A koronavírus fókuszba állította az öngondoskodást, csak épp pénzünk nincs rá

A koronavírus-járványt kísérő gazdasági nehézségek miatt az öngondoskodás témája a korábbinál erőteljesebben jelent meg, de a kiszámíthatatlan helyzet, a megfelelő anyagi lehetőségek hiánya sok esetben gátat szabott az ezzel kapcsolatos tervek megvalósításának.

Az OTP Öngondoskodási Index felmérése 2020 szeptemberében országosan reprezentatív mintán, 1500 bankszámlával rendelkező 18-70 éves válaszadó személyes megkérdezésével készült.

Az eredmények tanúsága szerint az előző évhez képest 15-ről 21 százalékra nőtt azon megkérdezettek aránya, akik maguk is beszéltek a témáról ismerőseiknek. A magyarok többsége továbbra is pozitívan vélekedik az öngondoskodásról, sőt: a 2018-as kiugró értéket nem számítva idén a legmagasabb az öngondoskodást egyértelműen pozitívan megítélők aránya.

A gondolatokat azonban nem mindig követik tettek. A 2020-as adatok szerint ugyanis korábban nem látott szintre, 40 százalékra mérséklődött azoknak az aránya, akik rendelkeznek a 16 kiemelten vizsgált pénzpiaci megtakarítási forma valamelyikével.

Az ilyen termékkel nem rendelkezők mindössze 8 százaléka mondta azt, hogy a háztartása anyagi helyzete megengedné, hogy valamilyen összeget rendszeresen félretegyen, vagyis a többségüknek nincs erre lehetőségük.

Az OTP Bank szakértői szerint a járványt kísérő gazdasági nehézségeknek is szerepük volt a visszaesésben, ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy éppen a váratlan helyzetek, mint például a koronavírus járvány azok az időszakok, amikor felértékelődik a pénzügyi tartalékok szerepe.

A kutatás eredményei alapján jelentős (42 százalék) azoknak az aránya, akik úgy gondolkoznak a jelenlegi, sok esetben kiszámíthatatlan helyzetben, hogy a mostaninál több pénz felhalmozása hosszabb távon nagyobb biztonságot jelentene a számukra. Ugyanakkor éppen a nehézségeik miatt nem tudják növelni a félretett összeget: a korábbinál többet mindössze 100-ból 9-en kezdtek megtakarítani, főleg azok, akik eleve jobb anyagi körülmények között élnek.

Abban sincs változás, hogy évről évre növekszik a megtakarításaikat részben vagy egészben készpénzben tartók tábora. Az első csoportba 2018-ban a megkérdezettek 41, 2019-ben a 45, idén a 47 százaléka tartozott.

Akik csak készpénzben takarítanak meg, azoknak az elmúlt három évben 18, 21, illetve 23 százalék volt az arányuk. A készpénzfelhalmozók legfontosabb érve nem változott: 88-89 százalékuk azzal az indokkal tartja otthon a pénzt, hogy kéznél legyen, ha szükség van rá.

A válaszadók 51%-a tartja elképzelhetőnek, hogy rendszeres havi megtakarításba kezd valamelyik pénzintézetnél, 62% elsődlegesen a saját bankjánál venne igénybe ilyen terméket. A megtakarítási termék kiválasztása során a legfontosabb szempont az érthetőség, átláthatóság, a gyors hozzáférhetőség és hogy kis összeggel is köthető legyen.

A válaszadók többségének (62 százalék) nem változott, 35 százalékának azonban romlott az anyagi helyzete a járvány miatt. Az utóbbi csoportba tartozók nagyobb részének (58 százalék) elegendő volt lemondani valamilyen korábban eltervezett nagyobb kiadásról, hogy áthidalja a nehézségeket, de a megkérdezettek fele arról számolt be, hogy ehhez a megtakarításaira is szükség volt.

Leggyakrabban (az esetek 87 százalékában) a készpénzben őrzött tartalékot használták fel. A válaszadók 8 százalékának a megtakarítási termékben tartott pénzhez (is) hozzá kellett nyúlnia.

Optimizmusra ad okot viszont, hogy egy év alatt 45-ről 49 százalékra nőtt a rövid és hosszabb távra pénzügyi tervet készítők aránya.