A lakáshitel-támogatás feltételei, határideje, 2016-os adózási szabályok

Fata László: Minden új juttatás elterjedése időt vesz igénybeMit lát a legnagyobb problémának? Min kellene változtatni?

Minden új juttatás esetén időbe telik, míg a felhasználók (munkáltatók, munkavállalók) megismerkednek ezzel, kialakulnak jó gyakorlatok a juttatás kiadására, működtetésére, felhasználásra. Még egy egyszerű juttatás esetén is érzékelhető ez az időszak. A lakáshitel támogatás a lakáscélú támogatások részeként elég összetett juttatás. A törvényalkotónak részletesen szabályoznia kellett az igénybevétel feltételeit, azon ellenőrzésének módszereit, a megvalósítás lépéseit. A munkáltatóknak pedig teljesíteniük kell a leírt feltételeket az adómentességhez. Úgy hiszem, a megfelelő tudás megszerzését követően egyre többen kínálják, illetve veszik majd igénybe ezt a juttatást. Már csak azért is, mert az indításkor kell végrehajtani a nagy ellenőrzést, aztán elegendő évről-évre egy kevés figyelmet fordítani erre.

Másrészt a juttatás megvalósítása során a dolgozónak sok olyan dokumentumot is be kell nyújtania a munkáltatójának, amihez kellő bizalom szükséges. Ennek a felépülése is időt vesz igénybe.

A HR Portal is megírta már, hogy nem elég egyszer a jogosultságvizsgálatot elvégezni, folyamatosan figyelemmel kell kísérni a feltételeket. Nézzük végig, milyen feltételek teljesülése esetén adható a lakáshitel-támogatás annak érdekében, hogy ne sújtsa azt az értékének 120 százalékára jövedelemként fizetendő adó!


Először is ezt a juttatást csak megfelelő hitelszerződés esetén adhatjuk. Ez a lakás vásárlására, építésére, legalább egy lakószobával való bővítésére, korszerűsítésére – és nem felújítására – biztosít fedezetet a munkavállaló számára.

Nem lesz megfelelő az üdülő vásárlásra felvett hitel és a szabad felhasználású kölcsönök is csak ritkán felelhetnek meg a feltételeknek. Nem elég tehát, hogy a hitelhez kapcsolódik egy lakás, amire jelzálog került. A hitelt lakás célra vagy lakás célú hitel kiváltására kellett felvenni.

A munkavállaló csak abban az esetben kaphat támogatást, ha ő a hitelben adós vagy adóstárs. Bár kezesként is fontos szereplője lehet valaki egy lakáshitelnek, de munkáltatói támogatást nem kaphat ehhez.

Fontos, hogy a lakás tulajdonosa, résztulajdonosa vagy haszonélvezője legyen a juttatásban részesített személy.

A juttatás abban az esetben adható, ha a lakás szobaszáma nem haladja meg a méltányolható lakásméret szobaszámát. Ennek a feltételnek egy 4 fős család esetén maximum 4 szobás lakás lesz megfelelő.

Adómentesen lakáscélú támogatásként egy ingatlan ügynél a vételár vagy az építési költség 30 százalékáig terjedhet a munkáltató támogatása. Ez azonban több juttató esetén összeszámolva sem lépheti túl az adott évben és az ezt megelőző 4 évben az 5 millió forintot.
A munkáltató aztán ezt a juttatást hitelintézeten keresztül, annak igazolása alapján valósíthatja meg úgy, hogy vagy a hitelszámlára (ehhez tartozó elszámoló számlára) vagy a dolgozó a hitel törlesztésére használt folyószámlájára utalja a támogatást.

A folyószámlára utalás esetén azonban mindenképpen igazolni kell, hogy a dolgozó legalább annyi pénzt törlesztett a hitelébe az év során, mint amennyit a cégtől kapott.

Milyen változások gyakoriak? Mire ügyeljenek kiemelten az ezzel foglalkozó HR-esek?

Mivel a lakásra vonatkozó feltételek nagy részét elég az induláskor ellenőrizni, ezért az ebben bekövetkezett változások nem befolyásolják az adómentességet. Szükséges azonban figyelemmel kísérni a más juttatótól kapott juttatások értékét, a tulajdoni viszonyokat illetve a folyószámlára utaláskor a felhasználást.

A leggyakoribb változások az utaláshoz kapcsolódó számlák körül fordulnak elő. Egy-egy hitelkiváltásnál bizony a hitelszerződés és az ehhez kapcsolódó számlaszámok is változnak. Ilyenkor azonban nem elég egyszerűen az új számlákra indítani az utalást, hanem az új hitelszerződést is meg kell vizsgálnia a munkáltatónak, hogy megfelel-e az adómentesség feltételeinek.

Mi a helyzet akkor, ha a dolgozó tulajdonjoga/haszonélvezeti joga (tulajdonlap stb. alapján) nem áll fenn?

