Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 4 éve

A munkahelyi stressz fő oka nem a leterheltség, hanem az átszervezés

Április 16-án programmegnyitó rendezvényen, komoly szakmai érdeklődés mellett mutatták be azt az online stresszkutató rendszert, mely az EU-OHSA európai kampányhoz kapcsolódva egyéni és szervezeti szinten képes feltérképezni a lehetséges stressz-forrásokat. A stresszkutató rendszert az Alternatíva Tanácsadó Csoport fejlesztette ki az EU-OHSA 2014-2015-ös „Kezeld a stresszt!” pályázatára. Kiderültek a legfőbb hazai stresszorok is.

Az induló országos felmérésben 2015. november 30-ig 50 fős mintavételig ingyenesen kipróbálható a rendszer. A kutatási időszakban a BME Ergonómia és Pszichológia Tanszékének a munkatársai Dr. Kun Ágota szakmai vezetésével tudományos szempontból is vizsgálják és validálják a kérdőívet.

A programnyitó rendezvényen a megjelent vendégeket és szakmai közönséget Dr. Takács Ildikó a BME Ergonómia és Pszichológia tanszékvezetője köszöntötte. Az előadásokat Balogh Katalin a Nemzeti fókuszpont vezetője indította, aki beszámolt az EU-OHSA „Kezeljük a stresszt!” nemzetközi kampány eredményeiről és a munkahelyi stressz leggyakoribb okairól Magyarországon:

• 56 százalékban a munkahelyi átszervezések, az alkalmazás bizonytalansága
• 48 százalékban a munkaórák száma, vagy a munkaterhelés
• 46 százalékban a kollégák, vagy a felettesek nem támogatják a munkavállalót a feladatának az ellátásában
• 45 százalékban nem megfelelően tisztázott szerepek és hatáskörök
• 35 százalékban kötekedésnek, zaklatásnak való kitettség
• 24 százalékban a saját munkamódszerek alkalmazásának a korlátozott lehetősége

Előadásában a pszichoszociális kockázatok kezelésében a vezetőség szerepét emelte ki:

• A pszichoszociális kockázatok megelőzésére/csökkentésére vonatkozó terv végrehajtásáért a munkáltatók felelősek.
• A vezetőknek támogató munkahelyi környezet kialakulását kell elősegíteniük, és a munkavállalókat aggályaik, javaslataik megosztására kell ösztönözniük.
• A középvezetők fontos szerepet töltenek be e téren, mivel ők vannak napi kapcsolatban a munkavállalókkal.
• A jó vezetés és az emberek megfelelő kezelése segít a jó pszichoszociális munkakörnyezet megteremtésében; ezek a készségek is tanulhatók és fejleszthetők.

A második előadásban Dr. Kun Ágota a kutatás szakmai vezetője a munkahelyi egészségfejlesztés és kockázatértékelés főbb szempontjait mutatta be.

A munkahely több szempontból is jó terepe az egészségfejlesztésnek, egyrészt az elérhetőség, másrészt pedig a veszélyeztetettség miatt is. A munkahelyi egészségfejlesztést és kockázatértékelést több ok miatt is elindíthatnak a cégek/intézmények. A törvényi kötelezettség és a valódi igények mellett, a pályázati támogatás, az employer branding, a divat és az ad hoc döntések is szerepet játszanak. Az általános gyakorlatok nagyrészt kimerülnek a tréningekben, az egészség / sportnapokban, a masszázsban és a szűrővizsgálatokban. Az, hogy mennyire sikeres egy program, az nagyban függ a vállalatvezetés és a menedzsment támogatásától, az alkalmazott humánpolitikától, az elköteleződéstől, valamint a munkavállalók bevonásától a tervezésbe és a döntéshozatalba.

A harmadik előadásban Faragó István a Stressz-M program vezetője mutatta be a online stresszfelmérő / kutató rendszer alkalmazásának a lehetőségeit. A felmérés első változat már 2010-ben elkészült, még automatikus visszajelzés nélkül. 2014-ban az EU-OHSA pályázati felhívásra lett újragondolva és kifejlesztve egy olyan szoftver, ami automatikusan elkészíti az egyéni-csoportos és szervezeti visszajelzéseket és lehetőséget nyújt az adatok különböző szempontú lekérdezésére is. A felmérést egyének, vállalatok/ intézmények, de szakértők (pszichológusok, munkavédelmi szakértők, képző cégek) is használhatják.
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
"Az ideális munkahelyen Ágiból nem lesz Ágika"

A karrier és a magánélet egyensúlyának megteremtése izgalmas kihívást jelent ma. Akármilyen életformában és családmodellben élünk, újra és... Teljes cikk

Ezt egye, ha ülőmunkát végez!

Napjainkban nagyon sokan végeznek irodai munkát és az egész munkanapot a számítógép előtt ülve töltik. Miután sajnos az ülőmunka a 21. század... Teljes cikk

10 év a hazai iroda designban

Nemzetközi kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy az Y, Z generációs munkavállalók számára a munkabér és karrier mellett mára az inspiratív... Teljes cikk