A munkaerő-kölcsönzők dolgozóinak érdekében módosulhat a csődeljárási törvény

A munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalatokat és az iskolaszövetkezeteket érinti a csődeljárási, valamint a bérgarancia-alapról szóló törvény módosítása - mondta a javaslat általános vitájában az előterjesztő Kósa Lajos. A Fidesz ügyvezető alelnöke kifejtette: az indítvány célja, hogy ha csődbe megy vagy felszámolási eljárás alá kerül egy vállalat, mindegy legyen, hogy egy alkalmazottja munkaerő-kölcsönzöttként dolgozik ott vagy rendes munkaviszonyban. A törvény értelmében mindannyian azonos elbírálás alá esnének, és nem fordulhatna elő az a méltánytalanság, hogy az érintettek máshogyan kapják meg a bérüket. Megjegyezte, ma Magyarországon a munkaerő-kölcsönzés elterjedt foglalkoztatási forma, 2010-ben 135 ezren dolgoztak kölcsönzöttként különböző cégeknél.

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára közölte, a kormány támogatja a javaslatot.

Fidesz: a foglalkoztatás bővítése a cél

Vígh László (Fidesz) azt mondta, a kormány eltökélt szándéka a foglalkoztatás bővítése, ennek pedig egyik fontos eleme a kölcsönvett munkaerő foglalkoztatása. A képviselő hozzátette, ma Magyarországon 3,8 millió ember dolgozik. A képviselő hozzátette, hogy az elmúlt két évben úgy sikerült mintegy nyolcvanezer fővel növelni a foglalkoztatást, hogy eközben több európai országban csökkent ez a ráta.

A munkavállalóknak adna garanciákat a Jobbik

Bertha Szilvia (Jobbik) azt mondta, hogy a céllal nem szállnak vitába, de a jogszabály tartalmaz néhány anomáliát. Azt kérte, hogy ne csak a kölcsönbe adó kapjon garanciát az elmaradt bérek kifizetésére, ezt a dolgozók számára is biztosítsák. A politikus azt is megfontolandó kérdésnek nevezte, hogy az állam milyen mértékben és feltételekkel vállalja át a kölcsönzőktől a kockázatokat.

LMP: a kikölcsönzöttek egyenlő jogokat élvezzenek

Szél Bernadett (LMP) fontosnak nevezte, hogy a kölcsönzött munkások ugyanolyan jogokat élvezzenek, mint a saját foglalkoztatású munkavállalók. A kölcsönzött dolgozók nem szenvedhetnek indokolatlan hátrányokat, azonos értékű munka esetén ugyanolyan bér kell hogy megillesse őket - mondta. A képviselő megjegyezte, hogy a kölcsönzésre vonatkozó hazai munkajogi szabályok viszont nem mindenben felelnek meg az uniós irányelveknek.

Fidesz: esélyegyenlőséget teremt a javaslat

Kara Ákos (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a javaslat egyfajta esélyegyenlőséget teremt meg. A rugalmas és biztonságot jelentő munkaerőpiac igényli, hogy a kölcsönző cégek és a kikölcsönzött munkavállalók számára is világos iránymutatást adjanak - hangsúlyozta.

MSZP: garantálni kell, hogy kifizetik a munkavállalókat

Göndör István (MSZP) fontosnak nevezte, hogy a jogszabály csökkenti a munkaerő-kölcsönző cégek kockázatait. Azt javasolta, hogy a bérgarancia-alapról szóló paragrafusba szúrják be azt a kitételt, amely szerint a bérbeadó cég köteles kifizetni munkavállalóinak az eljárás során megkapott munkadíjat.

KDNP: a kölcsönzött munkaerő nem tehet a helyzetéről

Spaller Endre (KDNP) kijelentette, a kölcsönzött munkaerők nem tehetnek arról, hogy nincsenek állományban az adott cégnél. Ennek a foglalkoztatási formának addig van igazi terepe, amíg a gazdasági és a piaci terep bizonytalan - tette hozzá. A magyar kölcsönző cégek már akkor is csődbe mehetnek, ha csak egy partnerük nem fizet nekik - emelte ki.

Kósa: A javaslat céljával mindenki egyetért

Kósa Lajos zárszavában hangsúlyozta, a felszólalók alapvetően egyetértettek a szabályozás céljával. Hozzátette, személy szerint nem zárkózik el a többi képviselő által felvetett garanciális elemek beemelésétől. A politikus hangsúlyozta, hogy a magyar foglalkoztatási rendszer megfelel az európai foglalkoztatási elveknek. Azt viszont eldönthetetlen vitának nevezte, hogy a kölcsönzés során mennyi ideig lehet eltérni az azonos feltételek megadásától.

Kósa Lajos szerint fontos kérdés, hogy a munkaerő-kölcsönzést milyen mértékben lehet alkalmazni a munkaerőpiacon. A válság során viszont szükség van a rugalmasságra, és ilyenkor létjogosultsága van ennek a típusú a foglalkoztatásnak - jelentette ki. Végül előterjesztői minőségében kérte, hogy a módosító javaslatok benyújtásának érdekében az általános vitát a heti ülésszak végén zárják le, aminek a levezető elnök eleget is tett.