek a mérnökök, amiben a humán képzésnek nincs szerepe, ezért kevesebb hangsúlyt fektetnek arra, hogy felkészüljenek az interjúkra. Kommunikációs képzésükre is hangsúlyt kellene fektetni még az iskolapadban.

A DENSO dízel termékeket gyárt 4700 alkalmazottal.
  • 2019.11.21Transzformatív Team Coaching Lab A Transzformatív Team Coaching Lab alkalmat ad arra, hogy konkrét eseteken keresztül ismerkedj a módszertan erejével. Egy ügyféleset, amelyben a team coaching folyamat során transzformáltuk valódi kapcsolattá a csapatban élő projekciókat. Részletek Jegyek
  • 2019.12.05Adatvédelmi Tisztviselő /DPO Képzés – Dr. Kulcsár Zoltánnal /12. 05-06./ Az adatvédelmi tisztviselő képzés célja, hogy a résztvevők pontosan megismerjék az adatkezelők adatvédelmi kötelezettségeit, kialakuljon bennük az a szintű adatvédelmi tudatosság, amely alkalmassá teszi őket a GDPR szerinti adatvédelmi tisztviselői (DPO) feladatok ellátására. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
100-ból 98 embert már nem az utcáról veszünk fel

Fizikai munkaerő szempontjából Budapesten és környékén - 2% alatti munkanélküliségi ráta mellett - már nem lehet munkaerő-tartalékról beszélni.... Teljes cikk

7 szempont, hogy Téged hívjanak be interjúra

Az önéletrajz elkészítésekor ne felejtsd el, miért írod: azért, hogy személyes meghallgatást szerezzen neked. Egyetlen közös ismertetőjegye van... Teljes cikk

Villamosmérnökökből még az informatikusoknál is több kell

Szerdától dübörög az ország egyik legrégebbi állásbörzéje. Az idei a 49. alkalom, amikor munkáltatói mustrát tartanak a BME-n. A rendezvényen... Teljes cikk