A munkáltatói lakáshitel támogatás első tapasztalatai

Április elején, az NGM rendelet megjelenésével úgy gondoltuk, most már semmi akadálya nem lehet a tartalékolt pénzek kifizetésének. Több munkáltató még az év eleji nyilatkozatok megváltoztatásához is hozzájárult a támogatás érdekében.

Sokan tartottak attól, hogy a jelentős adminisztráció és adókockázat kedvét szegi a cégeknek és a munkavállalóknak. Az eltelt alig két hónap ezt nem igazolja. Az azonban látható, hogy azok a munkáltatók, akik eddig nem foglalkoztak lakáscélú támogatással, nehezen birkóznak meg a feladattal. Ami nem csoda, hiszen nem egyszerű összerakni egy „bombabiztos” feltételrendszert és folyamatot. Több forrásból is hozzá lehet már jutni iratmintákhoz, de az egyes esetek elbírálásához sokszor van szükség a szakértelemre.

A hagyományos lakáscélú támogatásokkal megegyező feltételek, amelyekben kevés változás történt, nem okoz különösebb gondot azoknak, akik már rutinosak a témában. A lakásra vonatkozó tulajdonjog/haszonélvezeti jog és a méltányolható lakásigény vizsgálata – kevés extra esettől eltekintve -, néhány dokumentum és nyilatkozat birtokában egyszerűen elvégezhető. A lakás vételárának/költségének és a támogatás maximum mértékének megállapítása már időnként rejt izgalmakat. A résztulajdon vásárlásától a többlépcsős vagy csak részben megvalósult építkezésig kerülnek elő fejtörős esetek.

A legtöbb kérdőjel azonban a hitelszerződések és a bankszámlák körül forog, és ezekre sablon válasz nincs.

Mit tudunk kezdeni, ha a támogatást igénylő már nem lakik a lakásban, már nem is az övé, de még mindig nyögi a hitelt? A párhuzamosan futó többféle hitel, a különböző járulékos költségek kezelése sem egyszerű. Mi a helyzet, ha a hitelszerződésben ugyan szerepel a munkavállalónk adóstársként, de a bankszámla tulajdonosa csak a házastárs? Mi a teendő, ha a dolgozó hitele az egyik banknál, folyószámlája pedig egy másiknál van? Mikor kérjük a számla-kivonatot, hogy bebiztosítsuk az adómentességet?

És itt már belépnek a pénzintézetek is a körbe. A munkáltatói banknak kulcsszerepe van az adómentességben, neki kell kiadnia jövő januárban az egyik fontos igazolást. Néhány közülük dicséretes gyorsasággal a munkáltatók rendelkezésére állt a megfelelő szerződés és adatszolgáltatás kialakításával. Jó néhány cég azonban még várja, hogy számlavezető bankja készen álljon arra, hogy a támogatást rajta keresztül folyósítsa. Persze megtehetnék, hogy más pénzintézetnél nyitnak erre számlát, de többségük egyenlőre türelmes.

A munkavállalókról ez már kevésbé mondható el. Különösen, akik év eleje óta várják, hogy kicsit enyhüljenek a pénzügyi terheik, nehezen értik meg az adminisztrációs magyarázatot.

Azt pedig kifejezetten ingerülten fogadják, ha a hitelező bankjuk nem partner kellőképpen a munkáltatói támogatás befogadásában, vagy azt nem úgy számolja el, ahogy az adós szeretné (pl. előtörlesztésnek a havi törlesztés helyett, stb.). Ha pedig még további költséget is jelent esetleg egy szerződésmódosítás vagy az előtörlesztés, ott már jellemzően a munkavállaló adja fel.

Az eddigi adatok alapján érzékelhető különbség lesz a munkáltatók költségében is a különböző bankoknál. 0 és 5% között mozog az a díj, amit a folyósított támogatás összegére vetítve kérnek. Ha a hitelintézet átvállalja a munkáltatótól az adminisztrációs terhek egy részét, azt plusz díjért teszi. Kérdés, hogy a munkáltatók lenyelik ezt a ráfordítást, vagy ráterhelik a dolgozókra.

Van ahol már sikerült

Szerencsére vannak cégek és munkavállalók, akik már megtapasztalták a rendszer működését. Az eddigi „csúcstartó” ügyfelünkkel két hét alatt abszolváltuk a feladatot: szabályzat módosítása az új jogszabályok szerint, dokumentáció kialakítása, szerződéskötés a bankkal, munkavállalói okiratok begyűjtése, értékelése, folyósítás! Ehhez persze minden oldalról együttműködési készség és rugalmasság szükséges. Reméljük egyre több ilyen lesz.

P. Király Ágnes
Top Cafeteria Kft.