A legfontosabb munkaügyi jogszabályváltozások szeptember 1-jétől
Az 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyve (továbbiakban: Mt.) Mt. 134. § 2007. március 31-éig hatályos rendelkezése szerint a szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek esetén a szabadságot legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig, kollektív szerződés rendelkezése esetén a tárgyévet követő év december 31-éig, a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül adja ki, ha az esedékesség éve eltelt.
A kivételesen fontos gazdasági érdeket a jogszabály 2007. március 31. előtt nem meghatározta meg pontosan. Így amennyiben a szabadságok kiadására a tárgyévben nem került sor, elfogadható volt a munkáltató váratlan, nagy mennyiségű megrendelésre és munkavégzésre való hivatkozása.
2007. április 1-jétől a Mt. 134. § előírja, hogy a szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadságot legkésőbb a tárgyévet követő év március 31-éig, kollektív szerződés rendelkezése esetén a tárgyévet követő év június 30-áig adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. Átmeneti szabályként kivételesen fontos gazdasági érdek fennállása esetén a 2006. évi szabadságokat legkésőbb 2007. szeptember 30-áig kell kiadni.
Az alapszabadság munkavállaló rendelkezésétől függő egynegyedét, valamint az alapszabadság legalább felét az esedékesség évében kell kiadni. Ettől eltérni csak akkor lehet, ha baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében szükséges. A törvény alkalmazásakor a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő, illetve gazdálkodását meghatározó módon befolyásoló, a munkaszervezéstől független körülményt kell kivételesen fontos gazdasági érdeknek tekinteni.
A megfogalmazott új szabályok egyik eleme, hogy a következő évre való átvitel nem a teljes szabadságra, csak az alapszabadság munkavállaló rendelkezésétől függő egynegyedén, illetve ezen túlmenően az alapszabadság felén (összesen tehát az alapszabadság háromnegyedén) túl fennmaradó szabadság-részre terjed ki.
A szabályozás másik eleme a tárgyévet követően kiadásra alapot adó kivételes gazdasági érdek pontos definiálása. A kivételes gazdasági érdeket megalapozó körülménynek a munkaszervezéstől függetlennek kell lennie, ami azt jelenti, hogy a munkáltató nem élhet a tárgyévet követő évben való kiadás eszközével - a várható munkamennyiségre és a rendelkezésre álló létszámra tekintettel - előre megtervezett módon, hanem csak kivételesen.
Célszerű a továbbiakban minden év első hónapjában a szabadságok kiadásának tervezése és ütemezése annak érdekében, hogy a jogszabályi előírások teljesíthetők legyenek. Fontos, hogy a szabadság kiadása a munkáltató kötelezettsége!
2. Módosult az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződés
Változott az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződés, különösen a 2007-2008. Építőipari Ágazati Bértarifa Megállapodás, amely az alábbiakban felsorolt, szakágazatban működő valamennyi munkáltatói szervezetre érvényes.
45.11 Épületbontás, földmunka,
45.12 Talajmintavétel, próbafurás,
45.21 Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése,
45.22 Tetőszerkezet-építés, tetőfedés, vízszigetelés,
45.23 Autópálya, út, repülőtér, sport játéktér építése,
45.25 Egyéb speciális szaképítés,
45.31 Villanyszerelés,
45.32 Szigetelés,
45.33 Víz-, gáz-, fűtésszerelés,
45.34 Egyéb épületgépészeti szerelés,
45.41 Vakolás,
45.42 Épületasztalos-szerkezet szerelése,
45.43 Padló-, falburkolás,
45.44 Festés, üvegezés,
45.45 Egyéb befejező építés,
45.50 Építési, bontási eszköz kölcsönzése személyzettel
Az új ÉÁKSZ a megjelenés napjától, 2007.augusztus 27-től van érvényben.
Forrás: Htt Gazdasági Szolgáltató és Személyzeti Tanácsadó Kft.