Mivel az adómentesség feltételei közt ez lényeges kritérium, így olyan munkavállalók esetén nem javaslom a lakáshitel támogatás kiadását, ahol nem igazolható, hogy ők legalább részben tulajdonosok a lakásban vagy haszonélvezeti joggal rendelkeznek.

És adható-e tovább a lakáshitel-cafeteria, ha dolgozó elvált és már nem tulajdonosa a lakásnak, vagy a folyósítási számlának?

Az eset az előző kérdéshez hasonló. Bármilyen okból is sérülnek a lakás illetve a számlákhoz való tulajdonjogok ez kihatással lesz az adómentességre. Azonban ha valaki tulajdonos lesz egy lakásban, egy hitel törlesztésére használt folyószámlán, adóstárs egy hitelben – és eddig ez volt az adómentesség gátja – a pozitív változást követően megnyílik az adómentes támogatás lehetősége is.

Számít-e a törlesztési részlet megváltozása?A cégnek kell ennek utánanéznie, vagy a dolgozónak kell bejelentenie?


Amennyiben hitelszámlára vagy ehhez tartozó központi számlára utalja a munkáltató a lakáshitel támogatást, és ez nem érkezik vissza, akkor a hitelező ezt beforgatja előtörlesztésként vagy túlfizetésként a hitelbe. Ilyen esetben a munkáltatónak nem kell törlesztőrészletek ellenőrzésével foglalkoznia.

Ha a dolgozó hiteltörlesztésre használt folyószámlájára utal a cég, akkor fontos, hogy az éves teljes utalás ne haladja meg a dolgozói törlesztés mértékét.

A probléma megoldását a felek közt élő juttatási szabályzat alapján kell majd kezdeményezni.

Lehet ez a támogatás csökkentése is, de megmaradhat az adómentesség, ha a munkavállaló a folyószámláról az adóév során előtörleszt a hiteléből. Így igazolható lesz a cél szerinti felhasználás.

Mindenesetre ez a juttatás fokozottan igényli a felek közti partnerként való együttműködést, illetve sokat segíthet egy olyan juttatási szabályzat, mely rögzíti, hogy problémák esetén ki viseli a felelősséget és a felmerülő adóterheket.

Milyen beadási határidőkre kell odafigyelni?

A 2015. évi lakáshitel támogatás adómentességét igazoló dokumentumokat az erre vonatkozó rendelet szerint 2016. április 15-ig kell összegyűjteni, de a munkáltató döntése alapján ez a határidő lehet május 31. is, hiszen ezt követően kell az adóhatóság felé bevallani, ha adóköteles lett a juttatás. (ha adómentes, akkor a munkáltatónak nincs külön bevallási feladata az adóhatóság felé) A valóságban azonban nagy kockázattal járhat, ha eddig várunk a papírokkal. Én azt szoktam javasolni, hogy lehetőség szerint a folyósítás előtt győződjünk meg a szükséges feltételek fennállásáról.

Emellett a juttatás folyósító hitelintézet majd a juttatás évét követő év január 31-ig ad igazolást a munkáltató számára az általa közvetített lakáscélú támogatásról. Ha ehhez a felek közti együttműködési megállapodás alapján lesz feladata a munkáltatónak, akkor érdemes ezt időben elvégezni, mert a banki igazolás nélkül nem lesz adómentes a juttatásunk.

Emellett a folyósító bank majd szintén január 31-ig adatot szolgáltat a NAV felé a közvetített juttatásokról.

Minden kellemetlenség és adminisztrációs teher ellenére miért érdemes mégis a lakáshitel-támogatást választania a cégnek és a dolgozónak?

Vonzó, mert az adó és járulékteher nélkül adható juttatás. Fokozottan értékes lehet azért is a lakáshitel támogatása, mert olyan célra ad „forintokat”, melyre amúgy is költ a dolgozó. Sőt vannak, akiknek nehézséget is okoznak ezek a költségek, így különösen nagy segítség lehet, ha ebbe be tud szállni a munkáltató.

Hogyan befolyásolták a cafeteria népszerűségét az adózási jogszabályok 2015-ös változása? És mi a helyzet a 2016-os adózási szabályokkal?

Míg a kisebb vállalkozásoknál egy-egy juttatási elem kerül be rendszeresen vagy alkalomszerűen a kínálatba, addig a nagyobb cégek juttatási rendszerének alapvető része egy jól hangolt béren kívüli juttatási rendszer. A népszerűség várhatóan növekedni is fog 2016-ban, hiszen a juttatásokra vonatkozó szabályok nem változtak nagymértékben és az adóterhek is egy kicsit kedvezőbben alakulnak majd jövőre. Míg idén a béren kívüli juttatások értékének 1,19 szerese után 16 százalék személyi jövedelemadót és 14 százalék EHO-t kell fizetni, addig 2016-ban az szja teher 1 százalékkal csökken így a teljes közteher 35,7 százalék helyett 34,51 százalék lesz.