A mai kisnyugdíj kevesebbet ér, mint 90-ben

A nyugdíjfinanszírozás kérdése az aktív munkavállalók járulékbefizetéseinek egyre kevésbé elegendő szintje miatt még nyitott kérdés. Nézzük meg, hogy az utóbbi években hogyan is változott a nyugdíj összege, és reálértéke, mennyivel kap többet, vagy éppen kevesebbet egy nyugdíjas ma Magyarországon...

A KSH adatai szerint a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások összege ugyanúgy, mint a GDP-hez viszonyított aránya folyamatos növekedést mutat az évek során. Miközben az ilyen jellegű kiadásokra 1990-ben a GDP-nek még csak a 9,7 százalékát, 2007-ben már viszont a 10,9 százalékát fordították, ami meghaladta a 2 769 milliárd forintot és a kiadások az egy évvel korábbihoz képest 10,3 százalékkal emelkedtek.

Bár az év elején volt nyugdíjemelés, az ellátások átlaga januárban 74 096 forint volt, viszont a nemekre lebontva már más összeget kapunk. A nők esetén 69 352 forintra, a férfiak esetén viszont 81 248 forintra jött ki az átlag.

A 2007-es szinthez a nyugdíjak 11 százalékkal, a járadékok és a különböző pótlékok viszont mindössze 9,3 százalékkal emelkedtek. A legtöbbet 130 ezer forint feletti összeget a bányász és korengedményes nyugdíjasok kaptak, a legkevesebbet pedig a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjjal rendelkezők.

Azt tekintve, hogy korhatár alatt illetve a korbetöltött nyugdíjasokról van szó, sokkal magasabb összeget kapnak azok, akik még nem töltötték be a korhatárt az öregségi nyugdíjak esetén, viszont a rokkantsági nyugdíjaknál ez pont fordított. A korhatár alatti, baleset miatt rokkanttá váltak nyugdíja a KSH adatai szerint kategóriájuk átlagát majdnem 40 százalékkal, és a főátlagot is közel 20 százalékkal meghaladta a 2008. januári nyugdíjemelés után

Mi a helyzet a régiókban?

A nyugdíjak és nyugdíjszerű teljes ellátások havi átlaga Budapesten volt a legmagasabb, 92,4 ezer forint. Ezzel szemben a legalacsonyabb Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol mindössze 60,1 ezer forintot kaptak a nyugdíjasok. Területi összehasonlításban, szinte valamennyi nyugellátási formában a két alföldi régióban legalacsonyabb az ellátmány összege, kiugróan magas viszont Közép-Magyarországon és átlag fölötti a Közép-Dunántúl megyéiben is.

Az átlagtól való eltérés is jól mutatja, hogy a régiók között mennyire eltérő a keresetszínvonal, ami kevesebb járulékbefizetést is eredményez, így összességében alacsonyabb nyugdíjra számíthatnak a hátrányosabb helyzetű területeken élők. Az alacsonyabb befizetett összegek mellett az is hatással van a későbbi nyugdíj összegére, hogy általában az itt élők kevesebb szolgálati idővel is rendelkeznek, sokkal rosszabb a munkanélküliségi helyzet.

Saját jogon?

A nyugdíjasok zömét, több mint négyötöd részét, a saját jogon szerzett nyugdíjak teszik ki. Ezeknek az átlaga 2008. év elején mintegy 82 ezer forint volt, amiből a férfiaké 89, a nőké 77 ezer forintot tett ki. A saját jogon szerzett nyugdíjat kapó idősek aránya viszont nem mindenhol ilyen magas, Az egyesült Államokban például sokan csak a házastársuk után fognak időskori járandóságot kapni.

Globálisan romlik a nyugdíjba vetett bizalom! Élen az USA...

Az egy ellátottra jutó nominálösszeg 2007-ben 76 ezer forint volt, ami a nettó nominál átlagkeresetek 66,9 százalékát tette ki. Az elmúlt közel két évtizedben a nyugdíjak és egyéb ellátások összege általában a nettó átlagkeresetek 57-62 százalékát érte el, ennél csak 1990-ben volt magasabb (66,1 százalék).

A nyugdíjak reálértéke viszont a fentiekkel ellentétben jóval változatosabb képet mutat. A legnagyobb reálérték-vesztést a nyolcvanas évek vége és kilencvenes évek közepe között szenvedték el a nyugdíjak. A reálérték 1990 és 1995 között 22,5 százalékkal csökkent, és csak 2003-ban érte el az 1990. évi szintet. Az ellátások reálértékének emelkedése csak az 1990-es évek végétől figyelhető meg, ekkortól az ellátási összeg növekedése nagyobb, mint a fogyasztói árindex.

Az öregségi nyugdíjminimum reálértéke azonban az 1990. évinek mindössze a 65,8 százaléka. Ez azért is lényeges, mert az öregségi nyugdíjminimum, aminek összege 2008. januárjában 28 500 forint volt, több szociális és egyéb ellátás, valamint juttatás viszonyítási alapja.

Bár a '90-es évekhez viszonyítva rengeteget fejlődött a magyar gazdaság, azok, akik valamilyen oknál fogva csak kis összegű nyugdíjat kapnak, jobban jártak volna az 1995. előtti reálértékkel...