A jó munkahely mindenki érdeke

A Nemzetgazdasági Minisztérium TÁMOP-2.4.8-12/1-12-0001 azonosítószámú, „A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése” című európai uniós kiemelt projektjének célkitűzése a munkavállalók és a munkáltatók tájékozottságának, tudatosságának növelése a biztonságos és egészséges munkavégzéssel és a jogszerű foglalkoztatással kapcsolatban. A projekt célja, hogy minél több munkavállaló tisztában legyen a munkavállalást és a munkavégzést érintő jogaival és kötelezettségeivel, a munkáltatók pedig egyre nagyobb számban ismerjék fel, hogy a szabályoknak megfelelő munkakörülmények megteremtése nemcsak egyéni, hanem üzleti-vállalati és össztársadalmi érdek is.

A „Jó munkahely mindnyájunknak fontos”, állítja a fentiekkel összhangban a projekt szlogenje is, mely gondolat képes lefedni azt a sok különböző elvárást, kötelezettséget, jellemzőt, amely a különböző iparágakban dolgozó milliók és az őket foglalkoztató munkáltatók számára egyaránt értelmezhető és pozitív változásokra ösztönöz.

A jó munkahelyhez elsőre szinte mindenki a jó fizetést társítja, ugyanakkor nem mindegy, hogy hogyan jut hozzá egy munkavállaló a tudása, tapasztalatai és teljesítménye alapján őt megillető bérhez. Az a munkavállaló ugyanis, aki bérét feketén vagy részben feketén kapja meg, hosszútávon biztosan veszít, hiszen nem fér hozzá a társadalombiztosítási ellátáshoz: nem lesz egészségbiztosítása, nyugdíja. Vagyis a magas fizetésen túl minden munkavállaló érdeke, hogy ezt legálisan, bejelentett munkával szerezze meg. Ráadásul, ha mindehhez még a munkaszerződés által biztosított kiszámíthatóság is társul, vagyis a bér és a munkaidő nem a munkáltató önkényétől függ, hanem szerződés rögzíti, akkor nyugodtan, megelégedéssel végezheti munkáját. A munkáltató számára sem mellékes, hogy meg tudja-e tartani a jó munkatársakat, akik megfelelő tapasztalattal rendelkeznek, hatékonyan végeznek minőségi munkát. Össztársadalmi szempontból pedig nem vitás, hogy mindenkinek érdeke a jogszerű foglalkoztatás, hiszen a feketemunka miatt felmerülő költségeket a legálisan foglalkoztatottak állják, vagyis éppen a tisztességes cégek kerülnek miatta versenyhátrányba.

Életünk jelentős részét munkahelyünkön töltjük, így az sem mindegy, hogy egészségünkre hosszabb távon milyen hatással lesz a környezet, ahol dolgozunk. A jó munkahely olyan körülményeket biztosít, amely nem veszélyezteti a testi épséget és az egészséget, ahol a munkáltató megóvja a munkavállalóit a magasból leeséstől, az áramütéstől, a veszélyes anyagoktól, megtanítja a gépek biztonságos kezelését, megfelelő világítást, elviselhető zajszintet, ergonomikus bútorokat biztosít. Mindezt a munkáltatóknak nem csak a munkavállalók védelme érdekében kell szem előtt tartaniuk, hanem saját érdekükben is, hiszen a munkahelyi balesetekkel és egészségkárosodásokkal kapcsolatban a fő felelősséget a munkáltató viseli, és érdekeltek a hiányzások, balesetek miatt felmerülő költségek csökkentésében is.

Ugyanakkor kettőn áll a vásár: a munkavállalóknak is fel kell ismerniük saját testi épségük, egészségük, munkavégző képességük értékét, és komolyan kell venniük a munkahelyi kockázatokat. Éppen ezért mindkét fél közös érdeke, hogy például ne csak adminisztratív tehernek tekintsék a munkavédelmi oktatást, valamint ne csak biztosítva legyenek a munkahelyeken a megfelelő védőeszközök, hanem használják is azokat a munkavállalók. A munkáltató felelőssége az is, hogy mindenkit az egészségi állapotának és felkészültségének megfelelő feladatra osszon be, kiemelt figyelmet fordítson a sérülékenyebb munkavállalókra, például a kismamákra, a fiatalokra, az idősödőkre. Ez azonban nem felesleges pénz és időpocsékolás, mert nemzetközi felmérések alapján a baleset- és egészségvédelemre fordított befektetések kétszeresen térülnek meg.

Ha mindez megvalósulna, valóban tömegével jönnének létre az igazán jó munkahelyek, miközben az is igaz, hogy ez nem több, mint amit a jogszabályok is előírnak. A munkahelyek többségénél azonban még ezt sem biztosítják automatikusan. Az ellenőrzések adatai alapján három ellenőrzött munkavállalóból kettő esetében tapasztalható szabálytalanság a foglalkoztatás körülményeiben. Problémát jelent az is, hogy a megkérdezettek többsége szerint az iskolarendszer nem készíti fel a fiatalokat a munkaerőpiacra történő belépésre, vagyis az érintettek sem jogaikkal, sem kötelezettségeikkel nincsenek tisztában. Azonban az ismerethiányt nem lehetetlen megszüntetni, ezért van kiemelt jelentősége a TÁMOP 2.4.8-12 projekt célkitűzéseinek is. A siker érdekében számos hagyományos eszköz mellett – mint például a képzések, tréningek, kiadványok – új, népszerű és tömegeket elérő módszert is alkalmazunk. A jogszabályoktól és a hivatalos megnyilvánulásoktól idegenkedőket például közösségi kommunikációval és játékos ismeretterjesztő és szemléletformáló mobilalkalmazásokkal szeretnénk elérni.

A jó munkahely tehát mindenkinek mást jelenthet, de alapját mindenképpen a jogszerű foglalkoztatás és az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörülmények, a támogató vállalati kultúra és a felelős, példamutató vezetés jelenti.