Szerző: dr. Kéri Ádám, KRS Ügyvédi Iroda Megjelent: 2 hete

A jövő nyár slágere nem az olimpia, hanem az adatvédelem lesz a vállalkozások számára

Az elkövetkezendő 8 hónapban egyre növekvő gyakorisággal fogunk hallani az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének hatályba lépéséről (GDPR), melynek következtében 2018. május 25. napjával új korszak köszönt be az adatkezelés területén. A szabályozás megértéséhez ráadásul nem kevés időre lesz szükség, hiszen csupán a bevezető rendelkezések 170 bekezdést tesznek ki, s a mintegy 100 további cikkbe tömörített érdemi előírások több, mint feléhez pedig komoly hatósági bírságolási jog is kapcsolódik. A 88 oldalas szabályozás ráadásul nem nélkülözi az általános és konkrét tartalommal nehezen megtölthető megfogalmazásokat, így azok konkrét tartalommal való felruházása a hatósági és bírósági jogalkalmazás izzadságos feladata lesz. Csak remélhetjük, hogy az adatvédelmi hatóság a vállalkozásokhoz is türelmes lesz. Nézzünk akkor egy kis ízelítőt a hamarosan hatályba lépő uniós szabályozás legfontosabb elemeiből:

Az adatkezelés alapelvei érdemben nem változnak

A jelenleg hatályos Info tv-ben nevesített adatkezelési elvek a továbbiakban is fenn fognak maradni. Az adatkezelésnek így jogszerűnek, tisztességesnek és átláthatónak kell lennie. Megmarad a célhoz kötöttség alapelve is azaz, az adatok gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történhet. Az adatkezelésnek pedig meg kell felelnie a szükségesség-arányosság elveinek is azaz, nem gyűjthetünk más, illetve több adatot, mint amire feltétlenül szükségünk van. Az adatoknak ezen túlmenően pontosaknak is kell lenniük, és csak addig kezelhetőek, ameddig rájuk feltétlenül szükség van. Végezetül az adatkezelő köteles gondoskodni az adatok védelméről, és az adatkezelés során bármikor igazolnia kell tudnia az adatvédelmi rendeletnek való megfelelést. Ez utóbbira számos mechanizmus fog vonatkozni (adatvédelmi hatásvizsgálat, előzetes konzultáció, belső szabályzat, tanúsítás, tájékoztatások, tisztviselők stb.).

Beköszönt az adatvédelmi tavasz: két és fél jogalap helyett hat jogalap lesz

Eddig az adatkezelésnek jogszabályon vagy az érintett felhatalmazásán kellett alapulnia. Emellett az Info tv. és az irányelv lehetővé tette az un. jogos érdeken alapuló adatkezelést is, mely bizonyos területeken az uralkodó adatkezelési jogalap (pl: foglalkoztatás) annak ellenére, hogy a hatályos szabályozásban ennek a jogalapnak az alkalmazhatósága egyértelmű jogi szabályozás hiányában jelenleg még kérdéseket vet fel. Ez a bizonytalanság azonban jövő év közepétől megszűnik, hiszen rendelet fogja elismerni jogalapként a jogos érdeket. Jövő májustól ugyanis a következő jogalapokra lehet támaszkodni adatkezelés esetén. Az első jogalap marad az érintett adatkezelési célonként adott, megfelelő hozzájárulása. További jogalapot szolgáltat, amennyiben az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges. Jogalapot jelent az is, ha az adatkezelés jogi kötelezettség teljesítéséhez lesz szükséges. Marad az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdeke, mint jogalap, mellé azonban új jogalapként bejön az érintett vagy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek a védelme is. Végezetül jogalap lesz a közhatalmi jogosítványok gyakorlása is.

Az érintettnek (és a hatóságnak) mindenről tudnia kell

A rendelet kiterjedt tájékoztatási kötelezettséget telepít a vállalkozásokra. Tájékoztatni kell az érintetteket az adatkezelőnek, képviselőjének, az adatvédelmi tisztségviselőnek az elérhetőségeiről, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, a személyes adatok kategóriáiról, a személyes adatok címzettjeiről, azok kategóriáiról, a harmadik országba történő adattovábbításokról, az érintett jogairól, a magas kockázattal járó adatvédelmi incidensekről, s mindezt tömören, átláthatóan, érthetően, könnyen hozzáférhető formátumban, világosan, közérthetően, lehetőség szerint a megkereséssel azonos formátumban. Az adatvédelmi incidensekről azonban természetesen az adatvédelmi hatóságot is tájékoztatni szükséges, amely majd szépen megvizsgálja, hogy hol, mit rontottunk el. Ennek során felteheti a 20.000.000,-Eur összegű találós kérdést is, mely a maximális bírság mértéke. Ezen túlmenően az adatkezelőnek az adatkezelési tevékenységekről nyilvántartást is kell vezetnie, illetve, amennyiben az adatkezelés valószínűsíthetően magas kockázattal jár, abban az esetben adatvédelmi hatásvizsgálatnak is készülnie kell. Amennyiben pedig az adatvédelmi hatásvizsgálat magas kockázatot valószínűsít, az adatkezelés megkezdése előtt az adatvédelmi hatósággal konzultálni is szükséges.


Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
2. oldal - Az értelmezési viták garantáltak

Legutóbbi kérdések - válaszok

Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Szupergyors vezetékes internetet fejleszt a Magyar Telekom Borsodban

A Magyar Telekom korszerű szélessávú vezetékes távközlési hálózatot fejleszt Borsod-Abaúj-Zemplén megye hat járásában európai uniós támogatásból - írja az MTI. Teljes cikk

Korrupcióval gyanúsítják a Digi vezetőit

Vádat emeltek Romániában a Digi cégcsoport több jelenlegi és volt vezetője ellen egy korrupciós ügyben, amelyben a telekommunikációs vállalatot... Teljes cikk

Bővíti kőbányai épületét a dán gyógyszergyártó cég

Új épülettel bővítette budapesti gyógyszergyárát a súlyos és életveszélyes fertőzések kezelését szolgáló szerek gyártására szakosodott... Teljes cikk

Így ellenőrizheti, hogy be van-e jelentve a munkahelyén

Nem biztos abban, hogy be van e jelentve a munkahelyén? Ezt munkavállalóként is könnyen ellenőrizheti. Teljes cikk

171,5 millió forintos bírságot kell fizetnie a sztárpárnak egy francia építésznek

A Guardian értesülései szerint Brad Pittnek és Angelina Jolie-nak 565 ezer eurót (171,5 millió forintot) kell kifizetnie egy francia tervezőnek, akinek... Teljes cikk